59
Rodostó, 16. januarii 1725.

Újesztendőben mi vigadjunk, és ha lehet tőllünk, meg is házasodjunk. De azt a lehetet elvették mitőllünk, és csak a gondolatot hadták szabadságunkban. De már az is unadalmas kezd lenni, mert ugyanis mi haszna itt arról gondolkodni; a bujdosók házassága igen szomorú házasság, de kivel, a kétek görög leányaival, távul legyen. A' bizonyos, hogy azok nem érdemlik a feleség nevet; csak arra valók, hogy reggeltől fogva estig a kereveten üljenek, legkisebb gondjok a házra ne legyen, de igen sok a köntösökre, annyira, hogy minden nagy innepre az új köntösnek meg kell lenni, és ha egyszer elmúlnék, az urának szemiben megmondaná, hogy ha ő nem akar csináltatni, talál olyat, aki őnéki csináltat. Ötvenezer tallér árú köves portékát adna is itt ura a feleséginek, de abból asszonyom meg nem segítené egy polturával is az urát, ha szegénységben esnék, készebb volna száraz kenyeret enni, mintsem egy gyöngyös nyakravalóját eladni. Ha kétszer vagy háromszor napjában fel nem öltözhetik, akkor elúnja magát. Amicsoda selyem matériákban és gyöngyösön látja az ember, azt gondolná, hogy mindenik egy grófné, és az asztala is hasonlít a köntöséhez, holott egy kis száraz halból vagy egy kevés rizskásából áll az ebédje és vacsorája. Francia asszony sem kell, mert annak csak a kártya és az ének az eszében. A spanyolnék szintén úgy bujálkodnak a köntösben, valamint a görögnék, és abban, hogy kis lábok legyen, készebb is volna inkább mindenét megmutatni, mintsem a lábát. Hátha meg olyan kis lábok volna, mint a kínai asszonyoknak; ott amikor valamely leányt jovallanak valakinek, hogy elvegye, legelőbbször azt kérdi, ha nagy-é a füle, mert a legnagyobbat tartják legszebbnek, és ha nagy-é a lába, mert ha nagyobb volna a kisujjomnál, már el nem vennék. Eztet pedig nem fogja kéd csudálni, mihent azt kéd megtudja, hogy abban az országban a leánygyermek mihent másfél esztendős, mind a két lábát kitekerik, és azután az úgy marad, és nem sokat ugrándozik azután. A' való, kis lábai lesznek, de holtig nyomorult lesz, és csak a házból sem mehet ki. Azt tartják, hogy a sánta asszonynak olyan forma mozgási vannak, amely tetszik. De szeretem másoknak. Nekem pedig, édes néném, erdélyi feleséget adjon kéd, mert nem tudok olyan országot, ahol az asszonyok oly érdemesen viseljék a feleség nevet, mint a mi tündérországunkban.

De amicsoda állapotban vagyunk, aztot még reménleni sem lehet: mindenütt a nagy békesség és csendesség, nekünk pedig zavaros vízben kellene halásznunk. Másutt nem tudunk hadakozást, csak a töröknek a perzsával, ez is már egynehány esztendőktől tart; minékünk azt kell kívánnunk, hogy a török legyen győzedelmes, mert kenyerit esszük. Nem is segíttik úgy a bujdosókot másutt, mint ebben az országban. Ez a nemzet nem is olyan irtóztató, valamint a híre vagyon; nem tudok olyan nemzetet, aki oly csendességben éljen, mint ez, és sohult olyan békességes maradásunk nem lehetne, mint itt. Istennek légyen hálá, legkisebb szerencsétlenség még közöttünk nem történt, akárhol találjunk törökököt, mindenütt jó szívvel látnak minket, mert a török leginkább a magyarokot szereti. Legjobbat nem kívánhatunk mindezért nékik, mint azt, hogy még valaha legyenek keresztények. Amen. Hogyha pedig ezzel a kevély görögökkel volna dolgunk, itt nem lakhattunk volna. Ezek noha keresztények, de bennünket gyűlölnek. A' pedig bizonyos, hogy legkisebb ártalmokra nem vagyunk: ők ártanának nékünk, ha lehetne, de nem merik, mert legkisebb dologért a száz pálcát megolvasnák rajtok, és így becsületben és tiszteletben tartat minket a bot. Mert itt azt nem tekintik, hogy micsoda renden vagyon, hogyha gazdag-é, vagy régi familia, mindezek meg nem mentik, hogy a húsz körmiről le ne vonják, és a száz pálcát duplán meg ne kóstolja. Ki is lakhatnék az ilyen kevély nemzetséggel, hogyha így a földig meg nem aláznák őket.

Én leginkább azon búsulok itt, hogy hol nyomtassam ki a kéd leveleit. Ha olyan könnyen meglehetne, amint aztot megérdemlenék, nem kellene törődnöm, mert azt tudom, hogy mások is gyönyörűséggel olvasnák. Senkit nem kell szemében dicsérni, de 25 mélyföldnire meglehet, azért ha megszid is kéd, azt nem hallom, de azt kívánom hallani, hogy kéd egészséges, arra is kell vigyáznunk, mert az egészségesnek étel, ital és más egyéb fent állva is jólesik. Adjon Isten jó étszakát, igen kedves álomlátást és holnapra felvirradást.