bold = Main text
     Fejezet                                            grey = Comment text

3001 XI   |                 mint a halotté, de így csak a nyelve akadozásán és a rekedt
3002 XI   |                 csak a nyelve akadozásán és a rekedt hangján mutatkozék
3003 XI   |                Megőrült ön?~Akli észrevette a lesújtó hatást és sietett
3004 XI   |               sietett rátérdepelni érveivel a zsibbadozó elméjére.~- No,
3005 XI   |                   Pedig mégis oly egyszerű. A császár már évek előtt tudta
3006 XI   |               kedvenc tervét, beleházasodni a Habsburg-házba s ezáltal
3007 XI   |       Habsburg-házba s ezáltal megaranyozni a friss, festékszagos címerét.
3008 XI   |                friss, festékszagos címerét. A mi diplomáciánk rég tisztában
3009 XI   |                    rég tisztában volt, hogy a császár leányát fogja megkérni
3010 XI   |               ravaszság nem bolondság. Mert a császár azt is nagyon jól
3011 XI   |                   is nagyon jól tudja, hogy a Napóleon hatalma mégis csak
3012 XI   |                igaz-e?~Csak egy hörgés volt a felelet, sajátszerű tompa
3013 XI   |                  mordulhat meg az ördög, ha a katlanja alól kialszik a
3014 XI   |                    a katlanja alól kialszik a szépen megrakott tüze.~-
3015 XI   |               szépen megrakott tüze.~- Hja, a politika! - folytatta Akli -
3016 XI   |                      folytatta Akli - ilyen a politika. Oh, hány titok
3017 XI   |                politika. Oh, hány titok van a világhistóriában, és nincsen
3018 XI   |             világhistóriában, és nincsen az a macska, aki kikaparhatná.
3019 XI   |                   is gondolna olyanra, hogy a főhercegnőt nevelőintézetben
3020 XI   |              közrenden levő leányok között, a fogadott leány pedig adja
3021 XI   |                   fogadott leány pedig adja a főhercegnőt, fenségnek hívják
3022 XI   |                     fogcsikorgatva megfogta a ködmöne két szélét és ide-oda
3023 XI   |               szélét és ide-oda rázta, mint a fát, amelyről rút hernyók
3024 XI   |                     minden erő eltűnt volna a Szepessy karjaiból, leestek
3025 XI   |               karjaiból, leestek lankadtan. A hatalmas, fékezhetetlen
3026 XI   |             rejtélyes nemzeti méreg okozza: a lojalitás. Behat a pórusok
3027 XI   |                  okozza: a lojalitás. Behat a pórusok alá, a vérbe (kivált
3028 XI   |             lojalitás. Behat a pórusok alá, a vérbe (kivált a kék vérbe)
3029 XI   |                pórusok alá, a vérbe (kivált a kék vérbe) és tejjé változtatja,
3030 XI   |                  változtatja, beveszi magát a szív rostjai közé, megüti
3031 XI   |                   szív rostjai közé, megüti a billentyűket: hallgassatok«.
3032 XI   |                billentyűket: hallgassatok«. A szív azonban jár még, jár,
3033 XI   |                   nem az az ember volt, aki a helyzetet ki nem aknázza.
3034 XI   |                     és kigúnyolta Szepessyt a megjegyzéseért.~- Miért
3035 XI   |               mondtuk? No, persze, Nem szép a császártól, hogy nem volt
3036 XI   |               őszinte lett volna, azóta már a verebek is csiripelnék a
3037 XI   |                    a verebek is csiripelnék a háztetőkön a sigillum secretummal
3038 XI   |                    csiripelnék a háztetőkön a sigillum secretummal lezárt
3039 XI   |                     ön fellépett mint kérő, a császár megijedt egy kicsit
3040 XI   |                 császár megijedt egy kicsit a heves szenvedélytől és engem
3041 XI   |          veszélyesnek ítélhetném szándékait a jövőben, végszükségből,
3042 XI   |                    önnel, mint kamarásával, a valódi tényállást.~- És
3043 XI   |                     közölte? - fortyant fel a báró indulatosan, mint mikor
3044 XI   |                    mikor még utolsót lobban a mécses végső olajcsöppje.~-
3045 XI   |                   végső olajcsöppje.~- Mert a »végszükséget« nem láttam
3046 XI   |                     erre beállott rám nézve a felelősségteljes kényszerűség,
3047 XI   |                   is, s megmenteni magamat, a főhercegnőt és önt.~Szepessy
3048 XI   |               hiszem, ha akarom, kieresztem a fülemen.~Akli rejtélyesen
3049 XI   |                     Akli rejtélyesen intett a kezével, majd megfogta a
3050 XI   |                    a kezével, majd megfogta a karját és egypár lépést
3051 XI   |                   egypár lépést előre vonta a Barischgasse szögletén égő
3052 XI   |                    szögletén égő lámpáshoz. A báró tehetetlenül lépegetett
3053 XI   |                    egy gyámoltalan gyermek.~A lámpás alatt aztán a tüszőjébe
3054 XI   |               gyermek.~A lámpás alatt aztán a tüszőjébe nyúlt és kivett
3055 XI   |                   tüszőjébe nyúlt és kivett a tárcájából egy összehajtogatott
3056 XI   |                  olvassa!~Meg volt sárgulva a papiros, halaványak a betűk,
3057 XI   |              sárgulva a papiros, halaványak a betűk, de Szepessy előtt
3058 XI   |                 fényű csillagok. Megismerte a legfelsőbb kéz kusza vonásait:~»
3059 XI   |                Ferenc császár.«~(Ez volt az a kézirat, melyet a kedélyeskedő
3060 XI   |                   volt az a kézirat, melyet a kedélyeskedő császár a Martinecz
3061 XI   |               melyet a kedélyeskedő császár a Martinecz kertész nejéhez
3062 XI   |                kertész nejéhez adott egykor a szőlőfürt dolgában.)~Szepessy
3063 XI   |                     Szepessy lehorgasztotta a fejét. Nem kételkedett többé.~-
3064 XI   |                többé.~- Ezt aznap bízta rám a császár, mikor a fogságban
3065 XI   |                  bízta rám a császár, mikor a fogságban találkoztunk,
3066 XI   |            léptekkel visszaindult, kezeivel a levegőben kalimpálva.~Akli
3067 XI   |                    majd meglátja! - felelte a cinikus főúr mogorván.~A
3068 XI   |                    a cinikus főúr mogorván.~A 20-as számú ház előtt elhaladva,
3069 XI   |                   ház előtt elhaladva, ahol a hintó állt a pokrócokkal
3070 XI   |                elhaladva, ahol a hintó állt a pokrócokkal letakart paripákkal,
3071 XI   |               letakart paripákkal, odaszólt a fel s alá poroszkáló komornyiknak:~-
3072 XI   |           komornyiknak:~- Hozza csak utánam a bokrétát, Szirotka!~Szirotka
3073 XI   |                bokrétát, Szirotka!~Szirotka a bokrétáért ugrott s vitte
3074 XI   |                  szentséget.~Ezalatt letelt a fertály óra, az inszurgensek
3075 XI   |                 keringve egymás körül, hogy a lábuk egy kicsit melegedjék
3076 XI   |                 lábuk egy kicsit melegedjék a mozgástól, pedig részben
3077 XI   |                     megenyhült az idő, mert a hó kezdett pilinkélni, a
3078 XI   |                    a hó kezdett pilinkélni, a miriád csillag hirtelen
3079 XI   |                 vörhenyeges pép töltötte ki a fönséges űrt ég és föld
3080 XI   |                   óriás akácfát, hullongtak a fehér virágai.~- Nos? -
3081 XI   |           megfigyelésekbe ereszkedett, hogy a falon ülők jelentése szerint
3082 XI   |                falon ülők jelentése szerint a szolgálók azóta folytonosan
3083 XI   |                 folytonosan vizet merítenek a kútból és csöbrökben hordják
3084 XI   |                  egy veszedelmesebb jel is, a ház padlásán nyüzsgés-mozgás
3085 XI   |                 nyüzsgés-mozgás észlelhető, a folyosóról nyíl ablakon
3086 XI   |                  cipelnek fel fiatal lányok a padlásra. Kutya legyek inkább,
3087 XI   |            megteremhetett az az ötlet, hogy a padlásra halmozott bútorokat
3088 XI   |                     bútorokat meggyújtják s a fellobogó tűz ide csődíti
3089 XI   |                   fellobogó tűz ide csődíti a várost... Az lenne ám a
3090 XI   |                     a várost... Az lenne ám a nemulass... Azért hát sietve
3091 XI   |                    se hallott ebből, inkább a szél dúdolása érdekelte.
3092 XI   |                     panaszkodásféle, mintha a lelkével beszélgetne a szél.
3093 XI   |               mintha a lelkével beszélgetne a szél. Hát csak fújj, beszélj,
3094 XI   |                 éktelen lármával követelték a cselekvést.~- Végezzünk
3095 XI   |                     az Isten hidege. Elmúlt a fertályóra, ne várjunk tovább,
3096 XI   |                     egy irtózatosat sújtott a kapura.~Alig hogy a csattanás
3097 XI   |                 sújtott a kapura.~Alig hogy a csattanás elhangzott, nagy
3098 XI   |                 hallani akarta. Most dől el a kocka.~- Miféle istenítélet
3099 XI   |                    csürhe. Hadd lássam, hol a kolomposuk. Szép mákvirág
3100 XI   |                  Szép mákvirág lehet.~Annak a fejével akarok beszélni.
3101 XI   |                      mit tudod te megítélni a dolmányt?~- Én szoknya vagyok,
3102 XI   |           Dicsőségére válik az országnak és a magas úri rendnek. No hát,
3103 XI   |                   báró úr?~- Semmit - szólt a báró szelíden -, azaz alig
3104 XI   |             inszurgensek édesdeden vihogtak a báró kijelentésén. Tetszett
3105 XI   |                ilyen finom formában adja be a szándékát. Az úr mégis úr,
3106 XI   |               hidegen hagyta az ékes forma. A kígyó a rozmaring-bokorban
3107 XI   |               hagyta az ékes forma. A kígyó a rozmaring-bokorban is kígyó
3108 XI   |           kisasszony először is nem kívánja a maga bokrétáit, másodszor
3109 XI   |                   emberem fölvihesse létrán a bokrétát és az ablakba tegye,
3110 XI   |              vonulni.~Szilvássynét meglepte a Szepessy sajátságos, lázas
3111 XI   |               majdnem fuldokló, ziháló lett a szava -, mondja meg neki,
3112 XI   |                     meg.~- Jó, hát átveszem a bokrétát, de csak egy ember
3113 XI   |                    de csak egy ember jöjjön a létrán.~Az inszurgensek
3114 XI   |                     új ravaszság. Bori uram a vállait vonogatta, hogy
3115 XI   |                        parancsolá Szepessy.~A létra csakhamar előtermett.~-
3116 XI   |                    Szirotka, és nyújtsa fel a bokrétát az asszonyságnak.~
3117 XI   |                    szót fogadott, fölhágott a létra közepéig s onnan felnyújtotta
3118 XI   |               közepéig s onnan felnyújtotta a kaméliabokrétát. Szilvássyné
3119 XI   |               éjszakát!~Úgy rémlett, mintha a többi ablakoknál is megmozdultak
3120 XI   |            ablakoknál is megmozdultak volna a függönyök s az ablakbecsukás
3121 XI   |                      rohanták meg Szepessyt a hadnagyok.~- Hazamegyünk -
3122 XI   |                    elégedetlenség, mindenki a bátorságát fitogtatván,
3123 XI   |                      annak is megsúgván ezt a velős észrevételt.~- Furcsa,
3124 XI   |                     furcsánszky! - csóválta a fejét Bori. - Soha még én
3125 XI   |                     ilyet nem láttam, mióta a bába megfürösztött. De legalább
3126 XI   |              változtatta meg így egyszerre?~A gőgös főurat sértette most
3127 XI   |                  gőgös főurat sértette most a tolakodás. Szerencse ilyenkor
3128 XI   |               tolakodás. Szerencse ilyenkor a kevélység, legalább elnyeli
3129 XI   |                 legalább elnyeli egy percre a bánatát.~- Nem kell ám mindent
3130 XI   |                vagyok, és csak annyit kötök a kegyelmetek orrára, amennyi
3131 XI   |                     csak föl kellett szedni a sátorfákat s hazamenni leány
3132 XI   |                maradt fenn egyéb nyom, csak a Kvilnicsek Nep. János és
3133 XI   |                    Kvilnicsek Nep. János és a Prioner Sebestyén konstáblerek
3134 XI   |                   ismeretlen célból ellepte a Barischgassét, az Ungargassét
3135 XI   |            Barischgassét, az Ungargassét és a mellékutcákat, elfogta,
3136 XI   |               magával vitte hajnaltájban ki a városból egy mérföldnyire
3137 XI   |                     felette megbotránkozott a jelentésen:~- A két gazember
3138 XI   |             megbotránkozott a jelentésen:~- A két gazember alkalmasint
3139 XI   |                    egyik bizonyosan álmodta a dolgot, a másik pedig, aki
3140 XI   |                bizonyosan álmodta a dolgot, a másik pedig, aki annyira »
3141 XI   |                     neki.~Elcsapatandó mind a kettő.~ ~
3142 XII  |            észrevétlenül tűnt el társaitól, a nagy hazakészülődési zavarban
3143 XII  |                 ágában sem volt visszamenni a gúnyájáért, hanem meghált
3144 XII  |                  másnap reggelre beszerezve a szükséges ruhákat, audienciára
3145 XII  |                    audienciára jelentkezett a császárnál, nem egészen
3146 XII  |                     nyugodt lelkiismerettel a nagy szorultságban előrántott
3147 XII  |                     sem volt, miért kellett a fogságban szenvednie, azt
3148 XII  |                 tudhatta hát, mit akar vele a császár, megbocsát-e neki,
3149 XII  |                     szolgálatába, vagy csak a büntetését enyhíti meg,
3150 XII  |               hagyja, de száműzi udvarától.~A császárnál az erdélyi kancellár,
3151 XII  |                 instrukciókért jelentkezett a legfelső helyen. Az uralkodó,
3152 XII  |                csekélységet kötött ilyenkor a kancellár szívére, leginkább
3153 XII  |                   leginkább ezt:~- Szorítsa a népet, édes Nopcsa, hogy
3154 XII  |                 hogy az erdélyieket, kivált a székelyeket, karhatalommal
3155 XII  |             karhatalommal kellett szorítani a burgonya ültetésére, de
3156 XII  |                 burgonya ültetésére, de még a karhatalomnak is ellenszegültek,
3157 XII  |              ellenszegültek, s amit egyszer a jó »groszika« mondott, az
3158 XII  |                   Ez alkalommal azonban még a szokottnál is kegyesebb
3159 XII  |                 Erdély iránt, s fölemlítvén a krumplit, mint olyat, melynél
3160 XII  |              ajánlani népének, egyszersmind a lelki élvezetekről is megemlékezett
3161 XII  |        papírtekercset felvevén, átnyújtotta a kancellárnak.~- Ez a Haydn
3162 XII  |            átnyújtotta a kancellárnak.~- Ez a Haydn himnuszának a kottája -
3163 XII  |                      Ez a Haydn himnuszának a kottája - mondá kegyesen
3164 XII  |                mosolyogva. - Íme, vegye ezt a példányt. Ez még valami
3165 XII  |           gyönyörűséget fog szerezni egykor a lakosságnak.~- Oh, bizonnyal -
3166 XII  |                 Nopcsa mélyen meghajolva és a könnyekig elérzékenyülve
3167 XII  |                     elérzékenyülve vevén át a »Gotterhaltét«. - A magyarok
3168 XII  |                vevén át a »Gotterhaltét«. - A magyarok tombolni fognak
3169 XII  |                    magyarok tombolni fognak a lelkesedéstől e dallamokon.~(
3170 XII  |                jósok igazán nem váltak be.)~A kancellár távoztával Aklit
3171 XII  |                 távoztával Aklit jelentette a szolgálattevő kamarás. Az
3172 XII  |                    fel:~- Ah, Akli! Itt van a gonosz fickó! No, az derék!
3173 XII  |                    keljen föl! - förmedt rá a császár jóságosan. - Mit
3174 XII  |                    két értelme van? Az csak a zsidóknál van, carissime,
3175 XII  |            zsidóknál van, carissime, és nem a keresztény poétáknál, hogy
3176 XII  |                     tudhattam volna én azt?~A régi levegőben legott megtalálta
3177 XII  |                 mert jeruzsálemi király is.~A császár jóízűen nevetett,
3178 XII  |                   lesoványodott. S ezt mind a rossz császár okozta, egy
3179 XII  |               megint minden jó lesz, minden a régibe tér vissza, marad,
3180 XII  |                  eddig, az udvarnál. Lássa, a császár is hibázik néha,
3181 XII  |             fundamentum.~Jó puha szíve volt a császárnak, s a puha szíve
3182 XII  |                  szíve volt a császárnak, s a puha szíve lágy szavakat
3183 XII  |                  azt, akihez szólt.~- Tehát a Napóleon-versért lettem
3184 XII  |                   No, ugyan törhettem volna a fejemet, míg ezt valaha
3185 XII  |                     Akarom tehát - folytatá a császár előbbi szép gondolatát
3186 XII  |               ezennel felszólítom, kívánjon a kiállott szenvedések kárpótlásául
3187 XII  |           szenvedések kárpótlásául valamit.~A császár szinte szép volt
3188 XII  |                  valami fenséges kisugárzás a homlokából glóriát vont
3189 XII  |                  köréje (mintha rajta lenne a korona és az fénylene, pedig
3190 XII  |                      pedig nem volt rajta). A földi isteneket, császárokat,
3191 XII  |                     ilyen pillanatok emelik a valódi istenek fölé, mert
3192 XII  |                   valódi istenek fölé, mert a valódiak csak indirekte
3193 XII  |               indirekte ajándékozhatják meg a halandókat.~Hanem biz azzal
3194 XII  |              rebegjen, de nyelve megtagadta a szolgálatot. Ami érzés volt
3195 XII  |                    csak folyadékban tört ki a szemein át.~A császár méltányolta
3196 XII  |           folyadékban tört ki a szemein át.~A császár méltányolta elérzékenyülését (
3197 XII  |                    időt hagyok. Menjen most a szobájába és hányja-vesse
3198 XII  |                     mámorosan tántorgott ki a császár dolgozószobájából.
3199 XII  |                dolgozószobájából. Nagy volt a meglepetése, mikor mindent
3200 XII  |                 könyveit, apróságait - csak a kéziratai voltak felturkálva.~
3201 XII  |             kiszínezésében. Mit fog mondani a Búzavirág, ha meglátja?
3202 XII  |                  mentette ki nagy fifikával a Szepessy karmaiból? De hátha
3203 XII  |                Szepessy karmaiból? De hátha a császár is megtudja a csínyt,
3204 XII  |                 hátha a császár is megtudja a csínyt, amit a cédulájával
3205 XII  |                     megtudja a csínyt, amit a cédulájával elkövetett? (
3206 XII  |                  hátha Szepessy is megtudja a csalást. (És Akli hátát
3207 XII  |                       És Akli hátát elfogta a borzongás.) Ez, ez! Ha Szepessy
3208 XII  |                   ugyan nem teszi zsebre az a nyers, rabiátus ember. Ebből
3209 XII  |                  előtte az élet, olyan szép a világ! Keresztezték egymást
3210 XII  |                Keresztezték egymást fejében a felhős sejtelmek, napsugaras
3211 XII  |                    remények. Hanyatt feküdt a pamlagon s hízlalta a lelkét
3212 XII  |                feküdt a pamlagon s hízlalta a lelkét a császár ígéretével
3213 XII  |                pamlagon s hízlalta a lelkét a császár ígéretével s elvonult
3214 XII  |                 előtte, ami csak becses van a világon, a földi boldogságok,
3215 XII  |                  csak becses van a világon, a földi boldogságok, kincsek
3216 XII  |                     dél lett, ebédre hívták a tiszti táblához, ebéd után
3217 XII  |                     már éppen menni készült a nevelőintézetbe, a császár
3218 XII  |                  készült a nevelőintézetbe, a császár érte küldött, hogy
3219 XII  |                    vele szeretett játszani.~A császár már ott ült a mahagóni-asztalkánál
3220 XII  |             játszani.~A császár már ott ült a mahagóni-asztalkánál a kiterített
3221 XII  |                  ült a mahagóni-asztalkánál a kiterített ostábla előtt,
3222 XII  |                 állította unalmában, szembe a maga csontkatonáival, úgyhogy
3223 XII  |                  mindjárt kezdeni lehetett.~A császár különben kedvetlen
3224 XII  |               egyáltalában nem esik említés a délelőtti tárgyról. Nem
3225 XII  |            délelőtti tárgyról. Nem is szólt a császár semmit, pedig bár
3226 XII  |                     minélfogva előre látván a játszma kimenetelét, bosszúsan
3227 XII  |           kimenetelét, bosszúsan seperte le a figurákat a tábláról.~-
3228 XII  |            bosszúsan seperte le a figurákat a tábláról.~- Megadom magamat.
3229 XII  |               meghajlott, hogy távozzék, de a császár váratlanul visszaszólította
3230 XII  |                   uram, hogy talán túllépem a köteles szerénységet és...~-
3231 XII  |                 bátran, carissime - biztatá a császár nyájasan, de korántsem
3232 XII  |              császár nyájasan, de korántsem a délelőtti, kisugárzó melegséggel.~
3233 XII  |                   Őfelsége kihűlt azóta - s a fehér lap már nem volt egy
3234 XII  |                 nagylelkű fölbuzdulás, mint a fogantatásánál, hanem csak
3235 XII  |                     váró ügy, egy restáncia a császár napi teendőiből.~
3236 XII  |            ajándékozza nekem Akli községét.~A császár nem felelt mindjárt,
3237 XII  |           csodálkozást, se beleegyezést, de a homlokán kiélesedett a történelmi
3238 XII  |                   de a homlokán kiélesedett a történelmi nevezetességű
3239 XII  |              szokása szerint fel s alá járt a teremben, petyegette az
3240 XII  |                     Akli előtt.~- Hja, hja. A dolog, tudja, nem olyan
3241 XII  |                 szót sem felelt, lesújtotta a császár viselkedése, mint
3242 XII  |                    ellenállhatatlanul nézte a sivár valóságot. Országok
3243 XII  |                népek urát, amint küzd benne a fösvény ember a királlyal.~-
3244 XII  |                  küzd benne a fösvény ember a királlyal.~- Bocsánat, felség,
3245 XII  |               teszek magának szemrehányást. A világért se haragszom. Maga
3246 XII  |                  már valami szokatlan dolog a donáció. Kiment a divatból.
3247 XII  |                     dolog a donáció. Kiment a divatból. De maga szeretné
3248 XII  |               nehezen megy. Mert honnan? Ma a császárnak is körül kell
3249 XII  |                  úgy van, mint régen volt. (A császár mélyen sóhajtott
3250 XII  |               szőtte észrevételeit.) Ma már a só se olyan sós, mint azelőtt.
3251 XII  |                   ámbár kár volt. De ma már a forradalmak se érnek semmit,
3252 XII  |                     carissime (nevetett föl a császár, mintegy elöljáróban
3253 XII  |                     mondásának), nem hoznak a konyhára semmit. Hajdan
3254 XII  |                     konyhára semmit. Hajdan a Rákócziak után egy tömeg
3255 XII  |                Hiszen tudja, mire gondolok. A Martinovicsokra. Mert már
3256 XII  |                 szegény ördögök acsarkodnak a trónus ellen, s azoknak
3257 XII  |                 ellen, s azoknak legfeljebb a fejét lehet elvenni. Hát
3258 XII  |              elvenni. Hát iszen, ami illeti a nemességet, abban nem forog
3259 XII  |                     forog fenn nehézség, de a másik, a falu... micsoda
3260 XII  |                  fenn nehézség, de a másik, a falu... micsoda falut is
3261 XII  |                  jutott eszébe?~- Mert hogy a nevem az.~- Ohó! - nevetett
3262 XII  |                   az.~- Ohó! - nevetett fel a császár vidáman, mint akinek
3263 XII  |              ellenkezőleg. Én nem helyeslem a Napóleon-verset elölről
3264 XII  |         következésképp nem is honorálhatnám a poéta nevet elölről olvasva,
3265 XII  |                     Szikra szikrát csal ki. A császár ötlete villámhirtelen
3266 XII  |                  Úgy is jó. Vegyük hátulról a nevemet, és amit jelent,
3267 XII  |                     feleségül Kovács Ilkát.~A császár meglepetve kiáltott
3268 XII  |               hallanom? Milyen dolgokon jár a maga esze? Hát megbolondult?~-
3269 XII  |                 megbolondult?~- Talán. Mert a szerelem semmi esetre sem
3270 XII  |                   szerelmes vagyok, úgyhogy a fölséged egyetlen szava -
3271 XII  |                     megnyitja számomra vagy a mennyet az angyalok kórusának
3272 XII  |                    elbűvölő zenéjével, vagy a pokol mélységes gyehennáját
3273 XII  |                  csordájának vartyogásával.~A császár elmosolyodott, mert
3274 XII  |                  oly furcsán illett Aklihoz a szónoki pátosz, mintha a
3275 XII  |                    a szónoki pátosz, mintha a házi macskának szárnyai
3276 XII  |                    támadnának és fölrepülne a felhők közé.~- Nincs rossz
3277 XII  |                    hát ővele mi van, ővele, a leánnyal?~- Azt hiszem,
3278 XII  |                    Azt hiszem, ő is szeret.~A császár fölhúzta szemöldeit
3279 XII  |            szemöldeit és tréfásan vonogatta a vállát.~- Akkor azután semmi
3280 XII  |                azután semmi közöm hozzá: ha a lány is akarja. Volenti
3281 XII  |                    úgy látszik, sikkasztott a prókátorok formulája szerint -
3282 XII  |                folytatá az uralkodó -, mert a megőrzésére bízott kincset
3283 XII  |           pillanatban nem tudván leszállani a tréfa prózájáig -, ártatlan
3284 XII  |                      ártatlan vagyok ebben: a szerelem jön és távozik
3285 XII  |                          Hát igen - felelte a császár komolyan.~- Beleegyezik
3286 XII  |                 fölséged? - kapta fel mohón a szót Akli.~- Mit is tehetnék
3287 XII  |                   tehetnék egyebet? - szólt a császár. - Ámor nekem nem
3288 XII  |                  Ámor nekem nem alattvalóm.~A kamarás e pillanatban Norbonne
3289 XII  |                Kelemen herceget jelentette.~A császár távozást intett
3290 XII  |                     császár távozást intett a köszönetet rebegő Aklinak,
3291 XII  |                köszönetet rebegő Aklinak, s a belépő urakat azzal a fejcsóválással
3292 XII  |                     s a belépő urakat azzal a fejcsóválással kísért, önkéntelenül
3293 XII  |                     az embereknek.~Norbonne a Mária Lujza házassági ügyében
3294 XII  |                egyéb részleteket illetőleg, a ravasz analizáló Metternich
3295 XII  |                    tárgyalás alatt, sőt még a kihallgatás után is sokáig
3296 XII  |                 sokáig igyekezett kitalálni a császári ajkakról kicsúszott
3297 XIII |                         XIII. FEJEZET~MIKOR A BIMBÓ RÓZSA AKAR LENNI~Akli
3298 XIII |                LENNI~Akli lábai alatt égett a föld, boldog volt, szerette
3299 XIII |                      Az enyém ő. Nekem adta a császár. Halljátok, nekem
3300 XIII |                percet sem késett, rohant le a lépcsőkön a legelső kocsiállomáshoz,
3301 XIII |               késett, rohant le a lépcsőkön a legelső kocsiállomáshoz,
3302 XIII |                   az Ungargasséba hajtatott a 23. szám alá.~Huszonharmadik
3303 XIII |         örökkévalóságnak tetszett neki, míg a vágtató lovak végre odaértek
3304 XIII |                vágtató lovak végre odaértek a 23. számhoz, ahol leugrott
3305 XIII |                     minden az utcában, csak a meghasogatott kapu mutatta
3306 XIII |                    nyomait. Dimitri előjött a csöngetésre, és miután Akli
3307 XIII |                    mintha hájjal kenegetnék a szívét. - És miért búsult
3308 XIII |                 hogy odahaza tetszik lenni.~A szabadságon szót megnyomta
3309 XIII |                 mint »finom» kapus, barátja a sima beszédnek.~- Nos, és
3310 XIII |               beszédnek.~- Nos, és hogy van a kisasszony, nincs semmi
3311 XIII |                    Ájtatosan ég felé emelte a szemeit.)~Isten meg én -
3312 XIII |              miniszter.)~- Hol beszélhetnék a madame-mal?~- Az írószobában
3313 XIII |                felette barátságosan fogadta a látogatót.~- Isten hozta.
3314 XIII |                 írok Kolowrat grófhoz, hogy a Kovács kisasszonyt vegyék
3315 XIII |                  szabadult ki, mondta nekem a Búzavirág, hogy kegyelmet
3316 XIII |                   vagy ma, és fogalma sincs a történtekről.~- Én mindent
3317 XIII |                   mindent tudok, asszonyom, a tegnap éjjeli eseményekről
3318 XIII |                   elsápadva. - Már beszélik a városban? Hisz akkor az
3319 XIII |                 Leányaikat hazaviszik innen a szülők. Vagy talán csak
3320 XIII |                     szülők. Vagy talán csak a gaz Dimitri fecsegett önnek?
3321 XIII |               Szóljon, uram, az istenért!~- A városban semmit se tudnak,
3322 XIII |                     Dimitri hallgatag, mint a csuka, de én magam itt voltam
3323 XIII |                 tüszővel, karabéllyal, mint a többiek, és őrködtem önök
3324 XIII |              keskeny kezecske, és betoppant a Búzavirág, téglaszín szoknyája
3325 XIII |              Klipi-Lipi, jó estét!~Csengett a hangja vidáman, édesen,
3326 XIII |                    Aklihoz, megragadta mind a két kezét, rázta, lóbázta
3327 XIII |                     gyerekesen hátravetette a felső testét s elkezdett
3328 XIII |             iregni-forogni Akli körül, hogy a szoknyái harangalakra fölpuffadva
3329 XIII |            fölpuffadva repkedtek körülötte. A »tengely» (Akli) is, bár
3330 XIII |                       Ni, bizony kiszakítja a kezemet - nevetett Akli,
3331 XIII |               jegenye.~- Búzavirág! - szólt a madame szigorú tekintettel. -
3332 XIII |                     illik mutatni. Éppen ez a nevelés művészete.~- De
3333 XIII |                      mert én kívánom.~- Oh, a madame kedvéért szívesen.~
3334 XIII |                  három lépésnyire, felhúzta a szemöldjeit, melyek fönséges
3335 XIII |            szabályszerűen meghajtotta magát a divatos pirouette-mozdulattal,
3336 XIII |            pirouette-mozdulattal, széthúzva a szoknyája két szélét kislányosan,
3337 XIII |               szolgája, szolgabíró kutyája.~A hazai ízű tréfás szólamon
3338 XIII |                tréfás szólamon jót kacagott a madame és hagyta a javíthatatlant
3339 XIII |                 kacagott a madame és hagyta a javíthatatlant a maga természetességében.~-
3340 XIII |                     hagyta a javíthatatlant a maga természetességében.~-
3341 XIII |                fáradt, nyegle hangon, ahogy a nagy dámák beszélnek, kik
3342 XIII |                    után legyezik magukat.~Ő a kezében levő könyv rezegtetésével
3343 XIII |                könyv rezegtetésével mímelte a legyezőt.~- Tegnap este
3344 XIII |                  Akli.~- Úgy? Tegnap este? (A Búzavirág arca láthatólag
3345 XIII |                  talán nem is nekem szól ez a vizit? Hiszen én talán meg
3346 XIII |                    az imént meg nem zörgeti a szobám ablakát, hogy »itt
3347 XIII |               szobám ablakát, hogy »itt van a Herr von Pakli». De persze,
3348 XIII |                 valami egérke kisasszonnyal a szomorú fogságban, és én
3349 XIII |                  igazán nem zavarom önöket?~A madamera nézett kérdőleg.~-
3350 XIII |                nekünk, Búzavirág!~Búzavirág a vállát vonogatta, miközben
3351 XIII |               miközben elbűvölőn hullámzott a hattyúnyaka tündéries vonalaival,
3352 XIII |                    oly beszédes arc volt ez a vibráló idegeivel, mint
3353 XIII |                     mint egy nyitott könyv. A madame azt hitte, hogy a
3354 XIII |                    A madame azt hitte, hogy a fölfedezés lepte meg. A
3355 XIII |                     a fölfedezés lepte meg. A leány azt hitte, azon csodálkozik,
3356 XIII |                      azon csodálkozik, hogy a madame milyen okos, még
3357 XIII |                     azon csodálkozott, hogy a madame milyen együgyű, mint
3358 XIII |                 mint titkot árulja el, hogy a leány milyen szép. Hiszen
3359 XIII |                     féltem egy csöppet sem.~A férfi szíve nagyot, kevélyet
3360 XIII |               lágyan simogatta e szavakért.~A leány kissé elpirult s behunyta
3361 XIII |                   kissé elpirult s behunyta a szemeit.~- Pedig a dolog
3362 XIII |                 behunyta a szemeit.~- Pedig a dolog komoly volt - jegyzé
3363 XIII |                     hogy el akarták rabolni a mi Búzavirágunkat?~- Nemcsak
3364 XIII |                  hiszem, de tudom. Magam is a megfogadott inszurgensek
3365 XIII |                voltam, akik egyenesen azzal a céllal jöttek Pozsonyból,
3366 XIII |                     közel háromszázan, hogy a kisasszonyt erőszakkal viszik
3367 XIII |                   Hintó, bunda készen várta a szomszéd háznál, váltott
3368 XIII |        kastélykalitka, ahová bezárták volna a madarat!~- Szent Isten,
3369 XIII |                  Szilvássyné, elhalványodva a gondolattól is. - Lehetséges-e?~-
3370 XIII |               Hogyne! Az bizony lehetséges. A közbiztonság hiányos itt
3371 XIII |                   vásott gyerekek, szeretik a csínyt, veszedelmet, az
3372 XIII |                  veszedelmet, az az elemük, a kormánygyeplők gyenge kézben
3373 XIII |                    kézben vannak, azt pedig a ló is mindjárt észreveszi,
3374 XIII |                   hát még az ember, hát még a magyar ember...~S itt aztán
3375 XIII |      gondviselésszerű módon jutottak kezébe a sötét szándék egyes szálai.~
3376 XIII |                  szálai.~Eközben sötét lett a szobában. Az este ilyenkor,
3377 XIII |               egyszerűen leugrik valahonnan a padlásról: »Hipp-hopp, itt
3378 XIII |                 Hipp-hopp, itt vagyok, mint a fekete szurok.» Dimitri
3379 XIII |                    be s néhány hasábot tett a kandallóba. A lángok gyorsan,
3380 XIII |                  hasábot tett a kandallóba. A lángok gyorsan, falánkul
3381 XIII |           nyalakodtak, pattogtak, pöröltek, a nők pedig borzongva hallgatták
3382 XIII |                  pedig borzongva hallgatták a történteket, mint valami
3383 XIII |                szörnyűséges folyamatát csak a madame »ah, oh» kiáltásai
3384 XIII |                    ragyabunkó megelőzi őket a Kolowrathoz írt levéllel,
3385 XIII |             Kolowrathoz írt levéllel, tágul a tüdő, nehéz sóhajtás tör
3386 XIII |                 tüdő, nehéz sóhajtás tör ki a mellből: no, hál' istennek -
3387 XIII |              ragyabunkót megkötözve találja a szekér alján, összeszorul
3388 XIII |                   szekér alján, összeszorul a szív és hideg béka fut végig
3389 XIII |                     és hideg béka fut végig a hátgerincen...~A Búzavirágot
3390 XIII |                  fut végig a hátgerincen...~A Búzavirágot megviselte a
3391 XIII |                    A Búzavirágot megviselte a mese, remegve húzódott egyre
3392 XIII |                     egyre közelebb-közelebb a madame-hoz, míg végre egészen
3393 XIII |                     végre egészen odasimult a szoknyájához, és a nagykendője
3394 XIII |                odasimult a szoknyájához, és a nagykendője lecsüngő szárnyába
3395 XIII |              lecsüngő szárnyába bújtatta el a fejét. A kis szíve pedig
3396 XIII |              szárnyába bújtatta el a fejét. A kis szíve pedig úgy pihegett,
3397 XIII |                pihegett, úgy dobogott, hogy a madame is hallotta és lehajolt
3398 XIII |                    hozzá, kétfelé simította a haját és egy csókot lehelt
3399 XIII |                  izzó homlokára.~Meghatotta a leányka ragaszkodása, önkéntelenül
3400 XIII |                  hátra nyúlt az íróasztalra a félig megírt instanciáért
3401 XIII |                 lesz rá szükség, asszonyom. A kisasszonyt nem fenyegeti
3402 XIII |                      De hiszen, uram, nincs a gonoszság ellen medecina.~-
3403 XIII |                      hogy egyszeribe elment a kedve Búzavirágot elrabolni
3404 XIII |                    föl is ébresztette ezzel a legveszedelmesebb ördögöt,
3405 XIII |                      hanem az asszonyokban: a kíváncsiságot.~- Mit? Ugyan
3406 XIII |                     Aklitól.~- Hát egye meg a titkát, Pakli úr.~De a madame
3407 XIII |                  meg a titkát, Pakli úr.~De a madame is megneheztelt,
3408 XIII |                 fölkelt, hűvösen biccentett a fejével Akli felé, azután
3409 XIII |                  olyan szükséges bútordarab a nevelőintézetben, mint a
3410 XIII |                    a nevelőintézetben, mint a glóbus, mint a tábla, vagy
3411 XIII |       nevelőintézetben, mint a glóbus, mint a tábla, vagy mint a szivacs.
3412 XIII |                     mint a tábla, vagy mint a szivacs. Szóval, ő is a
3413 XIII |                     a szivacs. Szóval, ő is a tanszerekhez tartozott.
3414 XIII |           kisasszony teljesen siket volt és a siketsége képesítette felette
3415 XIII |                    állására, ezzel szerezte a kenyerét. A parloirban,
3416 XIII |                  ezzel szerezte a kenyerét. A parloirban, ahová a családtagok
3417 XIII |               kenyerét. A parloirban, ahová a családtagok és rokonok lehívhatták
3418 XIII |          családtagok és rokonok lehívhatták a növendékeket, sokszor az
3419 XIII |               folytonosan mozgó kötőtűivel. A négyszemközti beszélgetések
3420 XIII |           családtagokkal voltak megengedve, a férfi-rokonokkal azonban
3421 XIII |                     fül közt diskurálhatott a leánynövendék, mert a Hardy
3422 XIII |        diskurálhatott a leánynövendék, mert a Hardy kisasszony szemei
3423 XIII |                  semmit, de látta volna, ha a cousin megöleli vagy megcsókolja
3424 XIII |                   megöleli vagy megcsókolja a cousinet. Vagyis a gondolat
3425 XIII |              megcsókolja a cousinet. Vagyis a gondolat szabad volt az
3426 XIII |               szabad volt az intézetben, de a mozdulat nem. S ez csak
3427 XIII |                     mozdulat nem. S ez csak a siket vénkisasszony által
3428 XIII |                   elérhető. Ilyen hölgyeket a többi intézettulajdonosnők
3429 XIII |                  mert gazdag forrásává vált a madame mindentudóságának.
3430 XIII |                   madame mindentudóságának. A mélyebben beavatottak t.
3431 XIII |                    minden nyelvet értett és a szájak mozgásáról úgy le
3432 XIII |             mozgásáról úgy le tudta olvasni a szavakat, mintha csak könyvben
3433 XIII |             kötőkosarával az egyik kezében, a másikban a rendes fekete
3434 XIII |                   egyik kezében, a másikban a rendes fekete táblájával,
3435 XIII |                 melyről egy zsinóron lógott a grifli s jelezte a siketségét.
3436 XIII |                   lógott a grifli s jelezte a siketségét. Néma fejbiccentéssel
3437 XIII |                üdvözölte Aklit, aztán leült a szoba legsötétebb szögletébe,
3438 XIII |                nézte, egykedvűen kötögetve, a beszélgető fiatalokat.~Azok
3439 XIII |                     pár benyomását tehették a belépő Hardy kisasszonyra.~-
3440 XIII |                     uram?~- Nem.~- Meghalok a kíváncsiságtól.~- Szépen
3441 XIII |                 lekvár-titkomat.~- Hm, mert a nők nem tudnak titkot tartani,
3442 XIII |                Kedvesen, szendén összetette a kezeit, esdve, kacérkodva
3443 XIII |                     másik titkot, Beszéltem a császárral...~- Bánom is
3444 XIII |                 császárral...~- Bánom is én a császárt, nem érdekel engem
3445 XIII |                 császárt, nem érdekel engem a császár.~- Majd meglássa,
3446 XIII |             meglássa, hogy érdekelni fogja.~A Búzavirág vállat vont negédesen,
3447 XIII |                fontoskodó színezéssel, mely a figyelmet van hivatva felhívni,
3448 XIII |                   visszavett az udvarába...~A Búzavirág szándékosan ásított
3449 XIII |                 Látom, nem sokat érdeklődik a sorsom iránt - vette zokon
3450 XIII |                   vette zokon az elbeszélő.~A Búzavirág megint ásított,
3451 XIII |                      hanyagul eresztette le a két karját.~- De nemcsak
3452 XIII |                    hanem azt mondotta, hogy a kiállott szenvedéseimet
3453 XIII |                bármi legyen.~- Ah! - kiáltá a leány egyszerre élénken. -
3454 XIII |               nyugalommal.~- Mit? - lihegte a leány tompán, bágyadtan,
3455 XIII |                   bágyadtan, elhaló hangon.~A férfi ránézett s tekintetének
3456 XIII |          melegségétől felbugyogott lelkéből a tudás forrása. Arca egyszerre
3457 XIII |              ijedten, tiltakozón emelte fel a leány.~- Ne, ne...~- Furcsa
3458 XIII |                      Hát kitalálta? - kérdé a férfi mohón.~Némán igent
3459 XIII |                      felugrott és kiszaladt a szobából.~Nem bírta többé
3460 XIII |                 elkérte Hardy kisasszonytól a palatábláját és a griflit,
3461 XIII |             kisasszonytól a palatábláját és a griflit, beküldte vele Dimitri
3462 XIII |                     vele Dimitri apót azzal a kéréssel, hogy írja fel
3463 XIII |                     kéréssel, hogy írja fel a válaszát egy szóval.~A táblát
3464 XIII |                  fel a válaszát egy szóval.~A táblát visszahozta Dimitri,
3465 XIII |                 visszahozta Dimitri, s ezek a szavak álltak rajta az Ilona
3466 XIII |                 Ilona betűivel:~»Mit felelt a császár?~Akli ezt írta válaszul:~»
3467 XIII |                    Akli ezt írta válaszul:~»A császár ideadta, amit kértem.
3468 XIII |                ideadta, amit kértem. De hát a Búzavirág mit felel?«~Dimitri
3469 XIII |                  visszatért, mire több volt a táblán néhány sorral:~»A
3470 XIII |                    a táblán néhány sorral:~»A Búzavirág most még neheztel
3471 XIII |                 Búzavirág most még neheztel a csúf Akli úrra és nem tud
3472 XIII |                    ránézni, de ha kialussza a haragját, kész engedelmeskedni
3473 XIII |              haragját, kész engedelmeskedni a császárnak, mert a Búzavirág
3474 XIII |          engedelmeskedni a császárnak, mert a Búzavirág kimondhatatlanul
3475 XIII |                     pedig meg volt elégedve a válasszal s nyugodtan ment
3476 XIII |                érzékkel ezt olvasta benne:~»A Búzavirág most még meg van
3477 XIII |               álmatlan éjszakán hozzászokik a gondolathoz, menyecskévé
3478 XIII |                     szaladni karjaiba, mert a Búzavirág kimondhatatlanul
3479 XIV  |                 TISZTESSÉGBEN~Nehéz ezekkel a kis portékákkal boldogulni.
3480 XIV  |                 portékákkal boldogulni. Még a szerelmük is annyi mindenféle
3481 XIV  |                    édes mesterség. És talán a természet akarja úgy, hogy
3482 XIV  |                     kis fáradságba kerüljön a gyümölcs megszerzése. Ott
3483 XIV  |                megszerzése. Ott van például a dió, maga is szereti, ha
3484 XIV  |                   szét kell feszegetni, sőt a feszegetésnek se mindig
3485 XIV  |                  törni. Ilyen bohó gyümölcs a dió.~De hát még a szerelem?
3486 XIV  |                  gyümölcs a dió.~De hát még a szerelem? Az jár még csak
3487 XIV  |                 csak sok parádéval. S éppen a parádéja a legnagyobb poézis.
3488 XIV  |               parádéval. S éppen a parádéja a legnagyobb poézis. A házasság
3489 XIV  |               parádéja a legnagyobb poézis. A házasság aztán többé-kevésbé
3490 XIV  |               jelenet«, míg végre odajutott a dolog, hogy a Búzavirágból
3491 XIV  |                     odajutott a dolog, hogy a Búzavirágból bevallott menyasszony
3492 XIV  |                 bevallott menyasszony lett.~A császár Kolowrat grófot
3493 XIV  |                   Kolowrat grófot bízta meg a kelengye megrendelésével
3494 XIV  |                     sopánkodó hangon, mikor a kiadásokból valamit le akart
3495 XIV  |                    Akli ellenben kisürgette a maga esküvőjét március elsejére.~
3496 XIV  |                 nyomban utána az elbúcsúzás a leendő francia császárnétól...
3497 XIV  |                     francia császárnétól... A fösvény Ferenc nem szerette
3498 XIV  |                    kell lenni.« Mit mondana a világ? Egy Habsburg-leányt
3499 XIV  |             Habsburg-leányt nem szedtek fel a szeméten, hogy csak úgy
3500 XIV  |             gouvernantot.~- Nem szedték fel a szeméten - sóhajtott fel