Fejezet
1 III | mondja meg, kicsoda.~- Én báró Szepessy István vagyok.~-
2 III | Ön tehát az a cinikus báró, akiről Pozsonyban, Pesten
3 III | Foglaljon kérem helyet, báró úr, és ne vegye rossz néven,
4 III | nekik, hogy Szepessy István báró vagyok. No, azt minden bolond
5 III | Ön tehát Szepessy István báró és feleségül akarja venni
6 III | pártfogoltunkat? - vágott közbe a báró élénken.~Akli egy kicsit
7 III | nagyon is kíváncsi, kedves báró, és mindennek a végére akar
8 III | kezeit.~- Jaj, lelkem, édes báró, hiszen maga még rosszabbul
9 III | hehehe? - nevetett jóízűen a báró.~- Mondhatom, furcsa fogalma
10 III | darabba kell forrni, édes báró, és ha éntőlem függne a
11 III | egy kutyát! - rikácsolta a báró indulatosan, és a fogai
12 III | mellén összefonva.~Szepessy báró arcát elöntötte a vér s
13 III | Nem, nem! - hörögte a báró, nem bírván fékezni indulatát. -
14 III | Kegyelem, fölség! - mondta a báró, féltérdben meghajolva.~-
15 IV | behunyta a szemeit.~- Nos, a báró Szepessy István volt ott
16 IV | meglepetéstől.~- Ön volna az, báró úr? Ejnye, ez nevezetes!~-
17 IV | keres ön? - csodálkozott báró Szepessy, mert ő volt.~-
18 IV | Hiszen ha tudnám! És ön, báró úr?~- Oh, az én történetem
19 IV | Mit? - szakítá félbe a báró mohón. - Ön tehát beszélt
20 IV | kell vallanom az igazat, báró úr: az bizony szalma.~Szepessy
21 IV | akar? Mi?~- Gyerek az még, báró úr, éretlen gyerek - csitította
22 IV | kell történni! - tört ki a báró lázas, szenvedélyes hangon. -
23 VI | a kiállhatatlan Szepessy báró gyakran megfordul az intézetben,
24 VII | emlegetett valami konfliktust báró Szepessyvel és valami titkos
25 VII | midőn a szemközti ajtón báró Stransky jelentkezett, egy
26 VIII| felfogadta holnapra Szepessy báró.~- Úgy? Sebaj. Mármost aztán
27 VIII| éppen Bécsbe Szepessy István báró.~- Furcsa - szólt Gelencsér -,
28 VIII| egy bécsi útra Szepessy báró.~- Furcsa puska! - kiáltott
29 VIII| uram. - Hiszen ha mindjárt báró is valaki, azért fölférne
30 VIII| Munkásokat? Szepessy báró? Hiszi a piszi. Valami csíny
31 VIII| dobogott.~- Hogyan? A különc báró Szepessyről van szó?~- Ismeri?~-
32 VIII| szemed? Tehát a Szepessy báró emberei?~- Hogy igenis az
33 VIII| kocsimat is úgy fogadta meg a báró komornyikja, hogy munkásokat
34 VIII| perszonálisnak? Hogy négyesi báró Szepessy István Bécsbe készül
35 VIII| a kocsira felveszik-e a báró emberei, nem merném mondani,
36 VIII| állított be egy napon Szepessy báró a rezidenciába, s hogyan
37 VIII| sejtelmem, hogy Szepessy báró valami rosszat forral, s
38 VIII| az, ne féljen semmit. A báró a karácsony estéjét akarta,
39 VIII| bolondság. Leányszöktetés. A báró feleséget akar szöktetni.
40 VIII| A leány, akit el akar a báró rabolni, az én lelkiüdvösségem,
41 VIII| őfelségével, hogy Szepessy báró parasztruhába öltöztetett
42 IX | korcsmákban. Maga Szepessy báró már körülbelül uzsonna tájban
43 IX | csodálkozva. - Az, aki a báró kocsija mellett szokott
44 IX | át a huszár. Nehéz volt a báró szarkalábait szavakba összerakni,
45 IX | véleménymorzsák hatoltak el a báró füleihez, ki érdeklődéssel
46 IX | míg Bajmódy egyre ivott, a báró a fogait piszkálta, váltig
47 IX | öccse, a ragyabunkó.~De a báró nem szerette a tárgyhoz
48 IX | durván nevetett hozzá.~A báró arca idegesen rándult meg,
49 X | FEJEZET~BORI PÁL TAKTIKÁJA~A báró selyemmel bélelt batárja,
50 X | szerzett Szirotka, amit majd a báró átnyújt annak idején a kicsikének,
51 X | Egy levelet elfogott ma a báró, de hátha egy másik levél
52 X | metszené a levegőt, Szepessy báró sípja.~- Edd meg! - morogta
53 X | lövés volt - méltányolta a báró. - Ezennel kinevezem önt
54 XI | esze! - szólt át ismét a báró. - Én ölettem meg Toppyt,
55 XI | tudom, se eresztem be a báró urat, a báró úr menjen most
56 XI | eresztem be a báró urat, a báró úr menjen most haza lefeküdni.~-
57 XI | reszketett:~- Hát mi tetszik, báró úr?~- No, lássa - felelte
58 XI | No, lássa - felelte a báró -, most már nem olyan goromba,
59 XI | utat könyökével közvetlen a báró háta mögé.~- Azt kívánom
60 XI | Dimitri. - Mi jut eszébe a báró úrnak?~- Vagy ideadja szépszerével,
61 XI | Nem, nem, az lehetetlen, báró úr.~- Mi?~- Az, hogy odaadná
62 XI | kérdés.~- Lássa, kedves báró úr - könyörgött Dimitri -,
63 XI | ellenállását.~- Jaj, ne bántsák, báró úr, ne bántsák azt a kaput,
64 XI | körülbelül már el is mondta a báró üzenetét. Most javában tanácskoznak...
65 XI | Akli Miklós.~- Megösmer-e, báró úr? - kérdé.~- A hangja
66 XI | Ah! - kiáltott fel a báró meglepetve és önkéntelenül
67 XI | megszeppenés nélkül nézett a báró szeme közé s francia nyelven
68 XI | fejével is.~- Vajon? - szólt a báró gúnyos, megvető hangon.~-
69 XI | Beszélhet! - mondá a báró.~Akli óvatosan körülnézett.
70 XI | végezzünk már! - toppantotta a báró a lábával türelmetlenül.~-
71 XI | röviden úgy áll a dolog, báró úr, hogy a kisasszony, akit
72 XI | volna, hogy sápadt el a báró arca, mint a halotté, de
73 XI | nem gondolta ön, kedves báró, aki oly éles eszű, hogy
74 XI | az uszályát... Ejnye no, báró, ne bolondozzék hát!~Szepessy
75 XI | közölte? - fortyant fel a báró indulatosan, mint mikor
76 XI | szögletén égő lámpáshoz. A báró tehetetlenül lépegetett
77 XI | négyesi Szepessy István báró úr?~- Semmit - szólt a báró
78 XI | báró úr?~- Semmit - szólt a báró szelíden -, azaz alig valamivel
79 XI | inszurgensek édesdeden vihogtak a báró kijelentésén. Tetszett nekik,
80 XI | ablakot.~- Jó éjszakát, báró Szepessy, jó éjszakát!~Úgy
81 XI | ugyan nem vagyok isten, de báró Szepessy mégis vagyok, és
82 XIV | nagy tisztesség.~A főispán, báró Perényi, akinek az ősei
83 XV | esküdött Brildis Joachim báró st.-veithi földbirtokos,
84 XV | Szepessy István nevű magyar báró (de inkább hinné az ember
85 XV | Erről én mit se tudtam.~A báró a hódoló tisztelet dacára
|