138
Fetislán, 11. julii 1738.

A' bizonyos, hogy a vezér sem adja a császárnak tudtára nagyobb szorgalmatossággal, hogy hová megyen, és mit cselekszik, mint amellyel megírok mindeneket kegyelmednek. Úgy tetszik, mintha a kedves nénémnek kellene igazgatni ezt a hadakozást. Legelőször tehát a fővezér megindula Vidin mellől egész táborával igen jó reggel; mi is postán utána lépteténk. A megindulás pedig 9-dik volt, ide pedig ma 11-dik érkezénk déltájban. Tegnap pedig reá vett minket a vezér, de nemcsak minket, hanem az egész táborát; azt pedig ma tudtuk meg, a' pedig eszerént ment végben. Tegnap estve hat óra után a vezér megindula az egész udvarával. Sok fáklyákot vittek előtte és utána, az egész tábor, és mi is azt gondoltuk, hegy azon helyt fogjuk az étszakát tölteni, és hogy a vezér azért indult volna meg, hogy étszaka a hűvösön érkezzék Fetislánhoz. Mert a török táboron olyan szokás vagyon, hogy a had nem indul meg egyszersmind a vezérrel, a had már tudja a szállóhelyeket, vagy előre, vagy a vezér után indul meg, az is ki egy úton, mi máson. Mikor pedig a vezér megindul, egyet lőnek ágyúból. A vezérrel pedig más nincsen, hanem a maga udvara, amely igen sok, és azok a testőrzők, akik már mindenkor mellette szoktak lenni. A jancsár aga pedig mindenkor meg szokott indulni a vezér előtt egy nappal. A vezér megindulván tehát tegnap estve, amint mondám, amidőn két kis mélyföldnire lett volna a tábortól, tarackokból lőtetni kezde, és azután flintákból, mintha ugyan ellenség ütött volna reája a Dunán, mivel mindenütt a Duna-parton kelletett elmenni. Arra az egész tábor felzendül, gondolván, hogy a vezér valamely sajkákra lőtetne. Noha setét volt, de ki-ki felszedi sátorát, és a vezér után megyen. Egy kevés idő múlva érkezék hozzánk egynehány csauz a vezér parancsolatjából, mondván, hogy induljunk meg mi is, ha veszedelemben nem akarunk lenni. Elkészülénk tehát nagy sietséggel, és megindulánk a vezér után a nagy setétségben. A török táborral nappal is bajos, de étszaka igen veszedelmes, mert annak a rettentő sok rakott öszvére, tevéje a' csak megyen ki egy, ki más úton igen szép rendeletlenséggel, és ha szüntelen az ember magára nem vigyáz, a' bizonyos, hogy felüttetik, és eltapodtatják. Elég a', hogy ma ebédtájban ideérkezénk az egész táborral. Ma tudók meg, hogy a vezér azért lőtetett az estve, hogy a had hamarébb utánamenjen.

Mi egyik partján vagyunk a Dunának, a vidini pasa pedig Magyarország felől való parton. Orsova pedig ide csak három óra, most nem lövik; az utolsó levelemben megmondottam volt az okát, de már ismét kezdik lőni, mihent a sáncok készek lesznek. Azt mondják, hogy 22-dik lőtetni fogják. Azt tartják, hogy a két táboron vagyon másfélszázezer ember, de ha számlálnánk mindazt, aki kenyeret eszik, kétszázezer embernél is több volna, mert itt a rettentő sok cseléd, a sok mindenféle mesterember, a sok kufár, kalmár, kereskedő, valamint egy városban. Egyszóval, egy városban annyiféle dolgot nem találna az ember, mint egy vezérnek a táborán, még ötves mesterembereknek is kell lenni. A sokféle ételnemű és más egyéb portékát mind Constancinápolyból kelletett a Duna mellé hurcolni. Ítélje el már az ember, ha egy vezér táborát felverik, mit nem nyernek. Csak szekér több vagyon harmincezernél, ahhoz mindjárt harmincezer ember. Amicsoda rendeletlenség vagyon, mikor a tábor megyen, a rend szintén olyan nagy, amidőn helyben vagyon, mert itt a nagy csendesség; gyilkosság, veszekedés, lopás nincsen. De azt itt nem kell keresni, hogy renddel verjék a sátorokot; utcákat ugyan hagynak, de ki-ki oda veri sátorát, ahová tetszik, senkinek szabott helye nincsen. Fetislán pedig egy nyomorú rác falu. A Trájánus császár híres kőhídja is itt volt, most is még megvagyon egy darab belőlle. A vezér is ott akar fahidat csináltatni a Dunán, amely ott igen keskeny. Egyszóval, azt akarom mondani, hogy ilyen nagy török tábort láttam, de úgy tetszik, hogy már mindenről elég tudósítást adván, elvégezhetem levelemet, és csendességgel várhatom a parancsolatokot, hogy hová tetszik kegyelmednek, hogy vigyük ezt a nagy tábort, ha megvesszük Orsovát. Addig is maradok etc.