Rész

 1 25 |     látjuk egymást. Kédet látni, s kednek írni nagy különbség.
 2 36 |        ahol szüntelen járnak alá s fel a tisztek, és azt nézik,
 3 40 |       szívünk. Mi azzal béérjük, s többet nem kívánunk, nem
 4 42 |      gyakran nagy zúgását~látjuk s halljuk hánkodását.~Abban
 5 42 |         jőni látjuk~a tengerből, s azt suhajtjuk.~Város kies
 6 42 |     keszkenőt a nyakára~tésznek, s elég ajándékra.~Onnét elébb
 7 42 |        Az utcákot mind béjárván,~s elég ajándékot kapván,~viszik
 8 54 |      ember valamit akar kezdeni, s annak a végit kell megtekinteni.
 9 58 |        venné levelemet. A' való, s igaz, de mit írjak? Írjam-é
10 61 |        csak a fülbenmászótól.~P. s. Aztot tudja kéd, micsoda
11 69 |         hogy itt könyvem forrási s áradási induljatok, és hogy
12 75 |         mert a kéd levelei jőnek s mennek a kezemhez, de némelyek
13 76 | feleletire esszeszidja a vezért, s kimegyen a sátorából. Elég
14 80 |  december: mi csak itthon ülünk, s télben, nyárban egy szokást
15 80 |      dobolnak, azonnal felugrik, s hozzám jő. A' bizonyos,
16 81 |      követett el hasonló dolgot, s egynehányszor megkereszteltette
17 91 |    történnek Constancinápolyban, s kéd ott nincsen. Hogy lehet
18 97 |        el? Isten áldásával érjed s töltsd el édes néném az
19 98 |     attól, hogy a henyéllés okot s alkalmatosságot adhat Szolimánnak,
20 99 |          a lélek kiment belőlle, s a halál benne maradott.
21 116|       ahol az urunk lakott, járt s beszéllett velünk. Most
22 149|        jött ide magát, Zai úrfi, s magam, mert magamot el nem
23 157|         engedte meg, hogy Erdély s Magyarország másért büntettessék,
24 175|        azután egy nyomorú ekével s két ökörrel felszántják,
25 207|     szárazra kimegyen. Amint alá s fel járna, egy kis gunyhócskát