Rész

 1 2 |          helyet nálunk, uram.~Igen, így gondoltam, a vékony lábú
 2 5 |            beszélnek. Az ősanyák is így csinálták. Ha nyugtalan
 3 7 |       fekete kutya a házikójából. S így szólt a szem:~"Én jó teremtés
 4 7 |       élhetek tovább. Hagyjon engem így félig eltaposva. Majd múlnak
 5 7 |             könnyítenék magamon. De így féltem elmondani furcsa
 6 7 |            játszom, mert a véletlen így osztotta ki... Mennyivel
 7 7 |             avas, barna könyöklőkön így helyezkednek a női testek
 8 10|          Zöld Fához voltak címezve.~Így aztán apránként megtudtam,
 9 12|      lyukban. Vajon meddig élek még így, hogy a déli harangszó megváltásként
10 12|           napjáig ne örvendezzenek. Így nagy szomorúság a világ.
11 13|          oda, ha kérnéd, mert ennek így kell lenni.~- Miért? - kérdeztem
12 14|           engedhetem át helyemet. - Így gondolkoztam e téli napokban,
13 15|           ért a hölgyfodrászathoz - így szólt Eszténa, és bocsánatot
14 15| lélegzetvisszafojtva.~Meddig ültünk így?~Talán hét esztendő repült