1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3996
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1001 IV | fára.~Aklit azonban ebben a pillanatban egy csöppet
1002 IV | egy csöppet se érdekelte a fürge mókus; komolyan, szomorúan
1003 IV | komolyan, szomorúan nézett a leány szeme közé.~- Hagyjuk
1004 IV | homlokát, kimeresztette a szemét, megcsucsorította
1005 IV | szemét, megcsucsorította a piros szájacskáját úgy,
1006 IV | hogy félreérthetetlenül a madame-ot mímelte. Olyan
1007 IV | hogy Akli elfordította tőle a fejét és így beszélt hozzá:~-
1008 IV | lesz.~- Ígérem - felelte a leány, szakasztott a madame
1009 IV | felelte a leány, szakasztott a madame hangján.~- Önnek
1010 IV | tekintetet vetett rá, lopva.~A leány összerezzent, arca
1011 IV | összerezzent, arca fölvette a saját jellegét, és piros
1012 IV | jellegét, és piros lett, mint a rózsa, fejét szégyenlősen
1013 IV | fakadt ki Akli önkéntelenül.~A leány vállat vont.~- Hát
1014 IV | szemei elhomályosultak, a fák forogni kezdtek vele,
1015 IV | kezdtek vele, és messze túl a fákon a házfedelek is futásnak
1016 IV | vele, és messze túl a fákon a házfedelek is futásnak eredtek
1017 IV | házfedelek is futásnak eredtek a füstölgő kéményeikkel, és
1018 IV | mikor történt ez?~- Most a télen.~- A Szepessy kisasszony
1019 IV | történt ez?~- Most a télen.~- A Szepessy kisasszony közbenjöttével...~-
1020 IV | róla. De csak én vagyok a bűnös.~A férfi egy sóhajtást
1021 IV | csak én vagyok a bűnös.~A férfi egy sóhajtást nyomott
1022 IV | fájdalmas műtéthez, hozzálátott a kötelességéhez.~- Fel vagyok
1023 IV | ünnepélyesen -, hogy ő ma ott volt a Burgban.~- Ki? Szepessy
1024 IV | Szepessy kisasszony? - kérdé a leány, fehérre válva.~-
1025 IV | fehérre válva.~- Dehogy. Ő.~- A madame? - folytatá a faggatást
1026 IV | A madame? - folytatá a faggatást hüledezve.~- Dehogy.
1027 IV | szeret, és vallomást tett a császár őfelsége füle hallatára
1028 IV | is.~De már erre felugrott a leány, csengő kacagással.~-
1029 IV | elrémített, rossz ember, a rettenetes tréfáival. Hát
1030 IV | olyan lármát csapott...~- A lekváros bödön?~- Miféle
1031 IV | Persze, nem.~- De hisz ön a titkomat kérdezte, s nekem
1032 IV | ezt Ludas Matyi!~(Éppen a múlt csütörtökön olvasta
1033 IV | csütörtökön olvasta fel neki Akli a Ludas Matyi történetét.)~
1034 IV | Akli pedig úgy örült ennek a fordulatnak, mintha csöpögtetett
1035 IV | mézzel kenegették volna a száját.~- Dehogy volt csacsi,
1036 IV | egyik malmot. Hát mi az a lekváros bödön, mondja csak?~-
1037 IV | Nem mondom! - toppantott a leányka a lábával. - Most
1038 IV | toppantott a leányka a lábával. - Most már azért
1039 IV | finom selyempapirosokból azt a fürt szőlőt, amit magával
1040 IV | szőlőt, amit magával hozott. A szőlő csábítóan nevetett
1041 IV | szőlő csábítóan nevetett a bakfisra. Ő is majd elnyelte
1042 IV | bakfisra. Ő is majd elnyelte a szemével.~(Nem kell még
1043 IV | szemével.~(Nem kell még ennek a főkötő - gondolta magában
1044 IV | megnyugodva Akli.)~- Ezt a császár küldte magának,
1045 IV | gondolkozott, miközben lopva nézte a góhér fürtöt, aztán elnevette
1046 IV | ide, hadd rázzam le hamar a nyakamról.~- Csupa fül vagyok.~-
1047 IV | megkóstolom. Ej, menjen a szőlőjével! Hiszen még nagyon
1048 IV | előbb is megzörrent volna a bokor, mintha valaki lesne
1049 IV | lelki küzdelmébe került a szegény kis bakfisnak. Kékült,
1050 IV | akadozott, eltakarta szemét a mantillejával és az alól
1051 IV | egy kis csíny az egész. A szobájában van egy nagy
1052 IV | voltaképpen titkos ajtó a falban. Maguk a barátnék (
1053 IV | titkos ajtó a falban. Maguk a barátnék (már t. i. ő és
1054 IV | nyomogatta Klára kisasszony a kép rámáját, hogy végre
1055 IV | rámáját, hogy végre rátalált a rugóra. Fölpattant, a tükör
1056 IV | rátalált a rugóra. Fölpattant, a tükör megfordult és íme,
1057 IV | éléstárba lehetett bejutni a nyíláson. Nosza, mit súg
1058 IV | súg neki az ördög, bement a kamrába és ott megtalálta
1059 IV | kamrába és ott megtalálta a lekváros bödönt, s azóta
1060 IV | beosontak titkon Klárával a lekvárhoz lakomázni. A madame
1061 IV | Klárával a lekvárhoz lakomázni. A madame pedig váltig panaszkodik,
1062 IV | panaszkodik, pöröl, zsörtöl, hogy a szilvaíz csodálatos módon
1063 IV | Akli édesdeden nevetett, a napsugár is nevetett, a
1064 IV | a napsugár is nevetett, a füvek is. Csak egy gyík
1065 IV | Csak nem talán? - kérdezte a leány hüledezve.~- Gubó
1066 IV | hüledezve.~- Gubó legyen a nevem, ha nem igaz, feleségül
1067 IV | Ugyan no... ne izéljen! - és a parazol nyelével oldalba
1068 IV | nem igaz! - ellenkezett a leány fölháborodással.~-
1069 IV | hogy igaz, ott volt ma a kérő, és a császárral is
1070 IV | ott volt ma a kérő, és a császárral is beszélt, azért
1071 IV | is beszélt, azért jöttem a császár nevében is, hogy
1072 IV | nevében is, hogy megtudjam a válaszát, amit feleljünk
1073 IV | neki. Nem találja el, ki a kérő?~- Nem tudom - felelte
1074 IV | kérő?~- Nem tudom - felelte a leány tompa hangon, az izgatottságtól
1075 IV | látni, akaratlanul behunyta a szemeit.~- Nos, a báró Szepessy
1076 IV | behunyta a szemeit.~- Nos, a báró Szepessy István volt
1077 IV | szomorúan, némán szegezte rá a szemeit.~- Miért nem felel? -
1078 IV | Szepessy bárót?~- Ösmerem, a Klára bátyja. Minek mondta
1079 IV | istenem, hiszen csak meg kell a kérőt nevezni. Férjet csak
1080 IV | most zápor módjára omlottak a könnyei.~Akli pszichológ
1081 IV | gyorsan megértette, ami a leányka lelkében történik.
1082 IV | közönség bámulja, mikor a kocsiról lelép a templomnál
1083 IV | mikor a kocsiról lelép a templomnál a fehér atlasz
1084 IV | kocsiról lelép a templomnál a fehér atlasz cipőcskékben,
1085 IV | szegezve. Nem szabad tovább. A menyasszony már kész a kis
1086 IV | A menyasszony már kész a kis bakfisban, csak a ruhát,
1087 IV | kész a kis bakfisban, csak a ruhát, a menetet, a felkendőzött
1088 IV | bakfisban, csak a ruhát, a menetet, a felkendőzött
1089 IV | csak a ruhát, a menetet, a felkendőzött lovakat, a
1090 IV | a felkendőzött lovakat, a felbokrétázott ostort kell
1091 IV | elképzelnie, és az könnyű, de a vőlegény alakja még ismeretlen
1092 IV | még ismeretlen és nem kész a fantáziában sem, a vőlegény
1093 IV | kész a fantáziában sem, a vőlegény személyéhez tehát
1094 IV | utálatos ember - tört ki a leány, könnyeit letörülve.~-
1095 IV | Hát nem mondtam, hogy ezt a lekvártitkot sohase mondom
1096 IV | jól, tehát örökös párta a jelszó. Ezt mondjam meg
1097 IV | jelszó. Ezt mondjam meg a császárnak?~- Ezt, ezt,
1098 IV | hacsak« is. Halljuk, halljuk.~A bakfis zavarba jött, újra
1099 IV | zavarba jött, újra elpirult, a mantilla csipkéit merengőn,
1100 IV | hangon -, aki már tudja a titkomat.~- De ki tudhatná,
1101 IV | mikor csak nekem mondta meg?~A leány felkacagott, de volt
1102 IV | leány felkacagott, de volt a kacajában valami száraz
1103 IV | kiálta fel azután, elfordítva a fejét -, de szerencse, hogy
1104 IV | de szerencse, hogy már a puskapor föl van találva,
1105 IV | sohasem találta volna fel.~A férfi arcán, szemeiben kicsapott
1106 IV | szemeiben kicsapott erre a láng, mint ahogy kigyúl
1107 IV | láng, mint ahogy kigyúl a Kóreb bokra egyszerre váratlanul,
1108 IV | Felelni akart, csak még a szavak nem voltak meg, amelyek
1109 IV | lépést előre ment velök a kerítés felé, hogy megmutassa
1110 IV | egyik úr:~- Nem akartuk a kisasszonyt megijeszteni,
1111 IV | nevetve. - Önök tévednek a személyben. Én Akli Miklós
1112 IV | egyik úr kihúzta zsebéből a rendőrfőnök által aláírt
1113 IV | elfogatandó.«~Akli szinte a szemének se hitt, mintha
1114 IV | látna. Az ember megterheli a gyomrát, bikákkal álmodik,
1115 IV | bikákkal álmodik, leesik a kazal tetejéről, vagy elfogják,
1116 IV | tetejéről, vagy elfogják, viszik a börtönbe, míg végre a legnagyobb
1117 IV | viszik a börtönbe, míg végre a legnagyobb veszedelem küszöbén
1118 IV | éppen mond valamit, amitől a szív dobogni, a vér pezsegni,
1119 IV | amitől a szív dobogni, a vér pezsegni, a lélek szállni
1120 IV | dobogni, a vér pezsegni, a lélek szállni kezd, s hopp,
1121 IV | hopp, egyszerre csak leesik a rózsakazal tetejéről, -
1122 IV | rózsakazal tetejéről, - a fönséges ébrenlét megszakad...~
1123 IV | fojtott hangon.~Felmutatták a jelvényeiket, hogy ők titkos
1124 IV | legjobb lesz, ha elbúcsúzik a kisasszonytól, felülteti
1125 IV | kisasszonytól, felülteti a kocsijára, hadd menjen vissza
1126 IV | kocsijára, hadd menjen vissza a nevelőbe, a saját személyére
1127 IV | menjen vissza a nevelőbe, a saját személyére nézve pedig
1128 IV | még néhány percet, hogy a kisasszonnyal kibeszélhessem
1129 IV | tudnak, azt is tudják, kinek a megbízásából vagyok itt.~-
1130 IV | spektákulumot. Az megrémítené a kisasszonyt, és ezt talán
1131 IV | izgatott, ami legott föltűnt a leánynak. Az idegenek nyomon
1132 IV | követték és néhány lépésnyire a padtól megálltak.~Akli a
1133 IV | a padtól megálltak.~Akli a következőket mondá magyarul:~-
1134 IV | értem?~- Mindent! - felelte a leány pátosszal - és fölnevetett,
1135 IV | és fölnevetett, mintha a világ legvidámabb tréfájáról
1136 IV | volna szó.~- Most elkísérjük a kocsihoz - folytatá Akli -,
1137 IV | visszamenne az intézetbe, de a legközelebbi utcában parancsolja
1138 IV | utcában parancsolja meg a kocsisnak, hajtson a Burgba,
1139 IV | meg a kocsisnak, hajtson a Burgba, maga pedig kérjen
1140 IV | pedig kérjen audienciát a császárnál és mondja el
1141 IV | történt velem.~Iluci fogta a szőlőfürtöt, mely a padon
1142 IV | fogta a szőlőfürtöt, mely a padon hevert, s nagy közömbösen
1143 IV | csipegette belőle azokat a kívánatos, haloványzöld
1144 IV | rakosgatta be egyenként a szájába nagy deliciával,
1145 IV | megvillant vérpiros ajka mögül a fehér rizskása foga. Csak
1146 IV | dobogott megriadt szíve a rémülettől.)~Fölkelt s hagyta
1147 IV | hagyta magát kísértetni a kocsiig. A két idegen úr
1148 IV | magát kísértetni a kocsiig. A két idegen úr léptei ott
1149 IV | még valamit mondani. Abban a dologban. Hiszen tudja...~
1150 IV | dologban. Hiszen tudja...~A leány behunyta szemeit.~-
1151 IV | leány behunyta szemeit.~- A puskaporra nézve. Amit ki
1152 IV | Egyszerre lettem rabbá, a lelkemmel is, a testemmel
1153 IV | lettem rabbá, a lelkemmel is, a testemmel is.~- Az egyik
1154 IV | enyelegve. - Persze mind a kettőből, ugye?~- Jobb a
1155 IV | a kettőből, ugye?~- Jobb a kettő együtt, mint egyik
1156 IV | Értem. Annyit tesz, hogy a súlyosabbat választja.~A
1157 IV | a súlyosabbat választja.~A kis bakfis vidáman nevetett
1158 IV | vidáman nevetett hozzá; felült a kocsira. Akli rákiáltott
1159 IV | kocsira. Akli rákiáltott a kocsisra:~- Vissza az intézethez!~
1160 IV | intézethez!~Integetett neki a fehér ernyőjével, hátrafordulva
1161 IV | ernyőjével, hátrafordulva a kocsiülésen. Akli a zsebkendőjét
1162 IV | hátrafordulva a kocsiülésen. Akli a zsebkendőjét lobogtatta.
1163 IV | félreértés. Majd kikapnak ezek a császártól!~- És most már
1164 IV | minden nyegleség nélkül, a detektívekhez fordulva -,
1165 IV | annyit merek jósolni, hogy ez a dolog igen kellemetlenül
1166 IV | hítt elő az egyik detektív a sípjával, mire felültek
1167 IV | sípjával, mire felültek mind a hárman s a rendőrségi főépületbe
1168 IV | felültek mind a hárman s a rendőrségi főépületbe hajtattak.~
1169 IV | gondolataiba merült, míg a két detektív egyre próbálta
1170 IV | kezdé az egyik. - Ugyebár a császár neveltje, uram?~-
1171 IV | nehéz falat lesz - felelte a másik detektív. - A császár
1172 IV | felelte a másik detektív. - A császár szigorú ember.~-
1173 IV | közmondás, barátocskám, hogy a szerelem nem megy audienciára
1174 IV | szerelem nem megy audienciára a cár atyuskához, ha valamit
1175 IV | bizony nem megy - röhögött a másik rendőr.~Aklit vérig
1176 IV | Aklit vérig bosszantotta a beszélgetés frivol hangja
1177 IV | engem befogtak, fogják be a szájukat is!~A parancsoló
1178 IV | fogják be a szájukat is!~A parancsoló hang imponált,
1179 IV | most már csendben hajtott a kocsis a Hohe-Marktra, ahol
1180 IV | csendben hajtott a kocsis a Hohe-Marktra, ahol a rendőrség
1181 IV | kocsis a Hohe-Marktra, ahol a rendőrség központi épülete
1182 IV | vasrácsos ablakaival. Ezalatt a fogoly váltig keresgélte
1183 IV | Nem volt még elég róka. A bűnét kereste, pedig csak
1184 IV | kellett volna eldefiliroztatni a képzelete előtt. Eszébe
1185 IV | nyereggyártó kivégeztetése a múlt évekből.~Végre begurult
1186 IV | évekből.~Végre begurult a droske a hatalmas kapu ívei
1187 IV | Végre begurult a droske a hatalmas kapu ívei alatt.~
1188 IV | porkoláb csoszogott elő a kocsizörejre a kapu alatti
1189 IV | csoszogott elő a kocsizörejre a kapu alatti fülkéből, zöld,
1190 IV | Megint valaki? - dörmögte a kulcsokat csörgető öreg
1191 IV | urat.~- Vezessenek, kérem, a rendőrfőnök elé! - követelte
1192 IV | Akli.~- Nincs külön szoba. A lelkemből hasítsak én ki
1193 IV | ellenveté Schmidt apó.~- A rendőrfőnök Stadion grófnál
1194 IV | rendőrtisztviselő, aki lúdtollal a füle mellett, hajadon fővel
1195 IV | az épület balszárnyából a jobbszárnyába.~A két detektív
1196 IV | balszárnyából a jobbszárnyába.~A két detektív összenézett.~-
1197 IV | vagy pedig mondjanak le a külön szobáról.~- Hát tegye,
1198 IV | ahova akarja - végezték a detektívek. - Szálljon le,
1199 IV | uram!~Aklit fölvezette a pityókos profosz az emeletre
1200 IV | nem lesz itt rossz dolga. A Schmidt apó vendéglőjében,
1201 IV | kérdezem, mit csinált. Itt van a punktum. Ezzel a mienk és
1202 IV | Itt van a punktum. Ezzel a mienk és ennyiben van a
1203 IV | a mienk és ennyiben van a dolog. A detektív, a Roszlov,
1204 IV | és ennyiben van a dolog. A detektív, a Roszlov, a muszka,
1205 IV | van a dolog. A detektív, a Roszlov, a muszka, azt súgta
1206 IV | A detektív, a Roszlov, a muszka, azt súgta nekem,
1207 IV | azt súgta nekem, hogy ön a császár mulattatója volt.
1208 IV | Bécs nyújthat. Azaz, hogy a sárga csikók hozzák. Nem
1209 IV | szükség azért kimenni. Ah, ez a város! (Schmidt apó csettentett
1210 IV | Schmidt apó csettentett a nyelvével, mintha valami
1211 IV | falatot említene.) Es gibt nur a'Wien. A szabadság, mondják
1212 IV | említene.) Es gibt nur a'Wien. A szabadság, mondják és örökre
1213 IV | Hát ugyan mi voltaképpen a szabadság? A kapitale Tummheit.
1214 IV | voltaképpen a szabadság? A kapitale Tummheit. A szabadság
1215 IV | szabadság? A kapitale Tummheit. A szabadság az, hogy az ember
1216 IV | szép, de mivel rosszabb, ha a fogságban viszont minden
1217 IV | Pedig eljöhet.~Akli kivett a zsebéből egy aranyat és
1218 IV | aranyat és odacsúsztatta a vén fecsegő markába.~- Rendelkezésére
1219 IV | tudom, uram, de bizonyosan a császárt haragította ön
1220 IV | császárt haragította ön meg. A mi jó Ferencünket. Ah, milyen
1221 IV | Ösmeri?~- Oh, hogyne. A születése napjától kezdve.
1222 IV | napjától kezdve. Ott voltam a Burgtheaterben, uram, azon
1223 IV | uram, azon az estén, mint a Trauttmansdorff grófné komornyikja;
1224 IV | komornyikja; ott álltam a páholy hátterében a köpenyét
1225 IV | álltam a páholy hátterében a köpenyét tartva, mikor a
1226 IV | a köpenyét tartva, mikor a mostani császár nagyanyja,
1227 IV | mostani császár nagyanyja, a mi nagy Mária Teréziánk
1228 IV | Mária Teréziánk kihajolt a páholyból egy felvonás alatt
1229 IV | nyelvjárásban jelentette a közönségnek: »Der Poldl
1230 IV | Schmidt apó fitymálva intett a kezével.~- Az ilyesmi rendesen
1231 IV | mondhatom, víg spéci lehet a maga nemében, aki derekasan
1232 IV | De nem csoda, hiszen Bécs a murik, a ramazurik, a juxok,
1233 IV | csoda, hiszen Bécs a murik, a ramazurik, a juxok, a blaumontagok
1234 IV | Bécs a murik, a ramazurik, a juxok, a blaumontagok és
1235 IV | murik, a ramazurik, a juxok, a blaumontagok és a katzenjammerek
1236 IV | juxok, a blaumontagok és a katzenjammerek városa. Nem
1237 IV | öltözékét tekintve, de hát a többi cellákban még rosszabbul
1238 IV | cellákban még rosszabbul állnak a dolgok. És végre is, arme
1239 IV | Megyés püspökeink nincsenek. A ritka dolog itt. Még nem
1240 IV | sohase tudhatni, mit ad a jó Isten.~Ezzel előre tuszkolván
1241 IV | előtt még betekint átvenni a parancsait, addig is felküldhet
1242 IV | Köszönöm, nem kívánom.~- Pedig a harmonikaszó olyan fidélis.
1243 IV | Betette utána az ajtót, a kulcs megnyikordult a zárban,
1244 IV | ajtót, a kulcs megnyikordult a zárban, és Akli rab lett.~
1245 IV | Odabent félhomály volt. Kivált a vakító napfény után, mely
1246 IV | mely künn az épületnek ezt a részét elöntötte, első pillanatban
1247 IV | pillanatban alig lehetett kivenni a tárgyakat, csak lassan-lassan
1248 IV | lassan-lassan rajzolódtak ki a körvonalai nehány szalmazsákos
1249 IV | üvegű ablakon szolgált be a világosság. Sivár, bántó
1250 IV | hát az is fallácia volt. A legutolsó priccsen egy férfi
1251 IV | fej látszott megmozdulni a szögletben, majd két villogó
1252 IV | de biztosítom, hogy nem a magam jószántából teszem.~-
1253 IV | Teringettét! - kiáltott fel a másik, hirtelen felugorva
1254 IV | másik, hirtelen felugorva a vacokról - Mit látnak szemeim!
1255 IV | szinte hátratántorodott a meglepetéstől.~- Ön volna
1256 IV | Ahogy szokás. Behoztak a rendőrök.~- Behozták? Önt?
1257 IV | én történetem mindennapi. A Burgból, öntől eltávozva
1258 IV | öntől eltávozva kimentem a Práterbe és ott megebédeltem »
1259 IV | volt, cigány is volt, húzta a jó magyar nótákat, én is
1260 IV | én is el akartam húzatni a magamét, mondom neki, el
1261 IV | százforintos banknótát. A cigány se rest, rárántja
1262 IV | hirtelen, de még fele sincs ki a nótának, odajön egy rendőr
1263 IV | egy rendőr és behoz ide a dutyiba, hogy azt mondja,
1264 IV | azt mondja, kit öltem meg a száz forintért?~- Lássa-lássa,
1265 IV | Lássa-lássa, ezt mind a cinikus öltözködési módja
1266 IV | hogy miképp került ide.~- A Stadtparkban beszélgettem
1267 IV | Mit? - szakítá félbe a báró mohón. - Ön tehát beszélt
1268 IV | mohón. - Ön tehát beszélt a kis jövendőbelivel? Nos?
1269 IV | bizony szalma.~Szepessy a fogait csikorgatta mérgében.~-
1270 IV | kell történni! - tört ki a báró lázas, szenvedélyes
1271 IV | Az enyém lesz. Érti ön? A Szepessyek csúnya emberek,
1272 IV | vannak. Mert mind lopják a feleségeiket. Az anyámat
1273 IV | anyámat is lopta az apám, a nagyanyámat is a nagyapám.
1274 IV | az apám, a nagyanyámat is a nagyapám. Mind lopják. És
1275 IV | csak szépet érdemes. Ah, a lopott asszony édesebb lehet,
1276 IV(2)| őt oly népszerűvé tették a bécsiek előtt. Szerző.
1277 V | V. FEJEZET~A CSÁSZÁR HARAGSZIK~Kovács
1278 V | kisasszony, ahogy utasítása volt, a szomszédos utcában megparancsolta
1279 V | szomszédos utcában megparancsolta a kocsisnak, hogy hajtson
1280 V | hogy hajtson egyenesen a császári rezidenciába.~A
1281 V | a császári rezidenciába.~A császárhoz azonban nehéz
1282 V | odakünn sétált polgári ruhában a glacison s minden ismerősével
1283 V | ismeretlenekkel is, vagy a parkban pepecselt a növények
1284 V | vagy a parkban pepecselt a növények közt, és akkor
1285 V | senkivel se állt szóba, a főkertésznét kivéve - (de
1286 V | kivéve - (de nem akarok a rossz nyelvek után indulni),
1287 V | indulni), vagy pedig bent volt a laboratóriumában, ahol némileg
1288 V | ő is foglalkozott annak a kornak a divatja szerint
1289 V | foglalkozott annak a kornak a divatja szerint az alkímiával,
1290 V | sajnos, ő se találta ki a nyitját, megmaradt az aranycsinálás
1291 V | alattvalók zsebén sarkallik.~A görebeket, lombikokat pedig
1292 V | dologra, mert aki egyszer a vegyészetet megkóstolta,
1293 V | szokhatik többé attól, mint a korhely az alkoholtól. E
1294 V | kisasszony droskeja begördült a Burg udvarába, laboratóriumában
1295 V | illatszert. Keményen meghagyta a szolgálattevő kamarásnak,
1296 V | engedjen háborgatni, csak ha a leányom találna jönni.~Őreá
1297 V | kitalálni az új illatszert. Az a vágy hevítette, hogy egy
1298 V | közt. (Oly epidémia volt a forradalom-csinálás, hogy
1299 V | Pokolban fogant ötlet, hogy a királykisasszonynak olyan
1300 V | udvari dámák közt, azt csak a jó Isten tudhatná.~A koktumok
1301 V | csak a jó Isten tudhatná.~A koktumok éppen javában rotyogtak
1302 V | éppen javában rotyogtak a »szentély«-ben, mikor az
1303 V | megjelent az előszobában, ahol a kamarás őrködött.~Ez pedig
1304 V | Sokkal egyszerűbb lehetett a tevéken a tű fokán átbújni,
1305 V | egyszerűbb lehetett a tevéken a tű fokán átbújni, mint a
1306 V | a tű fokán átbújni, mint a Schweizer Hofba jutni, a
1307 V | a Schweizer Hofba jutni, a laboratóriumhoz vezető előszobába
1308 V | laboratóriumhoz vezető előszobába a közönséges halandónak, mert
1309 V | közönséges halandónak, mert a bécsi udvar, mióta a francia
1310 V | mert a bécsi udvar, mióta a francia Lajosok eltűntek
1311 V | Lajosok eltűntek őseikhez, a legfényesebb volt Európában.
1312 V | feladata, s ezt mind azon a boldogtalanon kellett végigcsinálni,
1313 V | kellett végigcsinálni, aki a császár színe elé kívánkozott.~
1314 V | kívánkozott.~Hanem ennek a fényes udvarnak megvolt
1315 V | udvarnak megvolt aztán az a jó oldala is, hogy mindent
1316 V | tudott, sőt valamivel többet a mindennél. A titok ebben
1317 V | valamivel többet a mindennél. A titok ebben a légkörben
1318 V | mindennél. A titok ebben a légkörben nem tudott megélni
1319 V | karácsonykor fogadni szokta a császár, a fiú-testvérével
1320 V | fogadni szokta a császár, a fiú-testvérével együtt.
1321 V | legendák. Valóságos csemege a boudoirokban. Öreg főhercegnők
1322 V | élvezettel majszolják, de a fiatalok se jobbak.~És most
1323 V | jobbak.~És most megjelenik a szép, fiatal növendék, mintha
1324 V | fiatal növendék, mintha a napsugár osonna végig a
1325 V | a napsugár osonna végig a méltóságteljes, komor, ódon
1326 V | Oh, az udvari orrok! Azok a pompás szimatok! Aki sohase
1327 V | rögtön kitalálja, ki lehet a leányka.~Vajon mit akar
1328 V | leányka.~Vajon mit akar a császárnál a kicsike? Hogy
1329 V | Vajon mit akar a császárnál a kicsike? Hogy ilyen későn
1330 V | portentumok kapnak utána, mint a macska a pehely után, ha
1331 V | kapnak utána, mint a macska a pehely után, ha egérszíne
1332 V | események születnek, csak a nem igazi események a becsesek,
1333 V | csak a nem igazi események a becsesek, a kicsiségek,
1334 V | igazi események a becsesek, a kicsiségek, a semmik.~A
1335 V | becsesek, a kicsiségek, a semmik.~A bakfis megjelenik
1336 V | a kicsiségek, a semmik.~A bakfis megjelenik a Burgban,
1337 V | semmik.~A bakfis megjelenik a Burgban, és mindenki azt
1338 V | előszobákban, hogy most lehetetlen a császárral beszélni, de
1339 V | Csak egy picinyt segíti a dolgát mindenki, ameddig
1340 V | dolgát mindenki, ameddig a felelősség nem nagyon nyomja,
1341 V | felelősség nem nagyon nyomja, de a felelősség annyi ember közt
1342 V | ember közt oszlik meg, hogy a császárt akár el lehetne
1343 V | Próbálja meg, kisasszony, talán a főudvarmesternél. A főudvarmester
1344 V | talán a főudvarmesternél. A főudvarmester is kegyes
1345 V | azonban meg lehetne próbálni a szolgálattevő kamarásnál,
1346 V | ha talán ő...~Így jut be a kisasszony Pontiustól Pilátushoz,
1347 V | Pontiustól Pilátushoz, Pilátustól a szolgálattevő kamaráshoz,
1348 V | az ablaknál állt s nézte a napot, amint bíborvörösen
1349 V | azonban szoknyasuhogás támad a háta mögött. Ah, szoknyasuhogás!
1350 V | hullámzás közül felismeri ezt a sziszegő zörejt, minden
1351 V | zörejt, minden hangok közül a legszebbet.~A kamarás megfordult
1352 V | hangok közül a legszebbet.~A kamarás megfordult s a csodálkozástól
1353 V | A kamarás megfordult s a csodálkozástól szinte leszegződött,
1354 V | leszegződött, oly szép volt a kisleány üdeségével és bájos
1355 V | találja magát egy vadásszal. A leszálló nap ragyogó aranyát
1356 V | arcára s gloriolát font a feje körül.~- Mit parancsol? -
1357 V | Mit parancsol? - dadogta a kamarás zavartan.~- Őfelségével
1358 V | melegítené, mintha átgyúrná az a bársonyos tekintet. A kamarás
1359 V | az a bársonyos tekintet. A kamarás érezte, hogy nem
1360 V | kicsit, ennyi az egész. Csak a kivégzések képezhetnének
1361 V | vagyok asszony - vágott közbe a leány elpirulva. (Pedig
1362 V | hogy asszonynak gondolja a csinos, nyalka kamarás.) -
1363 V | szabad megjegyezni, hogy a császárnak is kedves az,
1364 V | kedves az, akit elfogtak.~- A császárnak is? Tehát még
1365 V | még másnak is? - enyelgett a kamarás.~A leány arca kigyúlt
1366 V | enyelgett a kamarás.~A leány arca kigyúlt erre,
1367 V | arca kigyúlt erre, mint a hamu alatti tűz, ha megfújják.~-
1368 V | aztán bátran, szinte dacosan a kamarás szeme közé tekintve.~-
1369 V | bocsássak hozzá, csak ha a leánya jönne.~- Nos hát,
1370 V | hát, én az vagyok! - mondá a bakfis büszkén. - Engem
1371 V | neveltet madame Szilvássynál.~A kamarás meghajtotta magát.~-
1372 V | és szolgálatára állok.~A kamarás eltűnt a laboratóriumba
1373 V | állok.~A kamarás eltűnt a laboratóriumba vezető ajtón
1374 V | kisvártatva megjelent maga a császár is a teremben szürke
1375 V | megjelent maga a császár is a teremben szürke blúzban,
1376 V | szürke blúzban, zöld ernyővel a homlokán.~- Ah, kedves kicsike -
1377 V | Nos hát, történt valami?~A leány eléje járult, meghajolt
1378 V | féltérdben és megcsókolta a császár kezét, mire az megsimogatta
1379 V | kezét, mire az megsimogatta a haját - amennyi a kalap
1380 V | megsimogatta a haját - amennyi a kalap alól kimaradt.~- Nézze
1381 V | gróf, intézkedjék, hogy a cukrász egy csomag édességet
1382 V | édességet készítsen össze a kis vendégünknek, amit az
1383 V | az majd magával vigyen.~A kamarás távozott, s a császár
1384 V | vigyen.~A kamarás távozott, s a császár megismételte a kérdést.~-
1385 V | s a császár megismételte a kérdést.~- Történt önnel
1386 V | kiáltott fel végre, mintha a melengető szavakra, mint
1387 V | melengető szavakra, mint a befagyott forrás, csak most
1388 V | forrás, csak most törne ki a hangja -, Akli Miklóst elfogták.~
1389 V | Akli Miklóst elfogták.~A császár csodálkozva mereszté
1390 V | csodálkozva mereszté rá a tekintetét.~- Elfogták?
1391 V | tekintetét.~- Elfogták? Aklit? A mi Aklinkat? De hiszen az
1392 V | öltözött rendőr vitte be a börtönbe a Stadtparkból,
1393 V | rendőr vitte be a börtönbe a Stadtparkból, ahol együtt
1394 V | én uralkodom és nem tudok a dologról semmit.~- Vágassa
1395 V | semmit.~- Vágassa ki felséged a nyelvemet, ha nem szóltam
1396 V | majd bolond vagyok, hogy a maga kis nyelvecskéjét kivágassam!
1397 V | elküldöm az intézetbe is.~A császár csengetett, mire
1398 V | Stohlen lovagért. - Majd ismét a leányhoz fordult:~- Reménylem,
1399 V | Csakhamar megtudjuk, mi történt a rossz csonttal és bizonyára
1400 V | meggörbülni - mosolygott a császár. - Hanem ezúttal
1401 V | Elmondta-e Akli, hogy kérő volt a háznál? Úgy bizony, nagyleány
1402 V | nagyleány lettünk, hm...~Mire a császár pajzánul megcsipkedte
1403 V | pajzánul megcsipkedte az állát.~A bakfis lesütötte a szemeit.~-
1404 V | állát.~A bakfis lesütötte a szemeit.~- Hát hozzámegyünk-e,
1405 V | hozzámegyünk-e, vagy nem? Feleljen a kisasszony.~- Nem! - hebegte,
1406 V | Nem! - hebegte, és eltört a mécses, fuldokló sírásra
1407 V | én nem fogom erőltetni. A házasságok az égben köttetnek,
1408 V | gyermekem, s én már csak itt a földön szeretek maradni,
1409 V | E pillanatban visszatért a szolgálattevő kamarás, Daun
1410 V | Helyes! - kiáltott fel a császár élénken. - Tehát
1411 V | kisasszonyt, Daun gróf.~A császár a szomszéd terembe
1412 V | kisasszonyt, Daun gróf.~A császár a szomszéd terembe távozott.
1413 V | elmaradt, talán egy óráig is, a percek lassan, kínosan teltek,
1414 V | lassan, kínosan teltek, a nagy bronzóra kísértetiesen
1415 V | módon próbálta mulattatni a bakfist, de annak a szíve-lelke
1416 V | mulattatni a bakfist, de annak a szíve-lelke tele volt szorongással,
1417 V | s minduntalan megszakadt a társalgás. Idegei szinte
1418 V | társalgás. Idegei szinte a távollátás hatodik érzékéig
1419 V | meg. Látta szegény Aklit a börtönben, amint valami
1420 V | nyílott valahol messze, talán a hatodik teremben. Összerezzent.
1421 V | teremben. Összerezzent. Jön a császár. De a császár csak
1422 V | Összerezzent. Jön a császár. De a császár csak nem jött, csak
1423 V | miről beszélhet annyit a mindenható miniszterével?
1424 V | rossz emberek nem engedik ki a szegény Aklit a börtönből?~
1425 V | engedik ki a szegény Aklit a börtönből?~Felelgetett is,
1426 V | Felelgetett is, nem is, a kamarás bókjaira, ötleteire;
1427 V | intézett hozzá:~- Ugye, hogy a császárnak senki se parancsol?~-
1428 V | Senki, kisasszony, csak a törvények.~- Hiszen a törvények
1429 V | csak a törvények.~- Hiszen a törvények papirosból vannak,
1430 V | papiroson állanak, s az a papiros parancsolna a császárnak?~
1431 V | az a papiros parancsolna a császárnak?~Kétkedőn rázta
1432 V | fejét.~De megmagyarázta a kamarás:~- A törvények azért
1433 V | megmagyarázta a kamarás:~- A törvények azért parancsolnak
1434 V | mert azokban benne van a népek lelkiismerete, az
1435 V | azonban nem értette meg a kisasszony.~- De ha a császár
1436 V | meg a kisasszony.~- De ha a császár például azt mondja,
1437 V | élesítette az eszét, mint mikor a fenőkő súrolja a borotvát.~-
1438 V | mint mikor a fenőkő súrolja a borotvát.~- Szokott-e a
1439 V | a borotvát.~- Szokott-e a császár másokra is hallgatni? -
1440 V | is már nem egy vak király a világon.~- Igaz, igaz -
1441 V | Igaz, igaz - bizonyítá a leány is -, nálunk is Vak
1442 V | nálunk is Vak Béla, de ha a tanácsosok által lát és
1443 V | hát »Isten kegyelméből?«~A kamarás vállat vont.~- Azzal
1444 V | megnyílt az ajtó, s belépett a császár haragosan, kivörösödve.
1445 V | kivörösödve. Homlokán és a szemöldökök közötti redőkön
1446 V | redőkön vihar ült. Egyenesen a laboratórium felé tartott,
1447 V | se balra, már át is ment a terem azon részén, ahol
1448 V | terem azon részén, ahol a leány állt, mikor úgy látszott,
1449 V | öcsédre. Daun gróf, kísérje le a kisasszonyt és adja át Kolowratnak,
1450 VI | VI. FEJEZET~AKLI A RABSÁGBAN. GYURI MISSZIÓJA~
1451 VI | gróf tehát elérte célját. A bolond, aki szatíráival
1452 VI | ostorozta s ártott tekintélyének a legmagasabb helyen, el volt
1453 VI | el volt téve láb alól. A császár csekélységnek tartotta
1454 VI | Csakhogy Stadion gróf éppen a dialektikában volt nagy
1455 VI | nagy s úgy tudta belenyomni a császár lelkébe a saját
1456 VI | belenyomni a császár lelkébe a saját akaratát, mint a viaszba
1457 VI | lelkébe a saját akaratát, mint a viaszba a saját pecsétjét.~-
1458 VI | akaratát, mint a viaszba a saját pecsétjét.~- Hiszen
1459 VI | saját pecsétjét.~- Hiszen a vers csak vers - érvelt
1460 VI | vers csak vers - érvelt a miniszter -, s teljesen
1461 VI | ember effajta verseket írhat a titkos fiókjának is, hogy
1462 VI | titkos fiókjának is, hogy a szívén könnyítsen - kivált,
1463 VI | kivált, ha nincs remény a viszontszerelemre. De ha
1464 VI | ezt bizonyosan nem abból a keserű epekedésből teszi,
1465 VI | célja van vele, mire nézve a legelső lépés, hogy arról
1466 VI | legelső lépés, hogy arról a versről tudomást szerezzen
1467 VI | versről tudomást szerezzen a császár. Hiszen fölségedhez
1468 VI | keres. Tertium non datur. Az a körülmény azonban, hogy
1469 VI | titkos összeköttetést keres a korzikaival, hanem egy régit
1470 VI | érleli olyan bizonyosan a búzaszemet, mint a Stadion
1471 VI | bizonyosan a búzaszemet, mint a Stadion érvelése a gyanút.
1472 VI | mint a Stadion érvelése a gyanút. Akli el volt veszve.
1473 VI | gyanút. Akli el volt veszve. A császár, mint láttuk, nagy
1474 VI | átengedte sorsának. Sok szabad a bolondoknak és poétáknak,
1475 VI | Lakoljon, ha bűnbe esett.~A »Schmidt apó vendéglőjében»
1476 VI | maradt, elvitték szem elől a bécsújhelyi börtönökbe, -
1477 VI | árulása felől. Így, pusztán a verssel, nem merte bíró
1478 VI | merte bíró elé állítani. - A vers, az igaz, elég rossz,
1479 VI | igaz, elég rossz, de hátha a bíró is rossz lesz és nem
1480 VI | mint állni. Hát hadd üljön.~A bűnök gyűjtése pedig minden
1481 VI | minden gyűjtések között a legkönnyebb. Ha éppen nem
1482 VI | lehet tenyészteni, mint a pisztrángot. Stohlen lovag
1483 VI | Stohlen lovag Bécsbe hívatta a bécsújhelyi fogházigazgatót,
1484 VI | neki, milyen gyanúban áll a fogoly, utasítá, hogy a
1485 VI | a fogoly, utasítá, hogy a tintát, papirost ne vonja
1486 VI | kiszabadítására, - persze a levél Stohlen lovaghoz küldendő
1487 VI | Stohlen lovaghoz küldendő s a többi.~Aklit tehát még itt
1488 VI | tehát még itt se hagyta el a gyöngyélet. Bernot úr megszerette,
1489 VI | karakter, nem vallotta be, hogy a gondolata valahol másutt
1490 VI | visszakacsintgatott rá, és így szövődött a fogházigazgató lakásán egy
1491 VI | kis idill. Bántotta ugyan a lelkiismeret, hogy a leányt
1492 VI | ugyan a lelkiismeret, hogy a leányt hitegeti, de ekképpen
1493 VI | ekképpen okoskodott: Ha a leányt felvilágosítanám
1494 VI | akkor nyugodtabb volna a lelkem, de oda lenne a testem
1495 VI | volna a lelkem, de oda lenne a testem kényelme, a jó kosztom,
1496 VI | lenne a testem kényelme, a jó kosztom, és lelkem helyett
1497 VI | kosztom, és lelkem helyett a gyomrom háborogna. Nos,
1498 VI | háborogna. Nos, minthogy a lelkem a kedves lánytól
1499 VI | Nos, minthogy a lelkem a kedves lánytól való távollét
1500 VI | anélkül is szenved, ezt a kis terhet is még reárakom,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3996 |