1-500 | 501-589
Rész
501 158| aluttunk, későn indultunk meg mindenkor, és igen idején
502 158| igen idején szállottunk meg. Sok helyt egynehány polturáért
503 158| egy-két lépést tesznek előre, meg annyit hátra, mind abból
504 158| kitették. Mikor történt a' meg, hogy a török megverte volna
505 158| király májusnak a végin holt meg.~
506 159| és fáradság is, de annak meg kell lenni, főképpen az
507 159| hajókázásom volt, estve indultam meg, ma reggel itt voltam, és
508 159| küld, abban akaratja legyen meg, csak szent áldása legyen
509 160| hogy egy nagy császár holt meg, mind a', hogy az Austriai
510 160| volna, nem értünk volna meg ilyen nagy dolgot. Eztet
511 160| dolgot. Eztet a mi atyáink meg nem érték. Micsoda nagy
512 161| kell viselni. Ki mondhatná meg annak az okát? Én megmondom,
513 161| nem lesz még olyan hamar meg. Meglesz, nem lesz, az ő
514 162| láttam, hogy a feleséginek meg volt a feje terhelve gyémánttal
515 162| sohasem nevetett. Érjük meg mi, néném, amink van, azzal,
516 162| egynehány szőllőfát ültettem, meg is fogontak, két gerezd
517 162| Édes néném, mely kevéssel meg kell elégedni egy bujdosónak.~
518 163| virágokkal együtt a barátságot is meg kell újítani, és most több
519 163| Hárman, négyen vagyunk, mégis meg nem alkhatunk, mert az a
520 166| Csehországért, a prussus meg Siléziáért. Micsoda a telhetetlenség,
521 166| Csehországot se el nem veheti, se meg nem tarthatja. A keresztyének
522 167| hanem csak az Istenért. De meg az írás azt mondja, hogy
523 169| igen kevés, de ki mondhatná meg, mennyi ezer módjok vagyon
524 169| letett vezérek soha többé meg nem látják Constancinápolyt.
525 170| vízben, mert ők szomjúhan meg nem halnak. Itt pedig a
526 172| holnapnak a kezdetin volt meg a békesség a magyar királyné
527 172| izgágát keres, és a bőriben meg nem fér, azt csakhamar a
528 172| kincse volt, mégis a bőriben meg nem fért, hanem a császár
529 173| hadakozásban kezdették, azt meg sem változtatták, mindenben
530 174| törökök fegyverekkel nyerték meg Európában, Ázsiában és Afrikában
531 177| rendeltettek. Ezek teljességgel meg vannak herélve, és ezeknél
532 178| csak három basának adják meg az egész birodalomban. Minthogy
533 178| oly hatalmas légyen is, de meg nem ölettethet egy basát
534 179| császár ellen.~A császár azt meg nem engedi, hogy az atyának
535 181| és követni kell. Ők azt meg nem mernék nyitani, hanem
536 182| mintha nádmézbe főzték volna meg. Menjünk már az asszony
537 182| szenvedjenek a testeken. Ezekhez meg más négy parancsolatot adnak,
538 182| segítségül híják. Minket pedig meg nem gátol, hogy ne adjunk
539 183| kap rajta, mi pedig már meg is untuk. A túzok rettentő
540 183| a kolcsa, te világosítod meg a homályos magyarázatot,
541 183| a homályos magyarázatot, meg vagy erősítve a felső igazgatónak
542 183| törvényt a városi törvénytől meg nem választják.~Az imánok
543 183| szabadságok vagyon, a törököknek meg vagyon tiltva, hogy gyalázatosan
544 185| bőrből vagyon, elől kötik meg, a süvegek teveszőr és olyan
545 186| kerék, de egyik a másikát meg nem éri. A superiorjok jelt
546 187| bizonyságok előtt csinálják meg, amely kötést elronthatja
547 187| házában, és csak akkor látja meg, ha szép-é vagy rút. Nem
548 188| szabadítja.~Amidőn a férfiú hal meg előbb, az asszony kiveszi
549 189| vasát a szíve felé tartja, meg akarván azzal mutatni, hogy
550 189| legyen, mint ez a só, és meg ne engedje néked a földi
551 189| imádsághoz akarsz fogni, mosd meg az orcádot, kezeidet, karodot
552 189| tiszta porral súrolják meg orcájokot; mivel az Isten
553 189| nevében, anélkül a kérés meg nem hallgattatik. Én pedig
554 190| csalmája, mint egy méhkas. Meg ne bosszonts, mert többet
555 190| minden bizodalmunkot, tarts meg minket, mivel igazán való
556 192| megvakultam, három lépésnire mást meg nem üsmérhetek, a nyomtatást
557 193| szorgalmatossággal mossák meg a holttesteket, a test mellett
558 193| vannak, hogy a verőfény meg nem hathatja, mindenkor
559 193| részegíttő, se az okosságot meg nem háborítja. Ott is sétálnak
560 193| az Isten útjában halnak meg, mert azok az Istenben élnek
561 193| amely megfojtja őket, de meg nem öli. De ami még legnagyobb,
562 194| Kedves néném, oltalmazzon meg az Isten mindenikétől.~
563 195| császárnak halálát. Ma hallottuk meg, hogy tegnap Mamut császár
564 195| Mikor visszátért volna, ha meg nem kapták volna, leesett
565 195| megváltoztatta, de egyet sem öletett meg. Elmondhatni felőle, hogy
566 198| felelte reá: no hát fojtsák meg előbbször, és azután fejit
567 200| gondolkodni, hogy tarthassa meg életét. És egy barlangba
568 200| élete veszedelmével tartotta meg életét. De menél inkább
569 200| az ifiúnak a szíve semmin meg nem esék, hanem csak a maga
570 200| adta volna el, ha magának meg nem akarta tartani. Oh fösvénység,
571 201| mihent születik, mindjárt meg kell halni, noha tudok olyan
572 201| hogy a hóban a nyomáról meg ne üsmerjék, és meg ne tudják,
573 201| nyomáról meg ne üsmerjék, és meg ne tudják, hogy honnét jött
574 201| maradna sokáig titokban, meg akara válni az udvartól,
575 201| nemhogy megkisebbítené, de meg nagyobbá teszi a familiája
576 202| kétszázötvenötezerhatszáz bárányt öltenek meg, azoknak megételére két
577 204| megverték. A' pedig így lett meg. Marsallus Daun nagy haddal
578 204| megnyert harcról. Hihető, hogy meg is ajándékozták azt az asszony
579 204| eltávozék Prágától. Ki mondhatná meg a lakosok örömit, mivel
580 204| az Istent, hogy büntetné meg azokot, kik a békességet
581 204| zálogával erősítették volt meg. Ezt elvégezvén, a hada
582 205| holnapnak 29. napján hala meg. 2 esztendeig, 10 holnapig
583 205| tisztelettel fogadá. Mikor meg akara indulni, az asszony
584 206| király valamely várat szálla meg, azalatt egy kevély görög
585 206| hogy a nyilas ember lőtte meg bosszúállásból. A kevélység
586 207| ezért holt, amazért holt meg, mert ilyen betegsége volt,
587 207| jó, mivel csak azért holt meg, mert az Isten elvégezte,
588 207| emberek a szájat hallgatják meg, de az Isten a szívet tekénti,
589 208| Úrnak, hanem az Úrba hal meg. Annyi hosszas bujdosásom
1-500 | 501-589 |