Rész

 1 2  |    gondoltam elsőben, hogy majd elrabolnak bennünket; már
 2 4  |    nagy pompával fogadott. Majd két óráig beszélgetett az
 3 33 |     hanem íratni. Én pedig majd olyan hírt küldök kednek
 4 37 |  vagy kevesebbet. Ihon azt majd elfelejtettem megírni, hogy
 5 43 | királynak, gondolván, hogy majd fel fogja őtet magasztalni,
 6 44 |  Isten hozzád, édes néném.~Majd elfelejtettem volna kédnek
 7 48 |     Mi azt gondoltuk, hogy majd nagy zokogásokot fog tenni,
 8 51 |  az egészségire vigyázzon. Majd elfelejtettem volna kédtől
 9 55 |    addig úgy búsulok, hogy majd meghalok örömömben. A minap
10 57 | olyan jó kedvünk van, hogy majd meghalunk búnkban. Mit kíván
11 65 | meleg tartományokban, ahol majd tél sincsen, legalább egy
12 73 |   helyedre fekszem; a fiam majd eljő, azt gondolja, hogy
13 95 |   kellett volna hadni. Már majd olyan gondolatok jöttek
14 104|   secretárius, mondá neki: majd általviszlek az udvaron,
15 150|  vajda is táborban vagyon. Majd másfél óráig voltunk véle,
16 157|  bennünket, de mit mondok, majd a tavasz is elhágy, mégis
17 160|   mert látod-é mi jó élni! Majd elfelejtettem volna, hogy