Rész
1 2 | torony körül. A kémények igen magosan voltak, s úgy nyúltak
2 2 | szőve a tiszta lábtörlőbe. Igen jólesett, hogy e modern
3 2 | Foglaljon helyet nálunk, uram.~Igen, így gondoltam, a vékony
4 2 | vannak behúzva, mintha valami igen nagy ünnepélyre várna évtizedek
5 2 | seregélyeket. A vörhenyes, igen finom szálú hajzat bodros
6 2 | dobolása, aki bizonyára igen méltóságteljes magatartással
7 2 | szerencsém cserbenhagyna, amin igen csodálkoznám.~- Én úgyis
8 2 | gyászruhás öreg asszonyság igen méltóságteljes volt, mintha
9 2 | várná távozásomat.)~Nem is igen tudtam egy szót sem szólni,
10 4 | megérkezett. A felkeléseim igen zordonak voltak ez idő tájt,
11 4 | se fogadom el - feleltem igen komolyan, s nem lettem volna
12 6 | túlságosan be volt fűzve, és igen sok parfőmöt locsolt a fehérneműjére,
13 6 | emlékezetemben a szavaiból, hogy igen rossz véleménye volt a helybeli
14 7 | kézzel, mintha valamennyien igen nagy bajban lennének. Ezek
15 7 | kabátokban s magos gallérokban, igen vastag sétapálcával és borzas
16 8 | alig aggodalmaskodott.~- Igen - mondtam fanyar kedvvel -,
17 8 | is volt rajta a feltűnő? Igen, olyan hevesen csókolt meg,
18 10| felindulásoktól, mert ezek mindig igen ártalmas hatásúak voltak.
19 11| vártam az ablaknál - kezdte igen egyszerűen, mintha már tegnap
20 11| temetőszagot leheljenek. Igen mulatságos volt egy lámpa,
21 11| babonáiról beszélt. Engem igen helyes ismeretségének ítélt,
22 11| Eszténa gyermekes álmai, mert igen mulatságosan tudta előadni
23 15| nagyhasú trombitások fújják igen komolyan a halotti marsot.
|