Rész

 1 1 |    magamban fázósan, mintha soha többé nem hallhatnám kedves szájak
 2 1 |         mintha nem volna érdemes többé felöltözködni, elüldögéltem
 3 2 |       holnap, s maga sohasem lát többé - vigasztaltam.~Nem tudom
 4 2 |          értem, ő már nem állott többé az ablaknál.~*~
 5 3 |      elhagytam.~Amint nem láttam többé őket életem felett, mint
 6 4 |      szerencsétlenség úgysem fog többé megtörténni - mondta ő mély,
 7 5 |        szoknyát a kék szegéllyel többé sohasem láttam rajta. Valamiképpen
 8 9 |        egykedvű, inkább szomorú. Többé már soha nem találkozunk
 9 10|        akkor már nem tartózkodom többé X.-ben. Úgysem tesz jót
10 10| fűszerezte. Gondoltam, hogy soha többé nem lépem át a rossz szagú
11 11|         és a hold eltűnt, léptek többé nem hangzottak.~Akkor már
12 14|          A lépések nem koppantak többé az ablak alatt, az emberek
13 15|       állni bukott nőnek? Hiszen többé nem ülhetsz előre a templom
14 17|       fantom az éjszakában, akit többé sohasem fogok látni.~Alvó