131
Constancinápoly, 25. januarii 1738.

A vezér tegnap megizené, hogy három vagy négy nap meg kellene indulnunk, és hogy ma a vezérhez kellene menni. Oda is menénk nagy vizes pompával, mivel nagy eső volt. A vezér melléje ültetvén a fejdelmet, egy kevés idő múlva kávét adata, és a fejdelemre egy nusztos mentét adának, és minket felkaftányozának. E' meglévén, a vezér és a fejdelem felkelének, és a vezér a fejdelem kezében adá az Ethnámét, amely levélben a császár erdélyi fejdelemnek üsméri lenni a fejdelmet. A fejdelem is a vezér keziben adá a portával csinált szövetségnek levelét, és elbúcsúznak egymástól. És a nagy esőben megáztatók a kaftánt. Ebéd után pedig a császár harminc lovat külde a fejdelemnek, a fele szép paripák voltak, a fele közönséges lovak, és ezek mellé bécsi hintót hat lóval. Elég a', hogy mi készülünk a már bévett szokás szerént, tudniillik igen szép rendeletlenséggel, mert holnapután el kell indulnunk, vagy akarjuk vagy sem. Azért nem írhatok többet.