Rész

 1 1 |          háziáldást. Haramiavilágból itt maradott csárdásokkal töltöttem
 2 2 |              a családi asztal körül. Itt más szaga van még a spiritusznak
 3 2 |           városkapitány lakott volna itt a múlt időkben, aki magos
 4 2 |            fal mellett, régi időkből itt maradott mellvédek alatt
 5 2 |     megkérdezni, hol fogok aludni?~- Itt - felelt az asszony, és
 6 2 |            elkészülne arra, hogy ami itt történik, azt sohasem vallja
 7 3 | megvilágított pályán. Disznótor volt itt, gyermekkori szagok úsztak
 8 4 |        szentek a napvilágon maradtak itt, az öreg polgárokat a kövek
 9 4 |          megriasztott baromfié.~- Ön itt van? S nem utazott el a
10 4 |            Az istenért, megláthatnak itt együtt. Mit gondolnak az
11 4 |   megnyugvását. - Ellenben mégiscsak itt maradok a városban, s ha
12 4 |              megállítsam a száján.~- Itt lakik a városban. De csak
13 6 |             csak egy félóráig időzik itt, elutazik s felejt.~Hartvigné
14 7 |         Nézzen körül a városban. Van itt elég, aki elmulattatja."~-
15 7 |         elmulattatja."~- Nem ismerek itt senkit - feleltem komoran.~-
16 7 |          templom belsejéből, de volt itt elég látnivaló, ami megrázza
17 7 |             kívül. A másvilág, amint itt ábrázoltatik, csak arról
18 7 |              a sekrestyésekkel, amíg itt helyet adtak neki!~Most
19 7 |          némi aprópénzzel megváltsam itt mulatozásomat!~A templom
20 7 |     szénaboglyájába, aligha akadnánk itt rikító pipacsra. De amott,
21 8 |              után mindig futottam.~- Itt van Eszténa - szólt Olga,
22 10|     napjainkban kezet csókolunk. Élt itt egy öreg kéjenc, egy nyugalmazott
23 10|        Rienzihez, ha nincs kifogása. Itt minden úriember a Rienzihez
24 10|           artista-kávéházban. Rienzi itt előkelő dáma volt.~- Rokona
25 11|        városban. De mit csinálhatnak itt az élők? Könyveket olvasnak,
26 11|           fenyőfácskákat...~Mi lehet itt benn az elcsendesedett házakban,
27 11|            híd sötétségébe, mint egy itt felejtett fecske.~- Tegnap
28 11|          boszorkány felejtette volna itt. De embert, sem öreget,
29 11|       elszokott az óvárosból, miután itt nem akadt tennivalója, az
30 11|          álmodozásaiból maradt volna itt.~Mennyi mindent tudott Eszténa
31 11|              és egy kocsiscsákó volt itt, amilyet hajdanában a postakocsisok
32 12|           amikor Pesten laktam. Volt itt egy kedvencem az ebédlő
33 13|              és megcsalottak. Voltak itt kripták, amelyekben bizonyos
34 13|           Pál... Mintha maga feküdne itt uram.~Ráhagytam, mert tudtam,
35 13|        mondtam -, az rossz gondolat. Itt se alkalmas, mert meglesnek.
36 13|        alkalmas, mert meglesnek. Van itt egy ház a folyó partján,
37 13|               Azt akarom mondani, ha itt volna az a leány, én szívesen
38 13|         bolond. Semmiféle lány nincs itt.~- És ha mégis?... - hördült
39 13|             ha reggelig kell várnom. Itt strázsálok, mint a lelkiismeret.~-
40 14|              gondoltam, hogy nyomban itt lesz Eszténa, és jó szagával,
41 14|           alsószoknyáknak, amelyeket itt kihívó mosollyal lebocsátottak
42 14|              harisnyák, kalapok mind itt hagyták az emléküket. Borzadállyal
43 15|             vissza.~- Elmegyek, mert itt van az anyám - suttogta