Rész

 1 2 |           strimpflikért rajonganak, ismét mások a kőműves-állványokon
 2 2 |   összekulcsolta a két kezét.~Midőn ismét körülnéztem a szobában,
 3 4 |           Hartvigné? - valószínűleg ismét az a szomorú, életúnt utazó
 4 4 |            még X-ben. Látni akartam ismét, mert nem tudtam elfelejteni
 5 4 |      elfelejteni az első csók ízét. Ismét magaménak akarom őt... Olyan
 6 4 |          elfoglalom szobámat önnél.~Ismét elborult az arca.~- Az a
 7 7 | függesztette rám a szemét, amelyben ismét előbújt a bánat, mint kis
 8 11|          mint a siralomházban.~Majd ismét egy házhoz érkeztünk, amelyben
 9 13|           koporsója mellett! Mintha ismét belém gázolt volna a durva,
10 13|           magaviseletét.~Szikrai úr ismét dühös lett, csikorgatta
11 14|    ünnepélyesen felöltöztek, mintha ismét karácsonyt várnának.~A lépések