100
Rodostó, 4. decembris 1733.

Tudod már azt a hírt, néném, hogy most minden órán nagy hadakozás lesz. De tudod-é annak az okát? Octobernek a vége felé a francia a német császárnak nagy barátságoson megizené, hogy hadakozást hirdet neki. Ennek pedig az oka nem más, hanem mihent Augustus, a lengyel király, a szemét béhunyá, a francia udvar azon igyekezék, hogy Stanislaust válasszák a lengyelek királynak. Amidőn azt megtudá, hogy csaknem mindnyájan reá állottak volna arra a palatinusok, Stanislaust Lengyelországban küldé a választásra, aminthogy csaknem az egész ország a gyűlésben királynak választá, és annak felkiáltá. De ugyanabban az időben egynehány palatinus és egynehány püspök esszegyűlvén, az Augustus fiát választák királynak. Ez a kis gyűlés pedig a császár és a muszka cárné segítségivel mene végben. Eleinte mindjárt e' nem tetszék állandónak lenni, de kevés idő múlva a muszka had, hogy Lengyelországban kezde bémenni, a főrenden lévők is megváltoztaták az elméjeket, és erre a részre állának, és mentől több had kezde Lengyelországban menni, annál többen hajolának Augustus mellé. És eztet mind a császár alattomban való munkája cselekedé. A francia udvar azért megharaguvék, és hadakozást hirdete mind a kettő ellen. De minthogy Stanislausnak se oly könnyen, se oly hamar hadat nem küldhetne, amint kívántatott volna, azért Varsováról ki kelleték menni és helyt adni Augustusnak. Mindezért hadakozást nagyot várjunk. Mihasznunk lesz benne, Isten tudja. Mi csak reménlünk, csak reménlünk, mindaddig, még meg nem halunk. Az olosz példabeszéd azt mondja, hogy aki csak reménséggel él, az ispotályban hal meg. Ha ispotályban nem is, talám Rodostón. Akárhol legyen a', csak bé kell a szemünket hunni egyszer. De addig csak jó az egészségre vigyázni, édes néném, és a bút el kell űzni, és ne engedjük, hogy a gondolat és a meláncolia elfogja elménket. Ne legyünk olyanok, mint egy francia úr volt, aki eltemetvén a feleségit, ugyanazon estve a vacsorát hogy felvitték az asztalra, le nem akart ülni asztalhoz, mert nem volt jelen a felesége. A várakozást elunván, mondja a konyhamesterinek, hogy jelentse meg az asszonynak, hogy az asztalon az étek. A konyhamester mondja neki, hogy nem jöhet, mert eltemették. Akkor tér eszire az úr. Sokféle bú van e világon.