Fejezet

 1 I   |       kettejük közül, hogy őfensége végre ráállott, s Miklós a bajor
 2 I   |           vélte Lobkowitz herceg.~- Végre is, ahogy önök kívánják -
 3 III |           valami ingerülten. Hiszen végre is mindig jobb, ha egy olyan
 4 III |  zsidó-koponya. Az is lett, mikorra végre bevitték a gyermekek lakosztályába,
 5 III |            ne vegye rossz néven, de végre is nincs a homlokára írva.
 6 III |        tartották, amit mondtam, míg végre arra kértem a rendőrfőnököt,
 7 III |    éléskamra is kell, amice. A csók végre is nem minden. Ha tehát
 8 IV  |           helyen a kis bakfist, míg végre is eljutottak az első magános
 9 IV  |      kisasszony a kép rámáját, hogy végre rátalált a rugóra. Fölpattant,
10 IV  |              viszik a börtönbe, míg végre a legnagyobb veszedelem
11 IV  |       kivégeztetése a múlt évekből.~Végre begurult a droske a hatalmas
12 IV  |      rosszabbul állnak a dolgok. És végre is, arme Leute kochen mit
13 IV  |               Ej, hagyja el! Hiszen végre is mulatságos. Az emberrel
14 V   |     Felséges császár - kiáltott fel végre, mintha a melengető szavakra,
15 V   |        mesél, kis barátnőm. Bécsben végre is én uralkodom és nem tudok
16 V   |          keresni.~- Leányka - szólt végre ridegen, minden nyájasság
17 VI  |           hadd legyen Bécsújhelyen. Végre is, azt mondja az arab közmondás:
18 VI  |             hetekig se kocsizik ki. Végre eszébe jutott az öreg Laube,
19 VI  |             Minden bizonnyal, de ön végre is otthon van nálunk és
20 VII |            kedvező. Albion partjain végre megtörik a győztes Gallia.
21 VIII|             csodálatos az egész, de végre is mi közöm hozzá?~Akli
22 VIII|          Csak nagy nehezen lehetett végre betuszkolni Aklit éji pihenőre
23 IX  |            cók-mókokon, megindultak végre, annyian, mint az arató
24 IX  |         álruhát vegyek magamra, míg végre felöltöztem becsületesen,
25 X   |            az, rogo humillime. Mert végre is háromszáz lélek irhájáról
26 X   |   legérdekfeszítőbb pillanatban, de végre is hadnagy parancsolja,
27 XI  |   ablakról-ablakra az emeleten, míg végre kezdtek a gyertyák sorban
28 XII |           petyegette az ujjait, míg végre megállt Akli előtt.~- Hja,
29 XII |         világért se haragszom. Maga végre is jó ember én is jó ember
30 XIII|           neki, míg a vágtató lovak végre odaértek a 23. számhoz,
31 XIII| közelebb-közelebb a madame-hoz, míg végre egészen odasimult a szoknyájához,
32 XIII|          sehogy se bírták kicsalni. Végre az az ötlete támadt, hogy
33 XIV |             még elég »jelenet«, míg végre odajutott a dolog, hogy
34 XIV |      csináljak még illuminációt is?~Végre is abban állapodtak meg -
35 XIV |              Nem érti ezt az ember. Végre is megnyugodtak abban a
36 XIV |            felséges asszony is, míg végre utolsónak Ráthonyit szólította
37 XIV |        körös-körül a termekben, míg végre a nagy táncteremben megtekintvén
38 XIV |           is megfeledkezett. Reggel végre ügyet vetett rá, egy »kopertát«
39 XIV |          volt a meglepetésük, mikor végre a tömérdek selyempapiros
40 XIV |            nézegette az óráját, míg végre behozták, és aláírta.~-
41 XV  |       élet-halál közt lebegett, míg végre győzött az erős fiatal szervezet
42 XV  |           határozatot mégse hoztak. Végre is arra határoza magát a