Fejezet
1 I | annyit, amivel biztos volt neki a mindennapi kalács.~Néha
2 I | Esténként történeteket mesélt neki, verseket írt a születése
3 I | csukamájolajjal: tudja, hogy hasznos neki, de azért idegenkedik tőle.~
4 I | komoly dolog. Úgy tűnt fel neki, hogy az aluszékony földrész,
5 I | Valaki egyszer így felelt neki:~- Nem féltem én a mi Ferencünket,
6 I | szobámat. Nos, tehát átengedem neki.~A császár tehát a kis zugok
7 II | szép szeme. Úgy rémlett neki, mintha az ég két csillaga
8 II | nagyobb leszek, megszolgálom neki - felelte a fiú.~A császárnak
9 II | mozdult, amíg nem fogott neki egy pontyot, - amit külön
10 II | egy latin verset adott át neki az Akli inasa, melyet a »
11 III | elnevette magát. Tetszett neki ez a fordulat.~- Talán valami
12 III | Hiszen szót fogadtam neki. Fölmentem a Kärtnerstrassen
13 III | anyai nagybátyám. Köszönök neki, visszaköszön, rám néz,
14 III | egy szót se szól. Nyújtom neki a jobb kezemet, ő nyújtja
15 III | újakat pedig odaajándékoztam neki. Íme, ezért nem öltözhetem
16 III | Nekem is külön lelkem van, neki is. Én arra nem kívánok
17 III | hozzá! Utcunque, vigyen neki egy fürt szőlőt. Mondja,
18 III | felesége ügyel fel; mondja meg neki, hogy én parancsolom.~-
19 III | csalfaságot, ám mutassa fel neki!~ ~
20 IV | délutánok most úgy tűntek fel neki, mint elmosódott édes álmok.
21 IV | lüktetésén, ha valami megtetszett neki, bement a boltba és megvette.
22 IV | embernek. Mért nem mondta neki, hogy most nem lehet? -
23 IV | kéményeikkel, és úgy látszott neki, egymásnak rohannak, mint
24 IV | csütörtökön olvasta fel neki Akli a Ludas Matyi történetét.)~
25 IV | nyíláson. Nosza, mit súg neki az ördög, bement a kamrába
26 IV | válaszát, amit feleljünk neki. Nem találja el, ki a kérő?~-
27 IV | feleségül kérik, tetszett neki; melyik leánynak ne tetszenék,
28 IV | az asszonynak, el kellene neki mondanom, tehát már én ezért
29 IV | de bizony nem sikerült az neki.~- És kik önök? - kérdé
30 IV | talán ön se akarja. Mondjon neki valami más okot, amiért
31 IV | császárnál és mondja el neki, mi történt velem.~Iluci
32 IV | az intézethez!~Integetett neki a fehér ernyőjével, hátrafordulva
33 IV | parancsait, addig is felküldhet neki egy szájharmonikát, ha éppen
34 IV | húzatni a magamét, mondom neki, el is fütyülöm az elejét,
35 IV | akkor aztán odahajítottam neki egy százforintos banknótát.
36 V | jönni.~Őreá gondolt, éppen neki akarta kitalálni az új illatszert.
37 V | elpirulva. (Pedig tetszett neki, hogy asszonynak gondolja
38 V | törvények azért parancsolnak neki, mert azokban benne van
39 VI | urat, és megmagyarázván neki, milyen gyanúban áll a fogoly,
40 VI | bizalmas barátságot s adjon neki módot (sőt esetleg tanácsot
41 VI | terhet is még reárakom, már neki úgyis mindegy. Ezzel az
42 VI | Klementine és szemrehányást tett neki.~- Miért nem igyekszik szabaddá
43 VI | meghallaná és talán jól esnék neki. Hát mit is tehetnék én
44 VI | az intézetben, szépeleg neki, virágokat, cukrot küldöz
45 VI | tintát, papirost se adtak neki, hiába rimánkodott a fogházigazgatónak,
46 VI | egyet, mihelyt akarózik neki.~ ~
47 VII | aranyakkal, mikor odanyújtotta neki.~- No, ez egyszer elengedem
48 VIII| látszott, hogy tetszett neki a dolog és hogy szeretne
49 VIII| asszony se volna). Könnyű neki: ha ő akarja, rálehelt a
50 VIII| hogy szerencsésen sikerült neki beajánlani az urat pótingszurgensnek,
51 VIII| tányéron hoznák eléje, de neki jobban tetszik, ha lopja.
52 IX | kontraktus nélkül lehetne neki pénzt kölcsönözni. Csak
53 X | félhangon. - (De jó volna neki visszafelelni egy kis ólommal.)~
54 X | vettem ezt a fát...~Örült neki, hogy megvan az eset magyarázata
55 X | milyen legyen a leányzó, akit neki juttatnak zsákmányul: szőke,
56 X | lövés, hogy hiszen karabélya neki is van, hátha elsütné hirtelen
57 XI | gondolkozási időt hagyok neki.~- Nem, nem, az lehetetlen,
58 XI | Málnásynak.~- Jöjjön! - intett neki Szepessy.~Néhány lépést
59 XI | ünnepélyesen -, és mondja meg neki - s itt majdnem fuldokló,
60 XI | lett a szava -, mondja meg neki, hogy... hogy azt üzenem,
61 XI | bátorságát fitogtatván, hogy neki veszedelem kellett volna.~-
62 XI | emlékszik semmire, elhiszi neki.~Elcsapatandó mind a kettő.~ ~
63 XII | vele a császár, megbocsát-e neki, visszafogadja-e szolgálatába,
64 XII | szíve lágy szavakat sugallt neki, melyekkel úgyszólván simogatni
65 XII | elérzékenyülését (sőt jól esett neki) és segítségére sietett.~-
66 XIII| örökkévalóságnak tetszett neki, míg a vágtató lovak végre
67 XIII| hogy kegyelmet fog kapni, neki köszönheti Akli úr. Ön,
68 XIII| diadalmasan. - Olyat mondtam én neki, hogy egyszeribe elment
69 XIV | szemöldjeivel is intett neki.~A császárné átnyújtotta
70 XIV | mire kialudta a mámort, neki se maradt meg egyebe a tündérestéből,
71 XV | én is nevettem, elmondtam neki az okot, eleinte nem értette,
72 XV | magát az ördög, az is intett neki, de másképp.~Audiencián
73 XV | miféle iratot mutatott neki Akli, felette nehéz szíve
|