Rész

 1 1 |                tetszetős beszédét, és csak az útitárs szomorú szavai
 2 2 |          Lakást kerestem X.-ben, mert csak fiatalkoromban szerettem
 3 2 |           táborozó katonatisztek vagy csak lustaságukat szidták a türelmetlen
 4 2 |               a férfiakra, vagy talán csak azért vannak, hogy otthonában
 5 2 |                mint az olvasó szemei. Csak barackszínű fejét ingatta
 6 2 |          minden a régi helyén állott. Csak a karácsonyfa alatt görbült
 7 2 |           tudtam egy szót sem szólni, csak megfogtam hátulról vonakodó
 8 3 |   asszonyszöktető, aki mostanában még csak azért tartózkodik a városban,
 9 3 |               az újságban elolvasták. Csak sajnáltam Hartvignét, hogy
10 4 |             sem kedveskedhet az élet, csak egy jóízű imádsággal. A
11 4 |             meggyőzzem őt arról, hogy csak a kedvéért maradtam még
12 4 |           teszek szemrehányást önnek, csak azt cselekedte, amit a legtöbb
13 4 |              Itt lakik a városban. De csak ritkán találkozunk ama szomorú
14 4 |     meggondolva felelt:~- Nem... majd csak lakjon nálam, amíg kedve
15 6 |            egy olyan ember, aki úgyis csak egy félóráig időzik itt,
16 6 |            alszunk. Minket nem zavar. Csak mulasson jól X.-ben.~*~
17 7 |              miután a legműveltebb is csak keveset tud róla)... ma
18 7 |              a templomokban én mindig csak az utolsó órámra gondoltam.
19 7 |          terhelte a lelkiismeretemet. Csak volna valahol egy vak és
20 7 |               amint itt ábrázoltatik, csak arról győzi meg a látogatót,
21 7 | töviskoronájukat. Semmi sem változik, csak a sír lesz napról napra
22 7 |           nézett imádságos könyvéből, csak alig észrevehetőleg bólintott.~
23 7 |        elhagytam az Úr hajlékát, ahol csak rosszban törtem a fejem.~*~
24 8 |          elmondom neki aggodalmaimat. Csak arra kért, hogy köszöntsem
25 8 |    sétálgattam a magános folyóparton. Csak jó darab idő múlva vettem
26 9 |           Bosszúsan feleltem:~- Eddig csak olyan nők voltak nálam,
27 11|             sors erre az útjára küld. Csak néztem Nepomuki felé, ahol
28 11|              hasonlít a koporsóhoz és csak fekszik az ember álomtalanul,
29 11|      kinyújtották a lányok a kezüket. Csak a szerelem és a bor mulattatja
30 11|             egy különös helyre, ahová csak kiválasztottaknak szabad
31 11|         valaki meghal a városban, aki csak félig-meddig ismerősünk
32 11|               születésű voltam - apám csak később szánta rá magát a
33 11|            bizonyosan, hogy ő volt-e, csak úgy találomra gondolom...
34 12|         Hartvigné a kérdést feltette. Csak céltalan életemre gondoltam,
35 12|               után... az én bálványom csak ült és emésztett olyan zavartalanul,
36 12|           külsőleg boldog volt, pedig csak egy jó étvágyú ember volt.
37 13|             polgárok síremlékei, akik csak úrnapi körmenetben viseltek
38 13|               törték a fejüket, végül csak idekerültek a szerelmeikkel,
39 13|           őket, mint a bélpoklosokat! Csak úgy akarok élni, mint egy
40 13|               a keresztfa. Ő szegény, csak szolgáló volt a zárdában:
41 13|             az érzelmek skáláján. Már csak duruzsolt, amint egy macska
42 13|          sikere vagy mandátuma. Nekem csak pattanások teremnek az arcomon.~-
43 14|             ejti el az olvasó szemét. Csak készülj, leánykám, mosd
44 15|              olyan megvetéssel, amint csak egy férfi gondolkozhatik
45 15|             előre a templom hajójában csak ott hátul lappanghatsz,
46 15|              de nem jött hang számra, csak néztem a lányka újszerű
47 15|             futottak volna az utcára.~Csak Rienzi állott piros, királynői
48 17|          szerettem. Megtörtem érted - csak érted - a hűségemet, az