1918-burko | burno-elvez | elvir-fustb | fustj-ifju | ifjuk-kisuh | kisuj-magos | maguk-nyito | nyogo-sipja | siral-tette | teves-vissz | visz-zuhan
Rész
1503 2 | gyertyák ellobogtak, és füstjük elszállott. Miért keresgéljék
1504 11| kimondhatatlanul bús unalom köde füstölgött a háztetők felett. Az ablakokból
1505 10| színpadán.~- Ó, nem - felelt füstölögve a dáma. - Én régebben vagyok
1506 8 | a messzi városból, ahol füstölők, fénylő napsugarak, fátyolos,
1507 11| lázsiásra vagy asszonyra, füstölthús- vagy serszagú a bajuszuk,
1508 12| nézegetésével, halkan eregette a füstöt, amíg körülötte bánatok,
1509 6 | közé. Halkan, elgondolkozva fütyörészgetett magában, amint a ruhásszekrény
1510 15| valamerre, nagyhasú trombitások fújják igen komolyan a halotti
1511 10| látott életében. Eszténa egy fukar öregasszonynak a lánya,
1512 13| álmomban, az öntött ólom nagyon furcsán mutatott karácsony éjjelén.
1513 7 | inni és bővebben enni a fűszeres ételekből. A kalendáriomi
1514 10| Rienzi szalonjának levegőjét fűszerezte. Gondoltam, hogy soha többé
1515 14| ajtó, öles falak, kívülről fűthető cserépkályha voltak a szoba
1516 12| érdekeltek a nők, mint az utcán futkározó ebek.~Szikrai szerkesztő
1517 11| házakban, hogy az emberek nem futnak ki sírva az utcákra, mintha
1518 15| hosszú ingében, piros talpain futni kezdett, mint egy eltévedt
1519 14| Szent Ágnes napjára már futóbolondnak neveztem magam, midőn visszagondoltam
1520 8 | féltem, s amelyek után mindig futottam.~- Itt van Eszténa - szólt
1521 5 | fecsketarka ruhácskája. Bizonyosan futva szoktak átkelni a hídon,
1522 15| házban. A rézszeggel kivert fűzős cipőcske szinte ijedt csodálkozással
1523 6 | városkában -, túlságosan be volt fűzve, és igen sok parfőmöt locsolt
1524 13| valamije; kinek bora, kinek gabonája, kinek írói sikere vagy
1525 2 | megismerkedtem, Hartvigné, született Gábriel Szidónia volt. Azt ígértem
1526 13| nem vagyok bűnös - felelt galambszelíden Eszténa -, holott lehettem
1527 2 | fiús zubbonya, amely dupla gallérjával és kék nyakkendőjével barackszínű
1528 7 | álló kabátokban s magos gallérokban, igen vastag sétapálcával
1529 2 | diókkal, amelyek a karácsonyfa gallyain feltünedeztek. Merev volt
1530 10| megtakarított pénze, de minden garast a fogához ver, sajnálja
1531 7 | valamint tipikus kisvárosi gavallérokat testhez álló kabátokban
1532 13| egy macska törleszkedik a gazdaasszonyához, amint a tűz beszélget,
1533 11| pénzért tesszük... Szegényhez, gazdaghoz egyformán megyünk. A háznál,
1534 2 | egymást, mint a szél és a gazdátlan kútágas; mint az egér és
1535 13| lelkiismeret.~- Mint egy gazember lelkiismerete.~Szikrai részeg
1536 2 | teleszívták a fejüket. Milyen gazembernek kellene lenni annak, aki
1537 13| mellett! Mintha ismét belém gázolt volna a durva, utált, megvetett
1538 15| kibomlott hajjal futott Genovéva, mögötte a mézeskalács-arcú
1539 6 | hagyott.~Ha jól emlékszem, Genovévának hívták.~Tapasztalt férfiak
1540 7 | gondok szarufáin, ágas-bogas gerendázatain kúsznak fel a magosba. Ha
1541 3 | divat szerint sántikáló gigerli, nem nagy gondot okozott
1542 15| Titokzatos lárma hangzott fel, a girbe-gurba utcákon hangok törtek fel,
1543 11| alatt futó folyóknak. A girbegurba utcák rongyos fehérneműin
1544 15| frizuráját, mint valami gonosz glóriát, amely előre fejére rakódott.
1545 2 | kísértetet leskelődni a maga gödrével, az emeletre felkanyarodó
1546 2 | asszony, és hosszú fehér, de gömbölyded ujjával a medvebőrrel letakart
1547 2 | dunnameleg téli éjszakák és a göndör fürtű gyermekek iránt. Önkéntelenül
1548 7 | fül mellett nagyravágyóan göndörített hajú leány vagy asszony
1549 2 | vannak. A selyempapirosba göngyölt cukrocskák, amelyek pattanó
1550 15| hangok törtek fel, mint göröngyök, békák ugrálnak, valahol
1551 8 | mély szomorúsággal, hol gólya módjára kelepelő jókedvvel
1552 14| az esküvőre, a kapcsok és gombocskák jól fognak, és a rákpiros
1553 5 | zubbonya nyakig be volt gombolva, és a krémszínű szoknyát
1554 8 | ezüstlánccal a nyakában, a város gombos pálcájával a kezében; nagy,
1555 2 | maguk éveit, aztán megtörnek gondban, hasogatásban, penitenciás
1556 7 | hímnemű imádságok a mindennapi gondok szarufáin, ágas-bogas gerendázatain
1557 7 | azt ne kérje tőlem, amit gondol. Megesküdtem, megfogadtam...
1558 11| próbálgattam a mozgó deszkákat, a gondolataimban kicsattanó arcú, borissza
1559 1 | elfelejtkezett szemekről. Gondolatban sok ezer nővel volt viszonyom
1560 8 | mögöttük - olykor egy-két gondolatfoszlányt szenteltem Olgának, akit
1561 14| érző, szomorú szívet és bús gondolatokat, amelyek szinte naponta
1562 7 | másikban. Egyik sem hoz olyan gondolatot magával a templomba, amelynek
1563 1 | sorompókon, üres tájképeket gondolattalanul bámulva, voltak kedvenc,
1564 1 | szürke országútról az volt gondolható, hogy rajta boldogtalan
1565 3 | elhibázott lépés felett gondolkodni, a hold járását lesni és
1566 2 | a vérmérsékletünk, a gondolkozásunk, az ábrándozásunk, a vágyakozásunk
1567 15| megvetéssel, amint csak egy férfi gondolkozhatik a nőkről. Amíg Eszténa helyet
1568 14| lépésre s ideje van napokig gondolkozhatni cselekedete felett? Eszténa
1569 14| engedhetem át helyemet. - Így gondolkoztam e téli napokban, midőn szokás
1570 11| volt-e, csak úgy találomra gondolom... Egy kis köpcös, utasforma
1571 14| midőn lecsendesült szívvel gondolsz vissza e napokra. Ne legyen
1572 2 | meghalnak a hősnők, és sírjuk gondozása az élők szórakozása lesz.)~
1573 2 | bizonyára jóillatú, a lugas gondriasztó, és az alacsony kőpadon
1574 6 | magamban még aznap, mikor oly gondtalanul sétáltam a piacon, a falusi
1575 3 | kontyáról, szégyenkezése és gondterheltnek látott háta, amelyre utolsó
1576 8 | féltem, mióta a városkában gonoszkodtam. Aztán megragadják Olgát
1577 7 | röpkeségével, nyugtalanságával, gonoszságával, amint helyet foglalt a
1578 4 | elkövetett volna egy megtévedt, gonosztól megszállott nővel. De most
1579 1 | végtelennek látszó éjszakát a gőzhajón vagy a vasuton eltölt. (
1580 7 | élve eltemetett bűnösök gubbasztanak az örök reménytelenségben,
1581 7 | padsorok alatt az ördög guggol, aki elkapja a lábát annak,
1582 14| egykor majd füst lesz, amely guggoló rézemberke alól jön ki papírgaland
1583 15| letelepedett lábamhoz, és a földön guggolt hallgatva, engedelmesen,
1584 2 | úgy nyúltak fel, mint a gunár nyaka. Kip-kop, mondták
1585 15| látod az álomtalan éjszakák gunnyasztó manóit - szürke arcú, kenderhajú,
1586 1 | féltem, reggelenkint sokáig gunnyasztottam, mintha nem volna érdemes
1587 13| érzett volna ez a leány.~Most gunyoros, hetyke fütyörészés hangzott
1588 10| mutatta be férjét. Hidegen és gúnyosan mustrált a szempillái alól,
1589 10| fiatalembernek még hasznát vehetem és gyakran barátkoztam vele, bár észrevettem,
1590 17| mert lemostam lelkemről a gyalázat foltját.~Megcsókolt, és
1591 11| Amikor hétesztendős lettem, gyalog mentünk innen Máriapócsra.
1592 2 | kanyarodik vagy völgybe hajlik a gyalogjáró. A legszorgalmasabb lábak
1593 3 | emberek ropogtatták a havat a gyalogjárón, fiatalnak éreztem magam.~
1594 2 | őszi sarak, a méltatlan gyaloglások elpusztítják a legszebb
1595 1 | végében egy lugasban vagy egy gyalogösvényen, ahová a nő titokban, az
1596 7 | vőlegények, forrásszaga van a gyalogösvénynek, vidoran integetnek messzi
1597 14| királynő-szerepekről. Vastag gyapotból való függönyök voltak az
1598 15| üvöltő éneklésükkel. Majd gyászmenet zenél valamerre, nagyhasú
1599 2 | fényképész rájuk parancsolt. Egy gyászruhás öreg asszonyság igen méltóságteljes
1600 10| félénkséget, bizalmatlanságot, sőt gyávaságot öntöttek belém; még kerültem
1601 13| szorítottam Eszténát, de a leány gyengéden, határozottan védekezett.~-
1602 3 | holdat, valamely furcsa gyengeség vett rajtam erőt. Eszembe
1603 11| telepedtem. Aztán képzeletbeli gyeplőt és ostort vett kezébe, s
1604 11| sok leánynak született már gyereke, aki sohasem jutott a vesztőhelyre.
1605 15| vászonból való vállfűzője és gyerekes, hosszú inge maradt rajta.~
1606 13| amely csörgött, mint a gyermek-csontváz...~Eszténa lekuporodott
1607 4 | ama szomorú nap óta. Nekem gyermekeim vannak, derék, tisztességes
1608 4 | nem merem megcsókolni a gyermekeimet, s remegve gondolok a napra,
1609 2 | kezdtük nézegetni, amelyeket ő gyermekeinek állított, akik jelenleg
1610 3 | holdba bámul, búcsút vesz gyermekeitől, talán megfordul a fejében
1611 14| horgászhatnék a léknél, amint a gyermekektől láttam. Benn ülhetnék egy
1612 13| üdvözülés trónlépcsőjén.~- Gyermekem - szóltam részvéttel -,
1613 11| nagyon érdekeltek Eszténa gyermekes álmai, mert igen mulatságosan
1614 11| Az ócskásbolt vasajtaján gyermekfej-nagyságú lakatok függtek, mint elvarázsolt
1615 2 | karácsonyfa alatt görbült el egy gyermekkard, és egy papírcsákó behorpadt,
1616 4 | korán özvegységre jutott és gyermekkel nem áldotta meg a sorsa.~-
1617 11| megmutogatta a házakat, amelyekben gyermekkorában laktak. Mindig máshol, mert
1618 7 | mint a vén bűnös ártatlan gyermekkorán. Mily jó volna vétek nélküli
1619 10| liget sokat tudna mesélni gyermekkoráról a nőknek, akiknek napjainkban
1620 15| örökre megválna tőle - boldog gyermekkorától.~Lerakta a ruhácskáit, mintha
1621 14| szomorú életrajz, amelyet gyermekkorunkban egy erkölcsnemesítő regényben
1622 7 | szomszédságában tűzrevaló boszorkány, gyermekleányokra őrködő banyák és az imádságokat
1623 7 | Mily jó volna vétek nélküli gyermeknek lenni s odafent harangozni
1624 2 | gondolat. Egy égő húsvéti gyertya - aranybárányokkal díszítve -
1625 2 | farkasszemet nézett az alvókkal. A gyertyák ellobogtak, és füstjük elszállott.
1626 8 | mintha most gyújtanák meg a gyertyákat Isten Báránya körül. A szűk,
1627 13| névnapján nem égett végig a gyertyám, a nagymosásnál nem fehéredett
1628 13| kripta végében térdeplő volt, gyertyamaradék a vasfeszület lábánál, száraz
1629 2 | régi háziasszonyok, midőn a gyertyaöntésen már túlestek. A függőlámpás
1630 11| csárdában csókolózott a gyertyaöntővel. Kijózanodva, persze megbánta
1631 11| felett. Az ablakokból itt-ott gyertyavilág szüremlett ki, mintha jeladás
1632 1 | mögött mécses égett, tán most gyilkolnak meg valakit, vagy utolsókat
1633 2 | ágyak, amelyekben tán tegnap gyilkoltak meg valakit, a rosszul záródó
1634 17| lettek volna a kések, bárdok, gyilkos acélok, amelyeknek segélyével
1635 12| asztalkendőjét, amelyet gallérjába gyömöszölt volt, kétszer-háromszor
1636 2 | erről a mozdulatról. A szeme gyöngéd, alázatos, félénk lett,
1637 14| fehér harisnyás lábszáraiban gyönyörködni... De negyvenesztendős voltam,
1638 1 | Kihasználtam az utazás gyönyörűségeit, többnyire részeg voltam
1639 17| Előbb-utóbb belehaltam volna a gyötrelembe. De az elmúlt éj mindent
1640 1 | búcsújáróhelyre zarándokolok gyógyulást keresni, mert minden örömömet
1641 2 | megnyugtatott, mint egy gyónás.~Középkori képeken láthatni
1642 7 | egy borzasztó rák, mert a gyónásnál elhallgattam némely titkomat.
1643 13| rajtam kívül, s amit majd gyónok, midőn halálomat érzem közeledni
1644 13| nem, uram, hiszen nem is gyóntam, és meg sem áldoztam...
1645 2 | vallja be férjének, sem a gyóntató papnak. Pedig amulett volt
1646 2 | polgár lesi a lépéseket), a gyóntatószék, a kártyavetőnő és a helybeli
1647 12| ahol a vastraverzek alatt Győrből, Debrecenből, Aradról érkeztek
1648 2 | arcok, amelyeknek látása gyorsítja vagy lassítja a szív verését.
1649 7 | ábrázoltatik, csak arról győzi meg a látogatót, hogy a
1650 15| mozsárdurrogós egyházi gyülekezetek napján. A nyitott ablaknál
1651 8 | meg egyszerre, mintha most gyújtanák meg a gyertyákat Isten Báránya
1652 11| tűntek fel, mint a hóhér gyűjteménye. Faggyúgyertya bűze és zöldséges
1653 10| ilyenkor virzsinia szivarra gyújtott, haját felborzolta, és monoklit
1654 11| de már nagyon régen nem gyújtották meg. Egyszer macskát láttam
1655 10| Pattanásos arca lassan gyulladt ki a bor hatása alatt, ilyenkor
1656 11| testi tisztaság ellen, vele gyűlne meg a bajom, ami, uram,
1657 8 | Vigyázott, hogy a fehérneműje ne gyűrődjék, ugyanezért levetette azt,
1658 2 | rokka nyelét, az ékköves gyűrűkkel díszített kézbe az orsót
1659 13| sírt.~- Meg van veszve? Mit háborgat éjszaka?~A szerkesztő fájdalmasan
1660 15| bugyborékol a közelben, mint a habzó vér a szívseben.~Egy felejthetetlen
1661 2 | fehér harisnyás lábát.~De hadd mondom el komolyan és az
1662 2 | a tompán döcögő omnibusz hágcsóján, mintha vadászó hercegeket
1663 11| hogy ne legyek szép, békén hagyjanak a férfiak.~Midőn egyszer
1664 7 | mert nem élhetek tovább. Hagyjon engem így félig eltaposva.
1665 6 | háziasszonyom csakhamar magunkra hagyott.~Ha jól emlékszem, Genovévának
1666 14| harisnyák, kalapok mind itt hagyták az emléküket. Borzadállyal
1667 12| elmentek, szennyes edényt hagyva maguk után... az én bálványom
1668 11| tétován, szomorúan néz, a haja sima, mint a kutya szőre,
1669 14| szappannak legyen dolga. S a hajadat fond koszorúba, mint a mártírok,
1670 13| nélkül nem lehet nőket, hajadonokat elcsábítani ebben a városban.
1671 14| aggodalmaskodni azoknak a hajadonoknak, akiket kerítőnők mézes
1672 16| Tetszik a barackszínű hajam?" - szólt s haját kibontotta. "
1673 15| színésznő.~Elpirult. - A hajamat ma először Lulu úrral fésültettem,
1674 6 | fátyolában, simára fésült hajával, házikenyér fehérségű térdeivel,
1675 2 | most behallatszik a városi hajdu dobolása, aki bizonyára
1676 11| lila szalaggal összefont hajfürtöt adott emlékbe, miután kértem
1677 15| Lompos slafrokban, kibomlott hajjal futott Genovéva, mögötte
1678 7 | után az ujjaikkal, amely hajkarikával rendesen eldobják az éjjeli
1679 11| szívem fölött viselem a hajkoszorút.~*~
1680 2 | Hartvigné lábának) olyan volt a hajlása, mint a paradicsomi kígyóé.
1681 5 | mintha bőjtöt tartana. Hajlékony, lemondó és titokszerű volt,
1682 2 | kanyarodik vagy völgybe hajlik a gyalogjáró. A legszorgalmasabb
1683 13| szívesen hazakísérném, hogy még hajnal előtt jusson el az óvárosba.~-
1684 6 | beszélt, amit oly jó volt hajnalig hallgatni. Leginkább azon
1685 7 | Hartvigné vállát, aki a hajó közepén az utolsó padsorban
1686 7 | pipacsra. De amott, feljebb a hajóban, ahol a nők foglalnak helyet
1687 15| ülhetsz előre a templom hajójában csak ott hátul lappanghatsz,
1688 14| kinyújtott kezemben, mint egy hajótörött.~*~
1689 10| kopasz fejtetőjére. A szőkés hajszálak egymáshoz simultak. De mi
1690 2 | pálinka, amit éhgyomorra hajt fel az ember a családi asztalnál,
1691 15| egy régen átgondolt tervét hajtana végre. De tovább nem tudta,
1692 7 | hányszor vetek keresztet és hajtok térdet. Féltem az oltárképektől,
1693 7 | Több a tennivalójuk, a hajukból nagyobb karikát sodranak
1694 2 | vörhenyes, igen finom szálú hajzat bodros volt, de olyanforma
1695 3 | csinálják -, a regény pedig halad megállás nélkül, mint a
1696 11| a setétségben utazik. A halak csodálkoznak a torony árnyékán,
1697 2 | többnyire egy sokat bűnözött és halálában bűnbánó polgár lesi a lépéseket),
1698 3 | kávéjukat, miután kedvesük halálhírét az újságban elolvasták.
1699 13| és hideg kövön térdepelek halálom napjáig. Akarom tudni, hogy
1700 13| amit majd gyónok, midőn halálomat érzem közeledni a zárda
1701 11| szerencséről, a betegségről s a halálról! Sokáig, sokáig elhallgattam
1702 11| mosolygott:~- Mi jól ismerjük a halált. Az anyám néha szokott beszélgetni
1703 11| És ti nem féltetek a Haláltól? - kérdem Eszténát, midőn
1704 12| akik arra születtek, hogy haláluk napjáig ne örvendezzenek.
1705 10| bizalmas jó barátnő.~- Előre hálás vagyok barátságáért - feleltem.
1706 5 | vízálló bakancsa, piros halászkendője, fecsketarka ruhácskája.
1707 1 | vagy utolsókat hörög egy haldokló vén paraszt; utolért az
1708 13| lompos farkát; egy lépés hallatszott a sír felé, aztán meg gondolkozott.
1709 14| mosolyok és férfidörmögések hallatszottak a falakból, mint régi sírokból
1710 2 | amelyek pattanó hangot hallattak, midőn elszakították őket,
1711 1 | s a jelzőharang konokul hallgat a háztetőn. Azt vettem észre,
1712 16| bizonyos szenvedésekért ez a hallgatag asszony. Kedvemben járt,
1713 10| volna, ha az okos Rienzi hallgatásra nem bírja... Ifjúkoromban
1714 5 | de okosabbnak véltem a hallgatást. Midőn a konyhán csendesen
1715 7 | mintha maga az öreg Úristen hallgatná a zenészek játékát. A hárfák
1716 3 | bezárkóztak, s oly mélyen hallgatnak, mint az utazó nő a postakocsi
1717 7 | mint a karinges pap karzati hallgatói. Az ember szivesen megnyugszik
1718 7 | fertelmességéről beszéljek női hallgatóimnak! De most ördög vagyok. Vigyázni
1719 13| aki madárfejjel ült, és hallgatott az életéért kétségbeesetten
1720 13| visszafojtott lélegzettel hallgattuk a föld alatti csendet. De
1721 15| lábamhoz, és a földön guggolt hallgatva, engedelmesen, lélegzetvisszafojtva.~
1722 1 | hogy a suttogó hangját hallhassa, hogy a szoknyáját vagy
1723 1 | fázósan, mintha soha többé nem hallhatnám kedves szájak kedves, tetszetős
1724 13| gondolkozott. Eszténa szíve hallhatólag dobog - az ember balga -,
1725 13| megremegett, midőn eleven lépteket hallott a feje felett. A fagyos
1726 11| Éjszakánként Eszténa felriadt, s hallotta, hogy odalent Szelinkai
1727 11| emeleten, s midőn lépéseit hallották eltávolodni a házból, akkor
1728 3 | kerültem rókalyukba és hálóba, bolonddá tettem nőket,
1729 10| tárgyalja. Majd ő bevilágít a hálószobákba, leleplezi a templomatyákat,
1730 11| lakója. Mi nagyon szeretjük a halottakat. Ha valaki meghal a városban,
1731 14| temették, akik részegen haltak meg. Szinte a levegőben
1732 2 | ügy kibogozásának, talán hamarább megleljük a csomót. Tapasztalt,
1733 7 | szerint, egy régi polgár hamvait takarta. Mennyit kellett
1734 4 | mintha kotkodácsolt volna a hangja, mint egy megriasztott baromfié.~-
1735 8 | leányok, mint a csengettyűk hangjai.~Hárman voltak, nyomban
1736 7 | A hegedűknek oly édesded hangjuk volt, mintha maga az öreg
1737 13| intett, mintha a föld alatti hangokra figyelne.~- Valaki jár a
1738 11| mert a Halál sohasem szólt hangosan, némán üldögélt az emeleten,
1739 2 | cukrocskák, amelyek pattanó hangot hallattak, midőn elszakították
1740 14| mulattam, hol pedig könnyűvérű hangulatokba burkolóztam. "Más városok -
1741 2 | e cifra bárkán... Akkori hangulatomban egy jól irányzott pisztolylövés
1742 15| zümmögő dalocskákhoz, a hangulatos estékhez, a régi házak játékos
1743 13| rikoltó örömöt, fáradtan hanyatlani látszott a kéz az érzelmek
1744 8 | Úgy hangzott ez, mint a haragszomrád játék kérdései és feleletei.
1745 1 | megérintettem a háziáldást. Haramiavilágból itt maradott csárdásokkal
1746 2 | toronyláb összestimmelt harangjainak kongásában. A házak fala
1747 2 | középkoriasan csilingelő harangok a vasszínű karcsú toronyban,
1748 13| cselekedetet beszélt. Amikor majd harangoznak alkonyattal a zárda kertje
1749 7 | hogy fel ne ismerjen a harangozó, midőn bojtos, csengős papzsákjával
1750 4 | voltak ez idő tájt, délre harangoztak, amire meg tudtam bírkózni
1751 12| élek még így, hogy a déli harangszó megváltásként hangzik fejem
1752 3 | keblére teríti, hogy bele ne haraphasson a téli éj farkasfoga, a
1753 2 | alapult. Sohasem birkóztam harapó, karmoló, kétségbeesetten
1754 1 | az életemből. Baj volt. A harapós rosszkedv és ingerlékenység,
1755 13| Ez a kéz játszott, mint a hárfáslány keze. Szinte felemelkedett
1756 2 | még addig nem láttam.~Az a harisnyacsík volt az okozója, hogy néhány
1757 14| elpirulni, hogy lyukas volt a harisnyád, és nem a legjobb inged
1758 2 | szemügyre vehettem sötét harisnyáit. Vannak férfiak, akik különös
1759 6 | szemérmetességével és önként levont harisnyáival. Az elhalt férje arcképe
1760 2 | elvonultak, a nők tovább kötötték harisnyájukat, korán bezárták a kapukat,
1761 3 | szemöldökkel virrasztani, a levont harisnyán aggodalmasan a lyukat nézegetni,
1762 8 | mint a csengettyűk hangjai.~Hárman voltak, nyomban felismertem
1763 2 | egy álombeli kép.~Talán harmincesztendős volt, de lehetett negyven
1764 6 | papucsban szaladt borért a Három Rózsához, hogy férjének
1765 1 | voltam a bortól, tájképtől, hársfák vagy állomások szagától,
1766 3 | sem tudta, mi történt a Hartvig-házban ma délelőtt.~A végén sajnáltam
1767 2 | cipőjüket kaptam ajándékba: - a Hartvignééhoz hasonló lábat még addig
1768 4 | gondolkozás nélkül.~S ekkor láttam Hartvignén a második meglepetést, amelyre
1769 6 | válott mártírt.~Estefelé Hartvignéval találkoztam az előszobában.
1770 2 | porcelánkályhában oly pirosan lobogtak a hasábfák lángjai, mint a lepkék.~-
1771 8 | korbácsolják, ahol már áll a hasábfákból való máglya, amelyen az
1772 10| a vesémbe, a májamba, a hasamba lát, mert éles szeme van.~
1773 2 | aztán megtörnek gondban, hasogatásban, penitenciás köszvényben.~
1774 12| ebben a vasúti pályaudvarhoz hasonlatos étteremben, ahol a vastraverzek
1775 11| a sírok setétje, az ágy hasonlít a koporsóhoz és csak fekszik
1776 2 | amely véleményem szerint hasonlíthat ama orosz postaállomások
1777 7 | amelynek ne lett volna már hasonmása. Szinte megreszketnek Szent
1778 10| félbolond fiatalembernek még hasznát vehetem és gyakran barátkoztam
1779 1 | folytatá útitársam. - Haszontalan fecsegés volna az, mint
1780 12| megérkezésemet. Kiszámította, hogy hat-hét ezer forint lesz az évi
1781 3 | és gondterheltnek látott háta, amelyre utolsó pillantásom
1782 1 | kezdődő betegség kerítette hatalmába a kedélyemet. Az öngyilkosságot
1783 7 | megreszketnek Szent György lovának hatalmas, sárkányölő izmaitól, mert
1784 13| Eszténát, de a leány gyengéden, határozottan védekezett.~- Ma nem - suttogta. -
1785 10| lassan gyulladt ki a bor hatása alatt, ilyenkor virzsinia
1786 10| ezek mindig igen ártalmas hatásúak voltak. Kedvemet szegték,
1787 13| sem áldoztam... ki tudja, hátha meghalok azután? Ne kívánja
1788 11| mondogatják egymásnak, elrévülten, hátrafont karral üldögélnek, belebámulnak
1789 12| éhesen ülnek le ebédelni, hátrahajtják a fejüket, s kinyitják a
1790 10| Ifjúkoromban korcsmák hátsó szobáiban, kávéházi pénztárosnők
1791 2 | belső tüzek füstje. A kép hátterében ott szállnak a v betű alakú
1792 14| enyhe színezetű, gömbölyű hátú dívány mellett rokokó székecske
1793 2 | sem szólni, csak megfogtam hátulról vonakodó kezét (amely most
1794 14| errefelé az utat a külváros havában. Minek mennek azok a lábak?
1795 3 | boldog emberek ropogtatták a havat a gyalogjárón, fiatalnak
1796 4 | hollók magasan szálltak, havazás lesz.~Éppen akkor volt vége
1797 14| tanyájáról nézzem a reménytelen havazást? Az életuntság úgy fonogatott
1798 8 | múlva vettem észre, hogy havazik, a köd felszállt, és a hóesésen
1799 14| követi lépteit...~Olyan sűrűn havazott, hogy az utca túlsó oldala
1800 13| megállott az árnyék a kéklő havon; ingott, mintha róka mozgatná
1801 11| vásárokról néha úgy jött haza, hogy egyetlen gyertyát
1802 13| ahol talán lehet. A Rienzi háza.~- Rosszhírű ház. De nem
1803 15| Rienzi asszonnyal.~Amíg hazáig értem, azt vettem észre,
1804 6 | kapukulcsot.~- Bármikor hazajöhet, uram, mi mélyen, csendesen
1805 11| Eszténa megmutogatta a házakat, amelyekben gyermekkorában
1806 13| az a leány, én szívesen hazakísérném, hogy még hajnal előtt jusson
1807 11| De azért mégis sikerült a házaknak úgy megvénülni, hogy temetőszagot
1808 3 | pillantást vetni a piactéri házakra, amelyek úgy bezárkóztak,
1809 11| ház a többi vén óvárosi házaktól, az ablakszárnyai úgy remegtek,
1810 9 | magyarázzam meg önnek, hogy az én házam tisztességes, jó hírű ház...
1811 10| Hallottam róla uraktól, akik házamban megfordultak - tette hozzá
1812 8 | a ködben csavarogtam, a házárnyakat nézegettem, piros ablakokról
1813 11| mint illett volna, fiatal házasok szeretkeztek. Amíg végre
1814 11| később szánta rá magát a házasságra, ezért még ma is visszavonultan
1815 9 | délutáni csavargásomból hazatértem, Hartvigné szokatlan hideg
1816 10| alkonyattal egy gyanús kis házba vitt a folyó túlsó partjára,
1817 11| siralomházban.~Majd ismét egy házhoz érkeztünk, amelyben Eszténa
1818 14| korcsmai extraszobában, ahol a háziáldás függ a falon, és az ágyak
1819 1 | korcsmákban megérintettem a háziáldást. Haramiavilágból itt maradott
1820 2 | is néha meglepi a tiszta, házias élet, a fehér lábú feleség,
1821 2 | szőttek késő őszidőben a régi háziasszonyok, midőn a gyertyaöntésen
1822 6 | délután jelent meg a háznál, s háziasszonyom csakhamar magunkra hagyott.~
1823 2 | annyira a tánc, hanem a házigond fárasztja. Az első pillantásra
1824 6 | simára fésült hajával, házikenyér fehérségű térdeivel, kopogó
1825 10| megírja a szentkép-arcú, házikenyér-illatú asszonyoknak a paráznaságát.~-
1826 15| lett volna szabad elhagyni házikóikat. Mintha valami varázslat
1827 7 | mint kis fekete kutya a házikójából. S így szólt a szem:~"Én
1828 17| a tegnap megelevenedett házikók, mintha a bűvész visszaparancsolta
1829 15| kezdve beköltöznek igénytelen házikótokba? Nem hallod az arc nélküli
1830 3 | éjjeli óraütést legfeljebb a házőrző eb olvassa a pitvarban.
1831 15| utána futottak a kémények a háztetőkről, az alvó komondorok s a
1832 10| Ezután elbúcsúztunk a gyanús háztól, amelynek magasztalásából
1833 1 | Földbirtokos-asszonyoknak mondtam felejthetetlen hazugságokat, pedig tudtam, hogy közeledik
1834 10| öregasszonynak a lánya, saját házukban laknak a folyón túl, Eszténa
1835 13| ablakcsörömpölés volt a házunkban, az anyám aggódva nézett
1836 7 | a kóruson megzendültek a hegedűk, a hárfák, dobok és női
1837 7 | büszkék az X.-beliek.~A hegedűknek oly édesded hangjuk volt,
1838 14| ünnepnapi délutánnak, midőn a hegyekbe kirándulunk, és rántott
1839 15| hogy a Szent János-torony hegyéről eltűnt a kereszt. Kakas
1840 15| velük! Hiába nyújtogatnák hegyes nyelvüket, szennyes szájukat,
1841 3 | megváltó szavakra várva, lesi a hegyi utcácska felől lépteimnek
1842 1 | darabig húzódik sárga füstje a hegyoldalban, majd elvész nyomtalanul.~
1843 7 | között egy hiányszó fog helye... pamutkesztyűk az összekulcsolt
1844 3 | szótlan voltam, magányos helyekre jártam vacsorázni, hosszasan
1845 14| urat, de nem engedhetem át helyemet. - Így gondolkoztam e téli
1846 11| babonáiról beszélt. Engem igen helyes ismeretségének ítélt, mert
1847 7 | derekukat. Kihunyt tekintetek helyett új lámpások villannak meg
1848 12| nézte, amíg a pohár szélére helyezett szivar vége szelíden áthamvasodik
1849 7 | kihűlt helyén vérmes fiatalok helyezik el derekukat. Kihunyt tekintetek
1850 7 | avas, barna könyöklőkön így helyezkednek a női testek már évszázadok
1851 12| polgárok, ha érdekeiket védi a helyi sajtó.~Majd hozzám fordul,
1852 7 | Nem vettem észre, hogy helyőrség volna a városkában; több
1853 17| De az elmúlt éj mindent helyrehozott. Szerettelek, ahogy még
1854 17| visszaparancsolta volna őket régi helyükre.~Az ablakok, amelyek alatt
1855 10| megbeszéltük Magyarország politikai helyzetét. H. úr a haját a füle mellől
1856 10| rendnek, mert társadalmi helyzetük nincs kellően rendezve.
1857 7 | fohászkodni, mint azért, hogy a hempergő, őszinte élet minél tovább
1858 11| mellől nagy család halt ki heptikában. Ő valamikor gyertyaöntő
1859 6 | pepitaruhás, zexeres, kisbajuszú, heptikás férfiú, akit a világon a
1860 14| délután kisvárosi kéjencek herbateaszagú tanyájáról nézzem a reménytelen
1861 2 | hágcsóján, mintha vadászó hercegeket hozna az állomásról, pedig
1862 2 | olyan cipője volt, mint egy hercegnőnek. Hol varratta, hol szabatta
1863 1 | köszöntött a dércsípte időszak, a hervadó, hűvösödő nyár, a learatott
1864 10| falusi kisasszonyról, aki hetekig rejtezett Rienzi házában,
1865 7 | sárkányölő izmaitól, mert a múlt héten álmodtak egy hasonló nagy
1866 5 | kincstári bányákban, és csupán hetenkint ért rá családját felkeresni.
1867 11| szent kolostorban. Amikor hétesztendős lettem, gyalog mentünk innen
1868 14| napja ebben az esztendőben hétfőre esett. Addig nemigen mozdultam
1869 2 | délelőtt volt, a piacon hetivásár rikított, a háztetők eresze
1870 2 | proklamálja a legközelebbi hetivásárt - amely ablakon át esetleg
1871 13| a leány.~Most gunyoros, hetyke fütyörészés hangzott felülről,
1872 14| néha szükséges a díványon heverészni, hogy az ember megpihenjen
1873 1 | fehér házak tűntek fel, mint heverő kutyák, egy falevélnyi ablak
1874 15| szüleménye?~Az ablaküveg a földön hevert villanó darabjaival. Az
1875 3 | erőt. Eszembe jutott sok hiábavaló erőlködésük, magányos szenvedésük.
1876 7 | duzzadt ajkak között egy hiányszó fog helye... pamutkesztyűk
1877 7 | könnyektől áztatott falak hiányzottak a templom belsejéből, de
1878 11| ember voltam. Örültem a hidak alatt futó folyóknak. A
1879 7 | a sír lesz napról napra hidegebb s a kő súlyosabb.~Ijedten
1880 10| fölénnyel mutatta be férjét. Hidegen és gúnyosan mustrált a szempillái
1881 11| másodszor vártam meg Eszténát a hídnál (egy találkozót elmulasztva),
1882 2 | vissza az álmos éjszakán a hídról, amelynek karfájáról egykor
1883 11| első éjszaka. Nehogy azt higgye, pénzért tesszük... Szegényhez,
1884 10| lakásomon. Szikrai úr azt hihette, hogy társasága nélkül nem
1885 2 | feje, a húsok rózsaszíne himbálódzik a vesszőkosarakban, a városi
1886 15| öregasszony ég és föld között himbálódzott, mintha be akarna jutni
1887 7 | bajban lennének. Ezek a hímnemű imádságok a mindennapi gondok
1888 2 | mulattassák az asszonyt, mint a hímzés az ingen, vagy a fodor az
1889 8 | láttam, amely valami bált hirdetett, de ezeknek a leányoknak
1890 2 | intik a népet, ilyenkor hirdetik ki a halálos ítéleteket
1891 10| legelsőnek érkeznek meg a pesti hírek. Gondoltam, hogy ennek a
1892 10| mutatkozott be. A fiatal vidéki hírlapírók többnyire ellenségei a társadalmi
1893 4 | lehet kifogás. Féltem a jó hírnevemet. Ön talán azért jött, hogy
1894 14| évek óta Stuart Máriának hiszem magam. Egy angol királynőt
1895 4 | rövid, mint egy szippantás a hit burnót szelencéjéből. Énekeskönyv
1896 5 | velem szemben, mint az adós hitelezőjével. Nesztelen léptekkel járt-kelt,
1897 12| magyarázta Svarcnak, hogy ő egy hitelképes párti, akárkit feleségül
1898 4 | mosdótálhoz lépjek. Amíg el tudtam hitetni magammal, hogy én már sokkal
1899 7 | régi emberektől, akik a hitnek ezt a hajlékát oly komorrá,
1900 14| vetettem meg magamban az emberi hiúságokat, az ostoba beszélgetéseket,
1901 2 | mintha az asszony nem akarna hivalkodni e felesleges díszével. Az
1902 2 | szakállas, szalonkabátos hivatalnok külsejű öreg- és fiatalember
1903 3 | kocsmában töltöttem, ahol hivatalnokok életre-halálra kugliztak
1904 2 | most őszintén beszélek; én híve voltam mindenféle lábvallásnak -
1905 15| odalent kígyók sziszegve hívnak a hullámokba?~Talán ezt,
1906 7 | Ünnepnap volt. A kalendáriomban hívogató piros betűkkel volt megjelölve
1907 7 | csengős papzsákjával a hívők feje körül lebeg. Mily örömmel
1908 11| elfojtottam. Tündökölve, hívőn, szinte félrecsapott szájjal
1909 6 | jól emlékszem, Genovévának hívták.~Tapasztalt férfiak között
1910 11| olyan jóízűen álldogált hóbundájában, mint aki nagyon meg van
1911 8 | Olgának nyilván megtetszett hódolatom, és elpirult a pisze orra.
1912 10| cigarettázott. A hasonló idejét múlt hölgyek Pesten harisnyát, blúzt,
1913 3 | város legtisztességesebb hölgyével volt szerencsém megismerkedni,
1914 15| fésültettem, mert ő ért a hölgyfodrászathoz - így szólt Eszténa, és
1915 10| Rienzinek? - kérdeztem, egy hölgyre emlékezvén, aki az elmúlt
1916 13| itt.~- És ha mégis?... - hördült fel Szikrai és magatartása
1917 2 | mint délután, a nagybetegek hörgése elcsitul a szomszéd házakban,
1918 1 | valakit, vagy utolsókat hörög egy haldokló vén paraszt;
1919 14| megállott körülöttem. A hóesés megindult, és a házak oly
1920 15| és az ablakpárkányról a hóesésbe repült.~Mire kihajoltam
1921 14| nagykendőikben lassan vonultak a hóesésben, mintha egy színházban statisztálnának.
1922 8 | havazik, a köd felszállt, és a hóesésen át halott arcával a hold
1923 2 | kövér térdét lehet látni; a holdas, boros éjszakák e kísérteties
1924 3 | őket életem felett, mint a holdat, valamely furcsa gyengeség
1925 1 | éjszakai nyugodalmamra. Holdfényben utaztunk, a fák megannyi
1926 7 | toronyrovátkák, amelyeken a holdkórosok szeretnének sétálni, a befalazott
1927 8 | nem tudták, hogy kilenc holdtölte után szörnyű baziliszkuszt
1928 4 | nélkül a templom falában. A hollók magasan szálltak, havazás
1929 11| liliputi terveiket koholják holnapra, mint gyermekek apró játékházikóik
1930 2 | felesleges díszével. Az orra, homloka egyenes volt, mint egy férfié.
1931 8 | szárnyacskáit világosan éreztem a homlokomon. Mély, szenvedélyes, csalfa,
1932 5 | bajuszú, kettéválasztott homlokú, csendőrtiszt arculatú férfiú
1933 13| bennünket.~- Ez az a lábnyi homok, amit az utasforma, vándoriparos
1934 12| volt, aki legfeljebb egy hónapban egyszer jött Pestre.~Kapafogú,
1935 2 | volna a két térd között.~Honnan tudtam mindezt?~Az egyik
1936 13| vándoriparos a tarisznyában hord - suttogta Eszténa. Aztán
1937 11| kalitkát visz a kezében. Abban hordja el a lelkeket, mint a cinkéket!~
1938 8 | kíséretében az ereklyét hordják körül a városban a papok,
1939 14| idomíthatnék a folyóparton, vagy horgászhatnék a léknél, amint a gyermekektől
1940 1 | mezők üres, messzire látó horizontja, elnémult esti országutak
1941 2 | táncosnői között e történetnek hősnőit? X. Ez a városka neve...
1942 2 | Egyszer majd meghalnak a hősnők, és sírjuk gondozása az
1943 9 | Bementem a szobámba, és óra hosszáig néztem a plafonra. Felugrottam,
1944 12| fogom. Egy napon kérdően, hosszant függesztette rám a szemét,
1945 3 | helyekre jártam vacsorázni, hosszasan nézegettem a vörös bor színét
1946 1 | pedig, aki tíz-tizenkét óra hosszat rázatja magát vasúton, kocsin,
1947 10| kerülhette el a városka egyetlen hoteljét, ahová legelsőnek érkeznek
1948 13| és szalutált, mint egy hotelportás.~Szikrai urat ezután feleletre
1949 17| csendes volt X. városka.~A hótömegek alatt meglapultak a tegnap
1950 7 | mint a másikban. Egyik sem hoz olyan gondolatot magával
1951 12| ellenségem lett. Néhány korsóval hozattam a poprádi serből, de a barátság
1952 2 | mintha vadászó hercegeket hozna az állomásról, pedig többnyire
1953 8 | baziliszkuszt vagy ikret hoznak-e a világra?~A ködben úgy
1954 11| tudná uram: Fitkonideszné hozott engem a világra, s miután
1955 7 | napján kijelentem, hogy hozzád hasonló nő nincsen ebben
1956 2 | mindegy, hogy intéztek-e hozzájuk szép szavakat a férfiak,
1957 11| éjszakákon, midőn betér hozzánk a zivatar elől, és a konyhában
1958 5 | vasúti állomáson útitársam hozzátartozóival. Fiúcskák és leányocskák
1959 13| idekerültek a szerelmeikkel, amely hűbb volt Romeoénál, a kenőasszonyaikkal,
1960 14| egy éjszakai márkőr, de hülye sem, mint egy frakkos Dummer
1961 4 | érdekében.~- Talán van a húgánál kiadó szoba? - kérdeztem
1962 4 | tehetnék semmit szegény húgom érdekében.~- Talán van a
1963 4 | hogyan találkozhatna a húgommal, aki szebb és fiatalabb
1964 4 | mondtam szegény bűnbe esett húgomról.~- Hol van a húga? - kérdeztem,
1965 12| világ. Ha néha fejünkre hull egy almafavirág - egy csók,
1966 14| ahová egymás után fektetik a hullákat.~Az életnek minden ábrándossága
1967 15| kígyók sziszegve hívnak a hullámokba?~Talán ezt, vagy ilyesmit
1968 13| függesztette, a keble csendesen hullámzott, majd nagyot lélegzett,
1969 13| madár; és a legmagasabb húrokat pattogtatta, ahol az öröm,
1970 2 | nem ért össze a csont és a hús, hogy azután váljon el a
1971 17| Megtörtem érted - csak érted - a hűségemet, az esküvésemet, minden
1972 2 | komolyan házasságot vagy örök hűséget hiszékeny, gyengéd nőknek.
1973 10| legtovább, akik boroshordóikban hűsölnek, és összekulcsolt kézzel,
1974 2 | a kakasok piros feje, a húsok rózsaszíne himbálódzik a
1975 11| vagy káromkodtak, pénteken húst ettek, a nők többet mosolyogtak
1976 2 | szél és a gondolat. Egy égő húsvéti gyertya - aranybárányokkal
1977 14| üldögéltem. Lehetséges, hogy húszesztendős koromban örvendeztem volna
1978 10| és a tálca szélére egy húszfrankos aranyat ejtettem, amelyet
1979 7 | végképpen a másvilágtól. E hűvös szentélyekben valóban nem
1980 1 | dércsípte időszak, a hervadó, hűvösödő nyár, a learatott mezők
1981 1 | amelynek aztán egy darabig húzódik sárga füstje a hegyoldalban,
1982 2 | mellett is oroszlánfejes húzós csengettyű nyomult ki a
1983 13| hirtelen sok tányértörés, ibrikrepedés, ablakcsörömpölés volt a
1984 7 | titkomat. Későbben is bizonyos idegenkedéssel nézegettem a bús oltárokat,
1985 13| az utcában, mintha valami idegent szimatolt volna a ház körül;
1986 12| flegmával vette tudomásul, hogy ideges embereket megzavar kutató,
1987 14| az elhatározó lépésre s ideje van napokig gondolkozhatni
1988 1 | kellett megtenni, mint Petőfi idejében utaztak a vőlegények. Zsidó
1989 10| cigarettázott. A hasonló idejét múlt hölgyek Pesten harisnyát,
1990 13| evező beteg mellett; mind idejöttek a városból, hogy még egyszer
1991 13| törték a fejüket, végül csak idekerültek a szerelmeikkel, amely hűbb
1992 14| városok - más leányok", idézgettem magamban a német mondást.
1993 3 | vágyakoztam még abból az időből, midőn gyermek voltam, s
1994 1 | elveszítettem a nőkben, az időjárásban s az étvágyban. Ekkor kerültem
1995 2 | lakott volna itt a múlt időkben, aki magos ablakaiból arra
1996 12| Észrevettem, hogy Szikrai úr időközben ellenségem lett. Néhány
1997 14| ügynek szentelek! Kutyát idomíthatnék a folyóparton, vagy horgászhatnék
1998 14| hogy megérkezik-e pontos időre Eszténa?~Akkor éreztem,
1999 10| kanárisárgára festett hajú, az időtől megviselt, öreg artistanő
2000 11| Egyiket-másikat szentté avatták idővel, mert kiderült, hogy sok
2001 6 | úgyis csak egy félóráig időzik itt, elutazik s felejt.~
2002 10| torkú és meglehetős étvágyú ifjú volt. Pattanásos arca lassan
|