Rész
1 1 | 1717. 10. octobris. ~Édes néném! Hálá légyen az Istennek,
2 1 | a török áer elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni! Látja
3 1 | mintsem a hajóban. Édes néném, a kéd kedves levelit vagyon
4 1 | holnapból állana. Reménlem, édes néném, hogy már ezután, minthogy
5 2 | 21. octobris 1717.~Édes néném, még kédnek semmi levelét
6 2 | náthásodjanak. E' mind jó, édes néném, de Belgrádnál megverték
7 2 | ide, ki amoda. Jaj! édes néném, hogy lehet ilyen néppel
8 2 | tündöklő portát. De édes néném, a restséget el kell űzni,
9 3 | octobris 1717.~Ideje már, édes néném, egy levelét venni kédnek,
10 3 | éhezett. De az is való, édes néném, hogy étlen költem fel asztaltól,
11 3 | kutya szokás! Jaj! édes néném, elig mártottunk egyszer
12 4 | 1717.~Így szeretem, édes néném, hogy elűzze kéd azt a veszett
13 4 | herélt emberek látják. Édes néném, nagy becsület, de nem nagy
14 4 | lakik a jó házasság. Édes néném, tudom, hogy megcsúfol kéd,
15 4 | megbékéllik, ha megverik. Édes néném, annál tovább nem mehetünk,
16 4 | gondolatját. Még eddig, édes néném, igen-igen keveset tudok
17 5 | 29. novembris 1717.~Édes néném, micsoda szerencsés asszony
18 5 | írok. Jaj! hazuttam, édes néném, mert a kéd leveleit olvasni
19 5 | másoknak. Ugyanis, édes néném, ne kíméljük egymást, hanem
20 5 | udvarával. Elmondhatni, édes néném, hogy a vezérek a földi
21 5 | dolga jól folyjon. Édes néném, ha tudná kéd, mint szeretem
22 6 | 10. decembris 1717.~Édes néném, mi még itt vagyunk, itt
23 6 | küldötte. A' való, édes néném, hogy sokan vannak, akik
24 6 | többet az ajándékról.~De édes néném, ha volna mit írnom kédnek,
25 6 | nekünk. Mondja kéd, édes néném, hogy talám nincsen egyéb
26 6 | való írásért. Mert édes néném, ki szereti kédet úgy mint
27 7 | decembris 1717.~Ma édes néném, a vezér izené az urunknak,
28 7 | Éljen a hatalmas vezér! Édes néném, látja kéd, mikor az ember
29 7 | ne telepedjünk meg. Édes néném, a fazakas akaratján kell
30 7 | mint itt búzakenyeret. Édes néném, talám nem ok nélkül tartok
31 8 | hozzám való szeretetit. Édes néném, noha az én szívemnek minden
32 8 | visszá a szállására. Édes néném, ne nevessen kéd, mert ha
33 8 | vagyunk olyan feketék. Édes néném, ne csudálja kéd, ha a felséges
34 9 | 15. februarii 1718.~Édes néném, kedvesen is veszem, nevettem
35 9 | se szolgáljon? Oh! édes néném, mely közél vagyon már ő
36 9 | Zabulon nemzetségéből. Édes néném, meg ne náthásodjék kéd.
37 10 | Drinápoly, 15. martii 1718.~Édes néném, éppen ma ha jól felszámlálom,
38 12 | 27. aprilis 1718.~Édes néném, engemet nem üsmér jól,
39 12 | reája? Jó étszakát, édes néném! ~
40 13 | hálákot kell néki adni. Édes néném, ma ez itt megtörtént, és
41 13 | dicsőséget megkóstolta. Édes néném, eleget elmélkedhetnék az
42 13 | foglalta. Szép dolog, édes néném, ura lenni fél óra alatt
43 13 | Bízzunk, reméljünk, édes néném, az Istenben, ha szinte
44 13 | súlyos dolog, úgy-é édes néném, de azért vagyunk keresztények,
45 14 | követek. Ilyen formán, édes néném, ellene ne mondjunk, de
46 14 | a másikával táplál. Édes néném, hát kétségbenessünk-é?
47 15 | Ádám vétke. A télben, édes néném, azon kelletett panaszolkodnom,
48 16 | augusti 1718.~Ihon édes néném, e' lesz az utolsó levelem
49 16 | menyasszony táncának. Jaj! édes néném, ha addig az édes lelkem
50 16 | írni. Isten kéddel, édes néném. Ihon ebédre hínak.~
51 17 | hát hogy ölelném meg, édes néném, kédet. A holt ember pedig
52 18 | 15. septembris 1718.~Édes néném, már kétszer volt az a szerencsém,
53 18 | Mert én úgy szeretlek édes néném, mint a káposztát.~
54 19 | tudom, meddig. Elég az, édes néném, hogy már mi itt a rakás
55 19 | Egynehány órára elvárlak, édes néném, úgy is szeretlek, mint
56 20 | pompáját ne irigyeljük, édes néném, mert olyan napra jut még,
57 20 | egészség jó legyen. Édes néném, egy kevessé még a káposztánál
58 21 | Mi lelt bennünket, édes néném, és mitől vagyon a', hogy
59 21 | pirongatás elfér a vállamra. Édes néném, az egészség! De tudja kéd,
60 22 | semmit nem kértem, édes néném, már el nem kezdem. Egy
61 23 | mint Matuzsálemnek. Édes néném, e' mind nem keresztényi
62 23 | törődöm. Mi pedig, édes néném, ne kövessük az olyan iskolabéli
63 23 | valaha történni? De édes néném, ha minden levelemben nem
64 24 | 24. januarii 1719.~Édes néném, vévé-é kéd észre tegnap,
65 25 | mely régen nem írtunk, édes néném, egymásnak. Annak pedig
66 25 | szép paripákot adott. (Édes néném, mely derék állapot a császárság!)
67 25 | hogy eljöjjünk onnét. Édes néném, mely sokszor kell olyat
68 26 | közül akármelyiknek is? Édes néném, tudósíts mentől hamarébb,
69 27 | Jénikő, 18. junii 1719.~Édes néném, igen igen szükséges kédnek
70 27 | leckét adni. Nem akarok, édes néném, nem akarok. Tudom, hogy
71 27 | mint egy macskának. Édes néném, szeret-é kéd úgy, mint
72 28 | 1719.~Azt jól mondták, édes néném, hogy nincsen olyan jó társaság,
73 28 | asszonyhoz akar kéd menni. Édes néném, patientia, aki erősebb,
74 28 | csíkban, úszni sem tudok.~Édes néném, minden embernek az Isten
75 28 | mintsem másutt. De édes néném, mit vizsgálom én a jövendőt,
76 29 | szégyenlem én azt, édes néném, hogy nekem kell a császári
77 30 | magyarokot. Elég az, édes néném, hogy már öt naptól fogvást
78 30 | szép réten. Az igaz, édes néném, hogy szép helyt vagyunk,
79 30 | lássák ők. Lehetetlen, édes néném, annyi halat látni, mint
80 30 | le a vízen. Az igaz, édes néném, hogy itt mi jól vagyunk,
81 31 | 7. octobris 1719. ~Édes néném, ha szivárvánt nem láttunk
82 31 | szelet bocsát reánk.~Édes néném, gondolja el kéd, mint járt
83 32 | dohányoznak suhajtással. Édes néném, vajon az olyan világi üldözők
84 32 | fekünni. Meg nem kell, édes néném, az ígéretet másolni. A
85 33 | martii 1720. ~No már, édes néném, vegyük elő a pennát, és
86 33 | mivel itt szokás.~De édes néném, készítse kéd a füleit a
87 34 | kell a készületre. Édes néném, akik bujdosó fejdelmet
88 34 | aki azt szereti, ugyé édes néném. Ezzel maradok kéd köteles,
89 35 | fújják meg a készülőt, édes néném, már mi készen vagyunk.
90 35 | mulatom. Polatéti, édes néném és az egészségre igen kell
91 36 | 24. aprilis 1720. ~Édes néném, ha nem mondanám is, hogy
92 36 | fejdelmet szállásáig.~Édes néném, nem egy kis uraság a gályán
93 36 | odaadhatja kéd. Jó étszakát, édes néném.~
94 37 | Zágont. De tréfa nélkül, édes néném, mi itt igen szép kies helyt
95 37 | óra. Aludjunk hát, édes néném. De az egészségre kell vigyázni,
96 38 | micsoda savanyúvíz, édes néném, éppen a sárhoz illik, mert
97 38 | mind vendégeskedünk. Édes néném, Istentől jó egészséget
98 39 | leveleit kedvesen vettem, édes néném, mért kíván kéd olyan gyönyörűségtől
99 39 | reménséget.~ De ezzel, édes néném, csak vigasztalhatjuk magunkot,
100 39 | egészségre vigyázzunk, édes néném, és úgy leszek mindenkor
101 40 | Polatéti! Látod, édes néném, hogy már jó napot is tudok
102 40 | térdemet, kívánom, édes néném, szívesen, hogy az Isten
103 40 | Ugyan jók vagyunk mi, édes néném, mi egymást csak két szóval
104 40 | kédet. Úgy szeretlek, édes néném, mint a káposztát. De ebben
105 41 | kíván. Ne haragudjunk, édes néném, kéd is felejtse el, én
106 41 | szeretni, ha lehetne. Édes néném, azt már régen tudja kéd,
107 42 | azon városban lakosók.~Édes néném, ezeket csak kéd számára
108 42 | friss jó egészségben. Édes néném, szeret-é még kéd? Polatéti!~
109 43 | vannak egymással. De édes néném, most nem kell haragudni
110 43 | kelletett életét tölteni. Édes néném, nem vigasztalására vagyon-é
111 43 | csinálunk magunknak. Édes néném, többet nem beszéllek históriából,
112 43 | vagyon. Az egészségre, édes néném, az egészségre kell most
113 43 | időben az olyanról. Édes néném, amég élünk, addig csak
114 43 | Édes oldalcsontból való néném, arra vigyázzon kéd, hogy
115 44 | Bujukálli, 24. junii 1722. ~Édes néném, éppen nem kell nevetnünk.
116 44 | ked is. Isten hozzád, édes néném.~Majd elfelejtettem volna
117 45 | kétezer tallérban kerül. Édes néném, adjuk a kőházra a pénzünket,
118 46 | Isten tartson meg, édes néném, mi még nem nevetünk.~
119 47 | 15. aprilis 1723. ~Édes néném, micsoda feledékeny nyavalyában
120 48 | 26. aprilis 1723. ~Édes néném, akármennyit éljen az ember,
121 48 | vitte. Úgy tetszik, édes néném, hogy hatvankilenc esztendő
122 49 | napig különösön. Ihon édes néném, az öreg emberek kalendariumja.
123 50 | országban lévő árvákot. Édes néném, azt is ehhez teszem, hogy
124 51 | 19. decembris 1723. ~Édes néném, már egynehány levelemre
125 51 | orvosság gyanánt esett. De édes néném, az olyan orvosság még nagyobb
126 51 | predikáción végzem. De édes néném, egy kis jó gondolat nem
127 51 | tartottam.~Jó étszakát, édes néném, többet nem írok, talám
128 52 | 18. februarii 1724. ~Édes néném, már egynehány levelemre
129 52 | magyarázza másképpen.~Édes néném, ha nem üsmerem is, de megszerettem
130 53 | akar kéddel békélleni. Édes néném, ha békéllik kéddel, meg
131 53 | ugyan meg is fojtották. Édes néném, az ilyent ne tegyük a jószívű
132 53 | atyát, mind a fiát.~Édes néném, ez a história ha nem tetszik,
133 54 | Rodostó, 19. julii 1724. ~Édes néném, ha lakat volna is a számon,
134 54 | megtekinteni. Jaj! édes néném, ha mi ezt követtük volna,
135 54 | szép oldalcsontot! Édes néném, azt tudja kéd, hogy a mi
136 55 | 18. augusti 1724. ~Édes néném, ha tudná kéd micsoda nagy
137 55 | főzhetnének véle. Gondold el, édes néném, már két naptól fogvást
138 55 | nem udvaros. Szánj, édes néném, szánj, ihon vadászni nem
139 55 | Mindezekből megláthatjuk, édes néném, hogy mely csudálatos úton
140 55 | is erre ítéli őket. Édes néném, itt most én vagyok az úr,
141 55 | kell tehát mondani, édes néném, maradok a kéd rossz szolgája.~
142 56 | septembris 1724. ~Édes néném, ha semmit nem írt volna
143 56 | álmokból. Lehet-é, édes néném, ennél kényesebb élet? Ha
144 56 | megettem egy millium érőt. Édes néném, dicsérjük-é azért Cleopátra
145 56 | volna mit írnom kédnek. Édes néném, meg ne egye kéd így a gyöngyeit,
146 57 | kompódi nemesasszony. Édes néném, ez után hintót mit kelletett
147 57 | Rómában ajándékban.~Édes néném, a' való, hogy mi azt igen
148 57 | inkább tiszteltessék. Édes néném, most veszem észre, hogy
149 58 | decembris 1724. ~Azt írod, édes néném, hogy ha gyakrabban írnék,
150 58 | penitenciát adna. Oh! édes néném, mint várom azt az időt!
151 58 | megperzselte. Gondold el, édes néném, hol kereskedett, és ki
152 58 | ideje vagyon már annak, édes néném, hogy mi is a bujdosásban
153 59 | másoknak. Nekem pedig, édes néném, erdélyi feleséget adjon
154 60 | kédnek? Mit tehetek, édes néném, rólla, hogy már régen nem
155 60 | zsírozza meg a fogokot. Édes néném, ha egy-két levelünk elvész,
156 60 | csak fonja kéd.~De édes néném, minthogy a gyapot nálunk
157 60 | teremtőt eléggé imádni. Édes néném, eluntam már az írást is,
158 61 | Rodostó, 23. maji 1725. ~Édes néném, megbocsásson kéd, hogy
159 62 | Eleget nevettem, édes néném, a kéd udvaros köszönetin.
160 62 | nevelik a franciák. Édes néném, ott pedig csak kereskedőket
161 62 | hordó a pincében. De édes néném, most veszem észre, hogy
162 62 | a'? Nem igaz-é az, édes néném, hogy egy jól nevelt, jól
163 62 | kolduslábat sütik a tűznél. Édes néném, az egészségre vigyázzunk,
164 63 | septembris 1725. ~Édes néném, csudálta kéd azt, hogy
165 63 | maga lenni hóhérjának. Édes néném, mintha üsmértem volna,
166 63 | megérdemlem, ugy-é édes néném.~Hogy pedig azon végezzem
167 64 | szakaszthassam rosszaságomnak.~Édes néném, mely jó az egészség! Aztot
168 64 | amikor az ura beteg. Édes néném, vigyázzon az egészségre
169 65 | élnek. Hát miről írjak, édes néném. Azt megírhatom, hogy ma
170 65 | egészségre vigyázzunk, édes néném, mely régen nem kérdettem,
171 67 | 6. novembris 1725. ~Édes néném, itt most elég sírás, rívás
172 68 | Azt ne csudáljuk, édes néném, ha a szegény úr megholt.
173 68 | hét szántóföldből. Édes néném, mint megnevetnők most az
174 69 | gyermeki játék. Imádjuk, édes néném, az Istennek minden rendelésit,
175 69 | azért jó étszakát, édes néném.~
176 70 | igen kedvesen vettem. Édes néném, ha valamely idegen olvasná
177 70 | De azt valljuk meg, édes néném, hogy mi jók vagyunk azért,
178 70 | el kéne száradni. ~Édes néném, idétlen házasságnak tartom
179 70 | várjuk suhajtva. ~Kérem édes néném kédet, hogy hadd ne írjak
180 71 | tudnék is, megírnám én. Édes néném, csak azt írom meg felőllök,
181 71 | föld megrázta magának. Édes néném, jó étszakát, és az ének
182 72 | 12. aprilis 1726. ~Édes néném, nincsen mit írnom, és ha
183 72 | odaviszik, maga veszi el. Édes néném, jó egészséget kívánok,
184 73 | szúnyogtól tarthatunk. Édes néném, szeretném tudni, hogy mint
185 73 | mindenikünk fog suhajtani. Édes néném, mi itt csak tengődünk,
186 73 | úgy nem keresztelünk.~Igaz néném, micsoda csúfos házasságról
187 73 | meghagyák. Az az ifiú, édes néném, egy személyben hármat vett
188 74 | junii 1726. ~Szánj édes néném, szánj, mivel írni akarok,
189 74 | anyját ruházni. De mi, édes néném, nem követjük ezeket, ha
190 74 | adjak a marháknak.~Édes néném, ha volna egy pásztorném,
191 75 | olvasni. Azt megvallom, édes néném, hogy ha olyan természetű
192 75 | elszaladott volna. Jaj! édes néném, micsoda rút nyavalya az
193 75 | nem régi dolog. Hát édes néném, az az ízetlen nyavalya,
194 75 | bánják, ha nem követem. Édes néném, engedd meg, hadd végezzem
195 75 | választ írhatunk. Édes, néném, vigyázzunk arra a drága
196 76 | septembris 1726. ~Édes néném, megbocsáss, hogy már tíz
197 76 | írhattam volna. Mondd meg, édes néném, hogy miért nem írtam, mert
198 76 | Annak a neve Viguru. Édes néném, jó étszakát! Bona sera!~
199 77 | leveleidet találtam itt, édes néném, amelyekben egy kis kegyetlen
200 77 | meglett azután. Talám, édes néném, a föld alatt lakó emberek
201 77 | között is kéd szolgája, édes néném.~
202 78 | 8. januarii 1727. ~Édes néném, azt igen bánom, hogy megelődzött
203 78 | fordítsa kéd, nem bánom. ~Édes néném, vettél-é sok ajándékot
204 78 | egynehány esztendeig. Jaj! édes néném, talám valaha írtam már
205 79 | tetszik, úgy legyen. Azt írod, néném, hogy feleljek meg holmi
206 79 | ígéretit. A' bizonyos, édes néném, hogy a római püspök mind
207 79 | muzsika nincsen. No, édes néném, vagyon-é még több, már
208 80 | felelni. Azt kérded, édes néném, hogy kik voltak a keresztes
209 80 | Európában elfelejték. Édes néném, ha rövideden írtam is,
210 80 | elvitte a hintóját. Édes néném, miért nem esznek nálunk
211 80 | egészségiért, amelyre vigyázz, édes néném, és ne egyél sok cseresznyét.
212 81 | pedig bízvást elhiheted édes néném, hogy szeretlek. Amen.~
213 82 | mástól tudnád meg, édes néném, hogy a fejdelem második
214 82 | táncmester. Egészséggel, édes néném! A vendég még igen új, hogy
215 83 | erős és jó egészséges. Édes néném, mi szép dolog sokáig élni,
216 83 | másképpen beszélnénk. De édes néném, máris meguntuk mi az itt
217 83 | is eleget pirongatsz, jó néném, de már én ahhoz úgy hozzászoktam,
218 84 | megvakarni a lovakot? Azt édes néném, Rómában kezdették. Én azt
219 84 | is. Jó egészséget, édes néném. Nem tudom, mikor írhatok,
220 85 | novembris 1727. ~Polatéti! édes néném. Azt igen szükséges kédnek
221 85 | Aztot meg kell vallani, édes néném, ha suhajtással is, hogy
222 85 | abban változást tenni.~Édes néném, gyakorta írok predikációt,
223 85 | csak ússzunk hát, édes néném, amég lehet. Csak azt bánom,
224 86 | kédnek.~Azt kérded, édes néném, hogy miért térdepelnek
225 86 | uralkodott az országban. Édes néném, csak rövideden így lett
226 86 | mindenkor alkalmatlan. Látod-é, néném, ha a pásztor ott nem lett
227 86 | kell ásni. Minden jó, édes néném, mind az asszony, a férfiú,
228 86 | csak magokot. Ihon édes néném, vége vagyon már a predikációnak,
229 87 | 19. februarii 1728. ~Édes néném, egy keveset nevettünk a
230 87 | is kedves. Azt írod, édes néném, hogy a constancinápolyi
231 88 | 24. martti 1728. ~Kedves néném, tegnap egy kevés sírás,
232 88 | elunja magát. Ritka, édes néném, aki így tudja az az időhöz
233 89 | octobris 1728. ~Kedves néném, hogy e világon lévő szarándokságunkot
234 89 | panaszolkodni a hosszú levélre. Édes néném, az egészségedre vigyázz. ~
235 90 | bors. Mindazonáltal, édes néném, hagyjuk el az olyan borsolást,
236 90 | vesztett mindenképpen. Édes néném, jó étszakát!~
237 91 | octobris 1730. ~Hol jársz, édes néném, miért mentél Paphlagoniában?
238 92 | Mely nagy változás!~Édes néném, mikor az Isten akar valamit,
239 92 | volna. Jó étszakát, édes néném. A császárral álmodjék kéd.~
240 93 | 27. novembris 1730. ~Édes néném, a komédiának még vége nincsen,
241 93 | maradok kegyelmednek, édes néném.~
242 94 | 25. martii 1731. ~Édes néném, fillentenék, ha azt mondanám,
243 94 | egészség jól van-é, édes néném?~
244 95 | absolutiót adok kédnek. De édes néném, hadd ne írjak már többé
245 95 | Azt igen nevettem, édes néném, mert hiszem nevetni is
246 95 | levelemet. Jó egészséget, édes néném.~
247 96 | minapi leveledben, édes néném, azt írád, hogy a vezért
248 97 | egyre felelek meg.~Azt írod, néném, hogy a hihetetlenség, kételkedés
249 97 | áldásával érjed s töltsd el édes néném az újesztendőt. Hát új szívet
250 98 | gyönyörűséggel vettem, édes néném, nádmézzel írott szép leveledet.
251 98 | vivék. Jó étszakát hát, édes néném, én is alunni megyek, és
252 99 | Rodostó, 4. martii 1733. ~Édes néném, a királyok is csak úgy
253 99 | Meg is nyeré perit. Édes néném, micsoda szép állapot annyi
254 100| ajándékot küldök, még abban néném, gáncsot találsz. Szép dolog
255 100| érdemli jóságomot.~Édes néném, ezekre mit mondasz, vagyon-é
256 100| a görögök hazugok. Édes néném, én kédet úgy szeretvén,
257 101| Tudod már azt a hírt, néném, hogy most minden órán nagy
258 101| egészségre vigyázni, édes néném, és a bút el kell űzni,
259 102| egy leveledet vennem, édes néném! Én hármat is írtam ebben
260 102| másszor.~Ki ne nevetné, édes néném, micsoda rendesen tudod
261 103| februarii 1734. ~Soha édes néném nagyobb kedvem nem volt
262 103| nénémnek jó atyjafia.~P.s. Édes néném, hová lehet annál szebb
263 104| százezer embert. Hát ezek, édes néném, miért gyűlnek oda? Talám
264 104| harmincegyedik esztendejében. Édes néném, mit mondasz az ilyen emberről?
265 104| csudálni kell, és nem követni. Néném, az egészségre!~Amidőn bé
266 104| idő tölteni. De ítéld el, néném, mint elbámula azon, hogy
267 105| alázatosan köszönöm, édes néném, a halat, amely duplán érdemli
268 105| György. A bort is köszönöm néném, de nem annyira, mint a
269 105| tündérhazánkban.~Azt mondod, néném, hogy a minapi levelemben
270 106| meglesz annak idejében. Édes néném, mi szép dolog sokáig élni.
271 106| nagy suhajtással.~De édes néném, ha panaszolod is, de nem
272 106| szerszámimot, maradok édes néném, mindenkor etc.~
273 107| Rodostó, 27. julii 1734. ~Néném, irtóztató nagy dolgok mennek
274 107| annak idejében. Szeress néném, és légy jó egészségben.
275 109| 14. decembris 1734. ~Édes néném, itt elég hó vagyon, amely
276 109| jót. Jó egészséget, édes néném, engedje meg az Úr, hogy
277 110| Micsoda szép dolog, édes néném, a jótétemény. Soha senki
278 110| eltettem. De attól nem tartok, néném, hogy az egerek megegyenek
279 111| vékonyodik. Mindezek, édes néném, egy kevés nyughatatlanságban
280 111| perzsiai ajándékokkal. Édes néném, ha jobb hírt írhatnék egynehány
281 112| 25. martii 1735. ~Édes néném, ha nyughatatlan elmével
282 112| nagy bágyadtságot. Édes néném, kérjük az Istent, hogy
283 114| aprilis 1735. ~Itt édes néném, könnyhullatással esszük
284 115| 1735. ~Rendszerént, édes néném, mennél inkább távodzik
285 115| fejdelem elérkezik. Édes néném, eddig csak belsőképpen
286 117| vigasztalást venni a leveleidben, néném, eleget találhatnék. Az
287 117| egészséget kívánok, édes néném.~
288 118| mert hozzászokik. Édes néném, a jó Isten újabb keresztet
289 118| ád a hordozásra. Ítéld el néném, ha nem nagy kereszt-é rajtam,
290 118| magát. Vigasztalj, édes néném, mert van szükségem reá,
291 118| mind követte. Hidd el, néném, hogy tudott is jó tanácsot
292 119| Egynehány levelidet vévén, néném, a sok vigasztalásid között
293 119| nekem. ~Ezekből észreveheted néném, hogy nem sok drága jószága
294 119| mintsem az ötvesek. Egyszóval, néném, a francia példabeszéd bé
295 119| elvégezvén, maradok kedves néném, bajban, szomorúságban úszkáló
296 120| tanuljanak rajta. Azt írod néném, hogy a vezér helyett, kit
297 121| maji 1736. ~Azt ne gondold, néném, hogy megholtunk volna,
298 121| beszédeket. Mindezeknek pedig néném, nem más az oka, hanem hogy
299 122| volt magammal hitetni, édes néném, hogy a vezérrel elmentél
300 125| 8. martii 1737. ~Bezzeg néném, nyertünk mi a változásban,
301 125| természetű. Azt kérdhetnéd, néném, hogy én mint vagyok az
302 125| alattunk. Jó egészséget, néném.~
303 126| Rodostó, 20. julii 1737. ~Itt néném, minden dolgaink rendeletlenül
304 127| mozdul ki. Jó egészséget, néném.~
305 128| septembris 1737. ~Elhagyók, néném, Rodostót, annyi esztendők
306 129| megújul. Jó egészséget, néném.~
307 130| decembris 1737. ~Már ezután néném, csak a pompáról kell írnom.
308 131| jó legyen. Jó egészséget, néném.~
309 133| februarii 1738. ~Kedves néném, mi ideérkezénk úsztatva,
310 138| hasznunkot venni. Kedves néném, egy kis imádság hasznos
311 140| 26. augusti 1738. ~Kedves néném, a kegyelmed parancsolatjára
312 144| novembris 1738. ~Én ha a kedves néném levelét nem veszem is, de
313 145| novembris 1738. ~Kedves néném, végit érők Rákóczi Józsefnek.
314 146| 1738. ~Nem kétlem, kedves néném, hogy már vetted levelemet,
315 146| bujdosásunkról. De kedves néném, mink voltunk-é első példák?
316 147| mint megcsalták. Kedves néném, már ezután Molduvában kell
317 148| Csak annak örülök, édes néném, hogy egészséges vagy. Itt
318 148| tartom. Énnekem már ne írj néném, valamég Jászból nem írok.
319 148| havasokhoz nem messze megyek el. Néném, neveddel is köszöntöm őket.
320 149| is reá ropják. Soha, édes néném, nem kelletett úgy vigyázni
321 150| 1739. ~Ideérkezénk mi, édes néném, szerencsésen, Foksánig
322 150| tekintették. Elítélheted néném, micsoda suhajtásokot bocsátottam,
323 152| augusti 1739. ~Itt édes néném, ebül vannak a dolgok. Amiolta
324 152| több egy lovamnál. Ítéld el néném, micsoda állapotban vagyok,
325 152| azért is, hogy megtudjad néném, hogy azok a veszett kozákok
326 154| Mindezekből általláthatod, édes néném, hogy szerencsésen érkeztem
327 154| viselje gondomot. Viselj, édes néném, magad is gondot az egészségre,
328 155| octobris 1739. ~Gondold el néném, itt is kell félni azoktól
329 155| szállásomról. De elítélheted, édes néném, micsoda állapotban voltam
330 155| tégedet is megijesztettelek, néném, vélek. Itt már a tél jól
331 155| nemzetségemet. Vigyázz, néném, az egészségre, mert a'
332 156| martii 1740. ~Nem kétlem, néném, hogy már egynehány rendbéli
333 156| csak oláhok. Megbocsáss néném, ha elvégezem levelemet,
334 156| esik az étel. Könyörögj néném, hogy meg ne fagyjak már
335 156| a telet. Jó egészséget, néném, nekünk meg egy kis lágy
336 158| Rodostó, 22. junii 1740. ~Néném, jó egy lépés Bukurestről
337 159| 1740. ~Micsoda nyomorúság, néném, abban a nagy városban lakni,
338 160| 1740. ~Micsoda nagy hír e' néném, cseng-é a füled. A római
339 160| hír igen nagy. Mint vagy, néném, az egészség jól szolgál-é?
340 160| jól szolgál-é? Vigyázz reá néném, mert látod-é mi jó élni!
341 161| Mert nincsen hideg. Látod-é néném, micsoda jó filozófus öcséd
342 162| 15. martii 1741. ~Édes néném, egynehány rendbéli leveleidet
343 162| nevetett. Érjük meg mi, néném, amink van, azzal, noha
344 162| csendesség volna e világon! Írj, néném, de igen ölelgetni kell
345 162| tokaji hegyet bírnám. Édes néném, mely kevéssel meg kell
346 163| maji 1741. ~Mint vagy, édes néném, az egészség mint szolgál?
347 163| jégszívűnek, mint az én néném a' nem sok, de egy székely
348 163| csak azzal törődöm, hogy a néném egészsége friss legyen.~
349 164| julii 1741. ~Ne csudáljad, néném, ha gyakrabban nem írhatok,
350 164| Legyen Isten akaratja. Néném, jó egészséget kívánok.~
351 165| augusti 1741. ~Azt kérded néném, hogy mi mit csinálunk,
352 166| levelet. Istennek hálá, kedves néném, nagy csendességbe töltjük
353 167| irgalmassága. Mint vagy néném?~
354 169| tudja. De azt tudom, hogy néném egészségit kívánom.~
355 170| földje nincsen. Maradok, édes néném.~
356 173| 1748. 20. maji. ~Kedves néném, látom, hogy már elfáradtál
357 173| Micsoda változás ez? Kedves néném, ebben is kell engedelmeskednem
358 173| kevesebbet. Talám azt kívánod, néném, hogy a birodalom históriáját
359 174| Rodostó, 26. julii 1748. ~Néném, mint vagyunk, hogy vagyunk?
360 174| maradnak az úton. Azt írod néném, hogy kedvesen olvastad
361 174| asszony dolgát.~Azt tudod, néném, hogy a törökök fegyverekkel
362 175| octobris 1748. ~Itt kedves néném, bő szüretünk vagyon, ürmösbort
363 180| 1750. 16. januarii. ~Kedves néném, e' jubileum esztendő, szent
364 183| 14. februarii. ~Kedves néném, annak igen örülök, hogy
365 184| 15. augusti 1751. ~Kedves néném, azt igen jól cselekeszed,
366 184| Az egészségre vigyázzunk, néném!~
367 186| 1752. 20. maji. ~Kedves néném, öt esztendeje, hogy leveledet
368 187| augusti. ~Ki ne írna, kedves néném, örömest, mikor annyi sok
369 188| novembris 1752. ~Itt kedves néném, szép idők járnak, az ablakok
370 189| 1753. 22. martii. ~Kedves néném, micsoda régi lakosok vagyunk
371 189| pedig annak nevében kérem a néném egészségit. E' most elég.~
372 190| 1753. 11. junii. ~Kedves néném, azt írod, hogy úgy tudod
373 190| világ megtérésiért.~Kedves néném, alkalmasint tudja már kéd
374 191| octobris 1753. ~Kedves néném, ha mind így lészen, most
375 192| decembris 1753. ~Kedves néném, csaknem egészen megvakultam,
376 193| 1754. 16. augusti. ~Kedves néném, igen nevető állapotba nem
377 194| százszorta nagyobb. Kedves néném, oltalmazzon meg az Isten
378 195| decembris 1754. ~Kedves néném, lehet-é nagyobb hírt írni,
379 195| minket bőséggel. Kedves néném, kalinitza!~
380 198| Ki gondolta volna, kedves néném, hogy az a kedves szeliktár
381 199| 1756. 15. januarii. ~Kedves néném, micsoda irtóztató hírt
382 200| háláadatlanoknak, lehetetlen, kedves néném, hogy le ne írjam. Tudom,
383 200| egy kereskedőnek. Kedves néném, mit mondasz erről a háláadatlanról?
384 201| januarii 1757. ~Kedves néném, tudod-é, hogy Imrehor Musztafát
385 201| amég ide érkezzék. Azt írod néném, hogy a török császár leányinak
386 202| kápolnánkot. Azt tudod, néném, hogy a kápolna azon a helyre
387 203| 28. maji 1757. ~Kedves néném, ebben a holnapban szoktak
388 204| 30. junii 1757. ~Kedves néném, ismét nagy hírt írhatok,
389 204| Ebből a példából látod, néném, hogy a törökök nagy tisztelettel
390 205| novembris 1757. ~Kedves néném, ismét nagy hír! Oszmány
391 205| micsodás lesz.~Azt írod néném, hogy Franciaországba vadászatban
392 205| asszonyt nem hordozhatok. Néném, cálinitza!~
393 206| novembris 1757. ~Kedves néném, a hadakozáskor a verekedésről
394 206| mert régen nem vettem a néném levelit.~
395 208| decembris 1758. ~Kedves néném, nemcsak mi, hanem az egész
|