168
Rodostó, 1743. 15. octobris.

Csak a mennyekből nem lehet leesni, noha onnét leestek a rossz angyalok. De ezen a földön akármely magosra hágjon az ember, de csak le kell onnét szállani, valamint történék mostanában Ali pasával, aki nem ülhete másfél esztendeig a kereken, csak le kelleték fordulni. Ő már kétszer próbálá azt a kereket. De jó szerencséje a vezéreknek, hogy már egy vagy két török császár megváltoztatá a régi szokást, hogy a letett vezéreket megfojtsák. Micsoda nagy eset egy vezérnek a vezérségből kiesni, mert azt elmondhatni, hogy királyi tisztség. Ura az egész imperiumnak, őrajta vannak mind a hadi, mind a törvényes dolgok. Egyszóval, minden igazgatás, mindenféle tisztségek őtőlle függnek. A vezérek fizetése igen kevés, de ki mondhatná meg, mennyi ezer módjok vagyon a gyűjtésbe. De ebben az országban, ha a főtisztek húznak-vonnak, meggazdagulnak, az a császár hasznára vagyon, mert ha leteszik őket, sok erszény pénzzel kell megváltani fejeket, hogyha pedig megölik, minden jószágok a császáré. A vezérségnél nagyobb tisztség Európában nincsen, se hatalmasabb, se nagyobb jövedelmű, de se mulandóbb nincsen, mert az óráját sem tudja, mikor már letaszítja a kerékről. Már a' sok, aki abban két esztendőt eltölt. A vezérek bízvást elmondhatják Szent Pál után: nincsen maradandó városunk. A letett vezérek soha többé meg nem látják Constancinápolyt. Ilyen fejdelmi tisztségre pedig nem választnak mindenkor az uraknak az eleiből, hanem csak amint a császárnak tetszik. Azt elérheti egy borbély, egy favágó, egy mészáros, egy hajós, ezekből mind voltak vezérek. Az új vezérünk pedig a fő jancsár aga, meddig ül a pócon, azt maga sem tudja. De azt tudom, hogy néném egészségit kívánom.