Rész

 1 1  |           ételre. De a hajóban az a szüntelen való rengetés, hánkodás
 2 5  |             kíméljük egymást, hanem szüntelen írjunk egymásnak, ha az
 3 26 |           semmi hírt nem hallottam, szüntelen is tartok attól, hogy valamely
 4 36 |         közepette utca vagyon, ahol szüntelen járnak alá s fel a tisztek,
 5 38 |         ebédig kell innya, és addig szüntelen kell járni vagy futni, hogy
 6 43 |          szükségünk reá, mint most. Szüntelen való félelemben leszek kédért,
 7 45 |        félelmet okozván az elmében, szüntelen való unadalomban és nyughatatlanságban
 8 60 |            nem akarják veszteni, és szüntelen esznek. Hogyha olyan nagy
 9 93 |           mind ez mái napig Pátrona szüntelen gerjeszté. Mivel az ő kívánsági
10 98 |         valamint azok. Ez a félelem szüntelen elméjiben lévén néki, azon
11 112|      fogvást nagy gyengeséget érez, szüntelen való hideglelés van rajta,
12 113|         holt meg, mint egy gyermek. Szüntelen reá néztünk, de mégiscsak
13 122|          tudnak kit okozni, engemet szüntelen látván, reám fordítják panaszokot.
14 139|            rendeletlenséggel, és ha szüntelen az ember magára nem vigyáz,
15 142|            rossz állapotban vagyon; szüntelen való forróságban az ábrázatja
16 152|       Amiolta a vajda innét elment, szüntelen való zenebona a városon,
17 152|          szabadíts meg uram minket. Szüntelen küldök a kalmakánokra, hogy
18 152|         hogy küldjenek el innét, ők szüntelen biztatnak, hogy gondjok
19 152|            gondjok lesz reám. De én szüntelen való nyughatatlanságban
20 152|         vagy olvasni, de nem lehet, szüntelen való lárma a kapum előtt.
21 153|           lehet tartani a kozáktól, szüntelen tele is vannak most is a
22 155|        belső forróság lévén rajtam, szüntelen szomjúhoztam, de legkisebb
23 172|      boldogabb nem lehet e világon: szüntelen a császár előtt vannak,
24 176|            negyven inas lakik, akik szüntelen a császár mellett vannak.
25 181|             télen látunk, zöldséget szüntelen, sőt még májusban a szárazságok
26 181|         küldetett, és könyörögjetek szüntelen, mert az imádság eltérít
27 183|             A nagy Isten adja, hogy szüntelen megmaradjon a jó erkölcsbe.~
28 184|         ahová temetik őket; azokban szüntelen való égő lámpások vannak,
29 200|              nem tudván hová lenni, szüntelen tartott attól, hogy valamely
30 206| csendességben aluszunk, de Sléziába szüntelen talpon kell lenni, ugyan
31 207|        Isten. Ezeket a szókot pedig szüntelen mondja vala. A püspök nem