59
Rodostó, 16. januarii 1725.
Újesztendőben mi
vigadjunk, és ha lehet tőllünk, meg is házasodjunk. De azt a lehetet
elvették mitőllünk, és csak a gondolatot hadták szabadságunkban. De már az
is unadalmas kezd lenni, mert ugyanis mi haszna itt arról gondolkodni; a
bujdosók házassága igen szomorú házasság, de kivel, a kétek görög leányaival, távul
legyen. A' bizonyos, hogy azok nem érdemlik a feleség nevet; csak arra valók,
hogy reggeltől fogva estig a kereveten üljenek, legkisebb gondjok a házra
ne legyen, de igen sok a köntösökre, annyira, hogy minden nagy innepre az új
köntösnek meg kell lenni, és ha egyszer elmúlnék, az urának szemiben
megmondaná, hogy ha ő nem akar csináltatni, talál olyat, aki őnéki
csináltat. Ötvenezer tallér árú köves portékát adna is itt ura a feleséginek,
de abból asszonyom meg nem segítené egy polturával is az urát, ha szegénységben
esnék, készebb volna száraz kenyeret enni, mintsem egy gyöngyös nyakravalóját
eladni. Ha kétszer vagy háromszor napjában fel nem öltözhetik, akkor elúnja
magát. Amicsoda selyem matériákban és gyöngyösön látja az ember, azt gondolná,
hogy mindenik egy grófné, és az asztala is hasonlít a köntöséhez, holott egy
kis száraz halból vagy egy kevés rizskásából áll az ebédje és vacsorája. Francia
asszony sem kell, mert annak csak a kártya és az ének az eszében. A spanyolnék
szintén úgy bujálkodnak a köntösben, valamint a görögnék, és abban, hogy kis
lábok legyen, készebb is volna inkább mindenét megmutatni, mintsem a lábát. Hátha
meg olyan kis lábok volna, mint a kínai asszonyoknak; ott amikor valamely
leányt jovallanak valakinek, hogy elvegye, legelőbbször azt kérdi, ha
nagy-é a füle, mert a legnagyobbat tartják legszebbnek, és ha nagy-é a lába,
mert ha nagyobb volna a kisujjomnál, már el nem vennék. Eztet pedig nem fogja
kéd csudálni, mihent azt kéd megtudja, hogy abban az országban a leánygyermek mihent
másfél esztendős, mind a két lábát kitekerik, és azután az úgy marad, és
nem sokat ugrándozik azután. A' való, kis lábai lesznek, de holtig nyomorult
lesz, és csak a házból sem mehet ki. Azt tartják, hogy a sánta asszonynak olyan
forma mozgási vannak, amely tetszik. De szeretem másoknak. Nekem pedig, édes
néném, erdélyi feleséget adjon kéd, mert nem tudok olyan országot, ahol az
asszonyok oly érdemesen viseljék a feleség nevet, mint a mi tündérországunkban.
De amicsoda állapotban
vagyunk, aztot még reménleni sem lehet: mindenütt a nagy békesség és
csendesség, nekünk pedig zavaros vízben kellene halásznunk. Másutt nem tudunk
hadakozást, csak a töröknek a perzsával, ez is már egynehány
esztendőktől tart; minékünk azt kell kívánnunk, hogy a török legyen győzedelmes,
mert kenyerit esszük. Nem is segíttik úgy a bujdosókot másutt, mint ebben az
országban. Ez a nemzet nem is olyan irtóztató, valamint a híre vagyon; nem
tudok olyan nemzetet, aki oly csendességben éljen, mint ez, és sohult olyan
békességes maradásunk nem lehetne, mint itt. Istennek légyen hálá, legkisebb
szerencsétlenség még közöttünk nem történt, akárhol találjunk törökököt,
mindenütt jó szívvel látnak minket, mert a török leginkább a magyarokot
szereti. Legjobbat nem kívánhatunk mindezért nékik, mint azt, hogy még valaha
legyenek keresztények. Amen. Hogyha pedig ezzel a kevély görögökkel volna
dolgunk, itt nem lakhattunk volna. Ezek noha keresztények, de bennünket
gyűlölnek. A' pedig bizonyos, hogy legkisebb ártalmokra nem vagyunk:
ők ártanának nékünk, ha lehetne, de nem merik, mert legkisebb dologért a
száz pálcát megolvasnák rajtok, és így becsületben és tiszteletben tartat
minket a bot. Mert itt azt nem tekintik, hogy micsoda renden vagyon, hogyha
gazdag-é, vagy régi familia, mindezek meg nem mentik, hogy a húsz körmiről
le ne vonják, és a száz pálcát duplán meg ne kóstolja. Ki is lakhatnék az ilyen
kevély nemzetséggel, hogyha így a földig meg nem aláznák őket.
Én leginkább azon búsulok
itt, hogy hol nyomtassam ki a kéd leveleit. Ha olyan könnyen meglehetne, amint
aztot megérdemlenék, nem kellene törődnöm, mert azt tudom, hogy mások is
gyönyörűséggel olvasnák. Senkit nem kell szemében dicsérni, de 25
mélyföldnire meglehet, azért ha megszid is kéd, azt nem hallom, de azt kívánom
hallani, hogy kéd egészséges, arra is kell vigyáznunk, mert az egészségesnek
étel, ital és más egyéb fent állva is jólesik. Adjon Isten jó étszakát, igen
kedves álomlátást és holnapra felvirradást.
|