Rész

 1 2  |      szívvel beszélgettek volna velünk, de oly kevés idő alatt
 2 16 |         valahová. Forgács úr is velünk jő. Micsoda örömmel látom
 3 17 |       az úton eleget nevettem a velünk lévő franciákon; mert vannak
 4 32 |       noha két generális vagyon velünk. A mindennapi mulatság már
 5 35 | maradtunk meg hátra; Forgács úr velünk lesz, és egynehány alávaló
 6 36 |     lévő császár kapicsi basája velünk volt, azonkívül egy csorbasi.
 7 37 | szeretik aztot, de mit tehetnek velünk együtt rólla. A' való, hogy
 8 44 |    tudja. Eszterházi úr nincsen velünk, Rodostóhoz közél egy rétre
 9 45 |    természet azt is elfelejteti velünk, és csudálni fogjuk, ha
10 67 |       kelni, és azt elhagyatják velünk.~Elmúlt gyönyörűség csak
11 97 |       az a fekete irigység csak velünk bujdosik, mintha ők sem
12 111|     akkor a látható elfelejteti velünk a láthatatlant. Hogy teljességgel
13 115|   lassanként mindent elfelejtet velünk, és mennél távulabb legyen
14 116|       lakott, járt s beszéllett velünk. Most pedig azokot a helyeket
15 125|      megtartani, és megtartatni velünk mind holtig, azt a fia harmadnap
16 135|    Isten tudja. Csak úgy bánnak velünk, mint a gyermekkel, és vázt
17 137|     vigasság; ebédre hivutt, de velünk nem ett, azután nem is láttuk,
18 141|       felé, igen kevés had volt velünk. A vezér megizente volt,
19 141|         szándéka nem volt, hogy velünk szemben legyen, azért csakhamar
20 141|     hogy most nem lehet szemben velünk, mert rosszul vagyon, hanem
21 141|      hogy micsoda durván bánnak velünk. Micsoda változás! Ennek
22 150|  gyönyörűséggel járhatott volna velünk, mert Bukutesttől fogva