Rész
1 100| nincsen egyebet mást írnom.~Szilvia - Juliánna~Juliánna. Honnét
2 100| sokadmagaddal szeretsz sétálni.~Szilvia. Mindennek ideje vagyon;
3 100| része az ilyen sétálásban?~Szilvia. Nem azért hívattalak ide,
4 100| valakihez köteledzed magadot.~Szilvia. Kedves Juliánnám, a te
5 100| és senkit nem szeretsz?~Szilvia. Bizonyára nem. Aztot irigylem,
6 100| vagyon, mert őtet szeretjük.~Szilvia. Igen megcsalod magadot,
7 100| cselekedeteire is nem kell vigyáznod.~Szilvia. Én irigy legyek Diánna
8 100| semmi közt nem tartunk.~Szilvia. Ah! szép Juliánna, mely
9 100| tehát, hanem csak magamért.~Szilvia. Nincsen különben. Ha valamely
10 100| fényességeket meghomályosítja.~Szilvia. Én ezeket nem cselekszem,
11 100| magamhoz való szeretetnek.~Szilvia. Kedves Juliánnám, ha szinte
12 100| csak magamért cselekedtem?~Szilvia. Amely gyönyörűséget érzettél
13 100| öregséggel és azzal, ami rút?~Szilvia. Sohasem erősebb, mint az
14 100| a magához való szeretet?~Szilvia. Igenis nem, mert a' mintegy
15 100| Juliánna. Ez így lévén, szép Szilvia, tehát a te tartásod szerént
16 100| minden jó erkölcsöknek.~Szilvia. Legalább ő az oszlopja,
17 100| Diánnához kapcsolja magát.~Szilvia. Amely magamhoz való szeretetért
|