Rész

 1 21 |        urunkhoz eljő az úr, azután magam is látogatásokra bémegyek;
 2 21 |           mindenkor kédnél leszen. Magam szégyenlem, micsoda rövid
 3 38 |          valakinek használt volna. Magam is bémentem abban az ocsmány
 4 51 |  elfelejtheti az ember, mert talám magam is elfelejteném, hacsak
 5 63 |       megmutatom néktek, hogy ha a magam gyönyörűségit szeretem is,
 6 79 |        veszek bé, csak mindenkor a magam suhajtásit. Istennek így
 7 92 |      miattam veszedelme ne légyen, magam szabad akaratjából tehát
 8 100| szeretettől, amelyért azt állíttom magam felől, hogy senkit nem kell
 9 100|           Juliánna. Arra reá állok magam is, hogy ami azokot a nevezetes
10 118|      függeniek igazság szerént, én magam sem üsmerem a fejdelmet,
11 118|        kegyelmességét. De minthogy magam is annyi esztendőktől fogvást
12 143|          olasz, Pázmány uraimék és magam. A fejdelmet pedig igen
13 149|        jött ide magát, Zai úrfi, s magam, mert magamot el nem kell
14 152|         Ilyen felbódult állapotban magam sem tudom, mit csináljak,
15 152|       kozákok. Eleget biztatom, de magam is azt akarnám, hogy ne
16 152|          előtt. Meg nem indulhatok magam erejével, nem is lehet addig,
17 153|         küldjön el innét, ma pedig magam voltam nála. Eleget beszélgettünk
18 158|            annyi ideig az úton? Én magam sem tudom, hanem azt tudom,
19 191|         előtte egynehány holnappal magam csudálni kezdettem, hogy
20 192|             az írást mégis inkább. Magam pedig írok, mert tudok írni,
21 193|        mert a mostani írásomot még magam is nehezen olvashatom. De