Rész

 1 11|             Tegnap megszidott szegény anyám, mert önt még éjszaka is
 2 11|           vagy te, leány?", kiáltotta anyám, bármilyen óvatosan keltem
 3 11|                mert virrasztunk, s az anyám olyan imádságokat tud, mint
 4 11|               bástyafal tövében: - Az anyám megtudott valamit, mert
 5 11|      levetkeztettek, s megvizsgáltak. Anyám kijelentette, hogy ha vétenék
 6 11|         halállal. Elegendő, mondja az anyám, hogy ő volt botor, s nem
 7 11|              meggondoltabb... Szegény anyám két esztendeig nem járhatott
 8 11|               még jónak lennünk, hogy anyám ballépését elfelejtse a
 9 11|               nem lehetséges, hogy az anyám szentté váljon egykor? Ő
10 11|           Szent János-templomban - az anyám együtt mondja az áldozárral
11 11|      veszítettem el ezt a fogamat. Az anyám a Csodatévő lábaihoz tette
12 11|             jól ismerjük a halált. Az anyám néha szokott beszélgetni
13 11|               róla beszélnem, mert az anyám megesketett.~Ekkor fogadalmat
14 13|               kezében, s ahányszor az anyám kártyát vetett - mindennap -,
15 13| ablakcsörömpölés volt a házunkban, az anyám aggódva nézett körül az
16 13|           nagy titkot súgna meg -, az anyám úgyis azt akarja, hogy apáca
17 13|       imádkozni a kolostorban. Ah, az anyám, mily gyönyörűen tudja elmondani
18 13|             De amikor én elszöktem az anyám szoknyája mellől a Bujdosligetre,
19 13|             öreg plébánosának, akiről anyám annyi szent cselekedetet
20 15|              benne néhány vonás az én anyám elfelejtett arcáról is.
21 15|             Elmegyek, mert itt van az anyám - suttogta felém titokszerűen.~