Rész
1 35 | a portához. Erre a vezér mondá, hogyha egy kevessé messze
2 36 | kadiánál talált lenni akkor, és mondá nagy prosopopiával a kadiának:
3 36 | A kadia nagy nevetséggel mondá Pápainak: aferim magyar,
4 41 | samaritána asszonynak, akinek azt mondá a Krisztus: hídd ide az
5 43 | megmutatá néki a kincsét, és mondá néki a király: látod-é micsoda
6 43 | Solon mindezekre csak azt mondá a királynak: nemo ante mortem
7 55 | szállni és a leányt elvenni, mondá néki, hogy mivel a leánynak
8 63 | hogy igenis. A császár mondá nékik: hát miért indultatok
9 63 | leánynak a fejét elüti. És mondá azután a basáknak: aki ennek
10 72 | megtartsa. A doktor arra mondá: hátha a királynét találná
11 85 | nevethetett volna, de eltitkolván, mondá a tiszteknek: ez az ember
12 90 | elkeseredvén, haragjában mondá, hogy az én juhom husa anathéma
13 92 | és hívatván az ulémákot, mondá: Ezen rebellisek engemet
14 92 | is megcsókoltatá. Azután mondá nékik: mind nekem, mind
15 92 | hallgatók sírának. Végtire mondá: távoztasd el, hogy a vezérid
16 93 | semmit nem végezhetne aznap, mondá, hogy másnap a császár előtt
17 97 | állapotban volna, amint kívánná, mondá néki, hogy a koszorújában
18 97 | megtartásra méltó szókot mondá: Miért szaladtanak el udvaromtól,
19 98 | hanem egyik a papok közül mondá Szolimánnak, minthogy azt
20 104| mitől tartana a secretárius, mondá neki: majd általviszlek
21 104| ott el. Azonnal nemcsak mondá, mert meg is cselekedé,
22 110| kegyelmességit nem mutatta, mondá: a mái napot elvesztettem,
23 119| meg akarván ajándékozni, mondá az urak előtt: Ezt a követet
24 119| közül, aki tréfás volt, mondá a királynak: Add oda a kápolnádot,
25 147| Egyik a szomjúhozó gyűlésben mondá a több tanácsoknak: csak
26 181| természettel. Az okáért mondá: az Úr teljes lévén irgalmassággal,
27 182| boritalt. Óhjátok magatokot, mondá, a bortól, a kocka, a sakk
28 191| fognak böjtölni. A Krisztus mondá néki, hogy sokat ígért volna
29 191| ígért volna. A Krisztus mondá néki: látod-é, hogy én az
30 201| tanácsola, maga pedig azt mondá, hogy Eginhártot ha megbünteti,
31 201| néki. Igenis, néked adom, mondá a császár, aki téged oly
32 205| hagyja, valamint a dervis mondá egy perzsiai királynak.
33 207| bémene az emberhez, és mondá néki: atyámfia, ne azt mondjad,
34 207| püspök látván a nagy csudát, mondá néki: atyámfia, csak úgy
|