Rész

 1 2 | megbocsátott, elfelejtett élet...~A ház, ahová benyitottam, mindenképpen
 2 2 |           Az ajtók nyitva voltak, a ház ismeretlen, de észrevettem,
 3 7 |         ablakok jobban fénylenek, a ház megmosakodni látszik, mint
 4 9 |         házam tisztességes, jó hírű ház... S az uram becsülete sem
 5 11|            báránykái közé. Egy régi ház majdnem fejünkre dőlt. Az
 6 11|           napról napra üvöltözött a ház előtt, Eszténáék elköltöztek
 7 11|          Semmiben sem különbözött a ház a többi vén óvárosi házaktól,
 8 13|           idegent szimatolt volna a ház körül; a védőszentem névnapján
 9 13|         mert meglesnek. Van itt egy ház a folyó partján, ahol talán
10 13|            Rienzi háza.~- Rosszhírű ház. De nem bánom - felelt Eszténa