Rész
1 1 | égett, tán most gyilkolnak meg valakit, vagy utolsókat
2 2 | valódi nevét is. Engedje meg az olvasó, hogy az elkövetkező
3 2 | meghallgatásra? Bocsásson meg, ha kissé közönségesen fejezem
4 2 | első látásra úgy ítéltem meg, hogy engem várnak. Nekem
5 2 | várt valami alkalomra, bár meg vagyok győződve, hogy azelőtt
6 2 | amelyekben tán tegnap gyilkoltak meg valakit, a rosszul záródó
7 2 | kapualjba, mintha egyszer meg kellene érkezni valakinek
8 2 | ruházata volt.~Bocsásson meg, hogy ennyire untatom e
9 2 | lepkék.~Szinte nem ismertem meg a saját hangomat egy vágyteli
10 3 | amelyet sohasem bántam meg, amint általában sem bűnt,
11 3 | erényt, semmit se bántam meg, amit tettem. Némely emberrel
12 4 | délre harangoztak, amire meg tudtam bírkózni farkasszőrű
13 4 | fülembe súgott: "próbáld meg te is", holott valamikor
14 4 | és gyermekkel nem áldotta meg a sorsa.~- Holnap - szóltam.~-
15 5 | gyermekeivel ismerkedtem meg, mint valamely vasúti állomáson
16 6 | Hartvigné húga délután jelent meg a háznál, s háziasszonyom
17 6 | kliens. Csupán annyi maradt meg emlékezetemben a szavaiból,
18 7 | amelyekről gyermekkorom óta meg voltam győződve, hogy tilalmasak.~
19 7 | ábrázoltatik, csak arról győzi meg a látogatót, hogy a szentté
20 7 | helyett új lámpások villannak meg a félhomályban. Jönnek-mennek
21 7 | kígyóvonalú szempár állított meg, amely hosszabb idő óta
22 7 | gonosz emberrel ismerkedett meg. Mielőtt a pap kivette volna
23 8 | Igen, olyan hevesen csókolt meg, mintha önmagát akarná bolondítani.
24 8 | sétál, amit természetesen meg is ígértem.~Nem soká kellett
25 8 | sok apró harang szólalt meg egyszerre, mintha most gyújtanák
26 8 | egyszerre, mintha most gyújtanák meg a gyertyákat Isten Báránya
27 9 | De hogyan magyarázzam meg önnek, hogy az én házam
28 10| lányok kíváncsiak, nem mérik meg előre tetteiket, mert járatlanok
29 10| ahová legelsőnek érkeznek meg a pesti hírek. Gondoltam,
30 11| hóbundájában, mint aki nagyon meg van elégedve a világ sorjával.~
31 11| volna, hogy még nem halt meg mindenki a városban. De
32 11| Ezen az estén nem vártam meg Eszténát.~De másnap újra
33 11| mellükön örömmel pihennek meg a szűzek. Vidám voltam,
34 11| öregasszonyokat nevetve égették meg, s a vasrácsok közül kinyújtották
35 11| Akkor már másodszor vártam meg Eszténát a hídnál (egy találkozót
36 11| nagyon régen nem gyújtották meg. Egyszer macskát láttam
37 11| senki a városban.~Máskor meg ezt mesélgette Eszténa a
38 11| tisztaság ellen, vele gyűlne meg a bajom, ami, uram, egyenlő
39 11| Mihály napjáig nem halt meg a mézeskalácsos, hanem napról
40 12| Debrecenből, Aradról érkeztek meg az emberek, aztán újra elmentek,
41 12| emelt fővel jelenhetünk meg bármely bíróság előtt, mert
42 13| hallatszott a sír felé, aztán meg gondolkozott. Eszténa szíve
43 13| hiszen nem is gyóntam, és meg sem áldoztam... ki tudja,
44 13| mintha egy nagy titkot súgna meg -, az anyám úgyis azt akarja,
45 13| bástyán sohasem szólított meg senki: "Hová megy szép kisasszony,
46 13| részeg volt és sírt.~- Meg van veszve? Mit háborgat
47 14| lakásomra szökött. Ennek meg kell történni, mert a sors
48 14| nagyon hosszú mise előzi meg esküvőmet, mert ezalatt
49 14| készülj, leánykám, mosd meg lelked után áldozatkész
50 14| temették, akik részegen haltak meg. Szinte a levegőben volt
51 14| várakoztam.~Nem vigasztalt meg, hogy most olcsó kiscipők
52 14| lócsiszárt? Ezért vetettem meg magamban az emberi hiúságokat,
53 14| Csuklott. Úgy kapaszkodott meg kinyújtott kezemben, mint
54 15| születésed napján szólalt meg, és most félt, siránkozik,
55 15| mint a szánalom? Nem áll meg a szíved verése, hogy a
56 15| arcot sohasem láttam. Száz meg száz esztendők anyafájdalma
57 17| mint egy komondor:~- Fogják meg Pálfi Pált. Miatta ugrott
|