Rész

 1 1 |           ingó árnyékaiban, olykor kis fehér házak tűntek fel,
 2 2 |    kiáltoztak, koporsóba feküdtek. Kis városka volt ez a Felvidéken,
 3 2 |           és egy hegynek kanyarodó kis utca sarkán állott, mintha
 4 2 |       préselt szőlők, valamennyien kis bűvszerek voltak, amelyek
 5 3 |        tettem nőket, és ácsorogtam kis utcák kanyarulatainál petróleumlámpások
 6 3 |       széken, és az ölében tartott kis barna legyezőre szegezte
 7 4 |           feltűnt Hartvigné, kerek kis fácántollas bársonykalapka
 8 7 |        ismét előbújt a bánat, mint kis fekete kutya a házikójából.
 9 7 |            fa-Krisztusok és boldog kis kápolnák között növekedtem
10 7 |         tudunk újakat álmodni?~Egy kis szőkés-barnás fejnek póksárga
11 8 |    átkozódó asszonyszemélyek, csúf kis ugató ebek... akiktől mindig
12 8 |            nők várakoznak vállukon kis mantillákban. Valahol messze -
13 10| mantilljában, piros orrával, siető kis lábaival átment a piacon
14 10|          hogy Szikrai úrnak nagyon kis tekintélye van azokon a
15 10|          és alkonyattal egy gyanús kis házba vitt a folyó túlsó
16 10|   szobáiban, kávéházi pénztárosnők kis kamarájában éreztem azt
17 11|        Nepomuki felé, ahol Eszténa kis alakjának fel kell tűnni,
18 11|     belülről világító arcát, fürge kis száját, igénytelen mosolyát,
19 11|          találomra gondolom... Egy kis köpcös, utasforma ember,
20 11|       Néhány nap múlva Eszténa egy kis koszorúba font titokzatos
21 12|       módjára a foga közé döfte, a kis tésztaporciókat jobbról-balról
22 12|     büszkeségek, a mellények alatt kis róka módjára ásó szerelmi
23 15|            hogy vijjog odakünn egy kis harang, amely születésed