Rész
1 2 | Egyetlen nő sem érezte még kedvese ölelgetésében azt
2 2 | Tolsztojban olvashattunk. Amikor még mulattatott az utasok lármás,
3 2 | körül. Itt más szaga van még a spiritusznak és a rumnak
4 2 | táncos lábain a szobalány; még a trágyahordó szekerek is
5 2 | lábbelieket. Ebben a városkában még bizonyára volt vasárnapi
6 2 | mindenféle lábvallásnak - még a megtermett falusi asszonyságok
7 2 | Hartvignééhoz hasonló lábat még addig nem láttam.~Az a harisnyacsík
8 2 | észrevettem, hogy a nyakán még nedves a haj a reggeli mosakodástól.
9 2 | barackszínű fejét ingatta még, mintha az nem tudna leszokni
10 3 | Hartvigné után vágyakoztam még abból az időből, midőn gyermek
11 3 | fotográfiákról - s akihez még aznap este újra visszaszöktem
12 3 | asszonyszöktető, aki mostanában még csak azért tartózkodik a
13 4 | kezdőbetűivé görbült öreg E még F betűk mendegéltek a sárga
14 4 | csak a kedvéért maradtam még X-ben. Látni akartam ismét,
15 4 | tisztességes férfi nevét viselem, még ha szívem szakadna sem tehetnék
16 4 | a barátságos házban, de még nem pakoltam ki a táskáimat.
17 6 | városkából, gondoltam magamban még aznap, mikor oly gondtalanul
18 7 | családból származtam, és még egészen kisfiú voltam, amikor
19 8 | A szűk, pinceszagú utcán még egyszer végighangzott, mint
20 9 | elmulasztottam a délutánt. Akkor még nem is sejtettem, hogy örökre
21 10| gyávaságot öntöttek belém; még kerültem a rossz arcú embereket
22 10| legelején volt a dolgoknak, mert még avval dicsekedett, hogy
23 10| félbolond fiatalembernek még hasznát vehetem és gyakran
24 10| polgárasszonyka, akit Szikrai úr még sohasem látott életében.
25 10| fordult Szikraihoz.~- Még sohasem voltam X.-ben, s
26 11| messzeségből... De akkor még vígabb ember voltam. Örültem
27 11| mintha jeladás volna, hogy még nem halt meg mindenki a
28 11| szegény anyám, mert önt még éjszaka is vártam az ablaknál -
29 11| engem meglátogatni, amikor még nem járták be a legyek a
30 11| engem a világra, s miután még akkor törvénytelen születésű
31 11| magát a házasságra, ezért még ma is visszavonultan élünk -,
32 11| magát. Ó, nagyon sokáig kell még jónak lennünk, hogy anyám
33 12| lyukban. Vajon meddig élek még így, hogy a déli harangszó
34 13| idejöttek a városból, hogy még egyszer találkozzanak a
35 13| Ma nem - suttogta. - Ma még nem, uram, hiszen nem is
36 13| tudtam, hogy eljössz, amikor még el se indultál, a kártya
37 13| bűntudattól nem remegsz?~- Még nem vagyok bűnös - felelt
38 13| szívesen hazakísérném, hogy még hajnal előtt jusson el az
39 14| én vagyok a vétkes. Hisz még alig ismertem Eszténát,
40 14| Szinte a levegőben volt még a szaga azoknak a szennyes
41 14| negyvenesztendős voltam, még nem oly cinikus, mint egy
42 15| függönyei mögött, akiknek még kezet csókolnék, ha újra
43 15| suttogta felém titokszerűen.~Még egyszer bocsánatot kért
44 17| Hozzám simult, átölelt, ahogy még senki. Úgy kapkodott a szavak
45 17| helyrehozott. Szerettelek, ahogy még senkit sem szerettem. Megtörtem
46 17| torka kiáltotta az akkor még szokásos jelszavakat. A
|