175
Rodostó, 19. novembris 1748.
Ez a levelem abból fog állani,
hogy mi formában nevelik az ifiúságot a császár udvarában. Mivel a törökök azt
tartják, hogy a császárt olyanoknak kell szolgálni, akik tőlle vették a
neveltetést és az eledelt, azok az ifiak pedig többire keresztyén apáktól és
anyáktól valók. Ezek a nagy tisztségekre vannak hivatalosok, a törökök ezeket
isoglánoknak nevezik. Ezeknek az ifiaknak pedig igen szépeknek és szép
termetűeknek kell lenni, minden testi fogyatkozás nélkül, mert a törökök
azt tartják, hogy egy szép testbe mocskos és piszkos lélek nem lakhatik. Minekelőtte
bévegyék őket, a császárnak bémutatják, aki elosztja őket az arra
rendeltetett iskolákba. De elsőben a könyvbe felírják neveket, hány
esztendősök, hová valók, és azután fizetések jár napjára négy vagy öt
pénz. Ezek el vannak osztva egy nagy vagy kis iskolában, rendszerént a nagyba
megvagyon 400, a kicsidbe 200. És igen nagy vigyázással és szorosan nevelik
őket, a mesterek a vallásra, török, perzsiai, szerecsen nyelvekre tanítják
őket. Ezekre pedig a fejér herélt embereknek a fejek visel gondot. Mind
köntös, mind étel dolgába tisztességesen vannak, az ágyok sorjában vagyon, és
minden ötödik ágy között egy herélt ember fekszik, hogy valami rendeletlenség
ne történjék közöttök. Amidőn a gyermekségből kikelnek, olyan
foglalatosságba gyakoroltatják őket, amelyhez erő kívántatik: dárdát,
láncsát hajíttatnak vélek, a nyilazásra tanítják, ezeken kívül kézi munkára is
tanítják, a nyíl, nyereg csinálásra, muzsikára, kutyákot, madarakot neveltetnek
vélek. Ezekből az iskolákból feljebb való hivatalokra emelik őket,
úgymint a császár ingeit mosni, gondot viselni a drága italjira. A fizetéseket
is megjobbítják, napjára 8 pénzek jár. Ebből a két házból még feljebb való
házba fognak menni, amelyet cház odának híják, amelyben negyven inas lakik,
akik szüntelen a császár mellett vannak. Ezek közül tizenkettő az udvari
főtisztségeket viselik, ezek azok: a Seliktar aga, aki a fegyverhordozója,
a Rikiabdar aga, aki a kengyelét tartja, az Ibriktar aga, aki a vizét hordja, a
Tulbendar aga, aki a császár csalmáját ékesíti, Kem Husar aga, aki a köntöseire
visel gondot és fejér ruhákra, a Chernegir basi a feje azoknak, kik a császár
ételét megkóstolják, Zagargi basi, aki a kutyákhoz láttat, Dirnakgi basi, aki a
császár körmeit metéli, Barber basi, az első borbély, Muhascsegi basi, aki
a költségre vigyáz, a Teskeregi basi, secretarius. Ma többet nem.
|