Rész

 1 9  |        szolgáljon? Oh! édes néném, mely közél vagyon már ő a vezérséghez!
 2 13 |          régen mondom kédnek, hogy mely nagy világi boldogság a
 3 14 |       esztendőre adnak. Látja kéd, mely jó az Isten. Ha egyik kezivel
 4 23 |       hanem a keresztényi szokást, mely megegyezik az udvari szokással.
 5 25 |     aprilis 1719.~Irtóztató dolog, mely régen nem írtunk, édes néném,
 6 25 |      paripákot adott. (Édes néném, mely derék állapot a császárság!)
 7 25 |       eljöjjünk onnét. Édes néném, mely sokszor kell olyat mondani
 8 27 |       szeretőinek ne írhasson. Oh! mely okos beszédek ezek! Mintha
 9 42 |         Város kies helyen fekszik,~mely a szemnek szépnek tetszik.~
10 55 |     megláthatjuk, édes néném, hogy mely csudálatos úton vezettetünk,
11 58 |   penitencia rövidebb volna, de oh mely hosszú volna a gyóntatás.
12 58 |        töltjük-é itt a másikát is. Mely szép dolog, hogy az ember
13 64 |        rosszaságomnak.~Édes néném, mely jó az egészség! Aztot pedig
14 65 |            vigyázzunk, édes néném, mely régen nem kérdettem, ha
15 71 |          vehette a választ. De oh, mely könnyen megbocsátjuk mi
16 79 |            a' volt első Európában. Mely tájban volt az, arra nem
17 92 |       Achmet uralkodása megszünék. Mely nagy változás!~Édes néném,
18 100|          csak fülelünk, és várjuk, mely felől zavarják a vizet,
19 100|            az olyan belső indulat, mely igen becsülteti mivélünk
20 100|        Szilvia. Ah! szép Juliánna, mely kevésre terjeszted az olyan
21 100|            a titkos hajlandóságot, mely oly csudálatosan tudja megegyeztetni
22 100|  erkölcsöknek olyan kezdetet adsz, mely azoknak nemességeket és
23 100| cselekedetedhez. Ez olyan indulat, mely közönséges az emberi nemzetnél,
24 100|           magához való szeretet-é, mely némelyekkel eltitkoltatja
25 105|        spékelni a húsvéti bárányt, mely az apostolok előtt volt,
26 116|    bézárták, és együtt eltemették. Mely csudálatos az Isten rendelése!
27 149|           pitesdi bort kell adnom, mely nagy büntetés.~
28 162|         hegyet bírnám. Édes néném, mely kevéssel meg kell elégedni
29 182|     Rodostó, 16. septembris 1750. ~Mely szép dolog ilyen mezei városba
30 184|     koldusoknak alamizsnát adnak. (Mely boldogok volnának, ha a
31 204|        mert nem hisszük Mahametet. Mely jól tesszük!~