Fejezet

 1 I   |          nem győzvén ismételni: »Oh, verfluchter Kerl!«~A dolog
 2 I   |         értem áldozta fel magát. Oh, Akli, mennyire szerencsés
 3 II  |         volt, derék katona volt. Oh, Akli - sóhajtott fel azután -,
 4 II  |          is nyomnak a mérlegben.~Oh, a jó császár! Milyen kedves
 5 III |     kimerítő, tökéletes munka.~- Oh, milyen boldog vagyok -
 6 III |         helyez rá különös súlyt? Oh, szent Krispin és szent
 7 III |        No, ugye félt egy kicsit? Oh, oh, szegény Aklicska. Milyen
 8 III |        ugye félt egy kicsit? Oh, oh, szegény Aklicska. Milyen
 9 III |         s élénken fölkiáltott:~- Oh, az imposztor! Hiszen nem
10 III |         szép-e a jövendőbelije. »Oh, sire - felelte -, elragadó,
11 IV  |        De hisz tudja a madame.~- Oh, mindenesetre, mindenesetre -
12 IV  |       megengedi-e a madáranya?~- Oh, te bohó! Hiszen az sincs
13 IV  |       titkom van. Hát nem tudja? Oh, maga gonosz lélek, hogy
14 IV  |        áldott ember!~- Ösmeri?~- Oh, hogyne. A születése napjától
15 IV  |        tudnám! És ön, báró úr?~- Oh, az én történetem mindennapi.
16 V   |         van, merre van őfelsége?~Oh, az udvari orrok! Azok a
17 V   |        senkit se jelentsek be.~- Oh, uram, az én dolgom kivételes
18 VI  |         kis pompás magyar fiú... Oh, kicsi szívem, persze, hogy
19 VI  |         maga az. No lám, no lám. Oh, hiszen már katona, valóságos
20 VI  |   miközben váltig sopánkodott:~- Oh, szegény Akli bácsi, szegény
21 VII | külügyminiszterség a métierje.~- Oh, herceg, herceg! - kiált
22 VII |    csacskasággal kiáltott fel:~- Oh, hiszen már megvan a fülemben.~
23 VII |        hogy engem mulattasson.~- Oh, kis bohó! A hit nyugalmat
24 X   |         szellemnek közbeszólni.~»Oh, te balgatag Akli, megmented
25 X   |       gondolatok és reménységek. Oh, hiszen egy leleményes fej
26 XI  |     kisasszonyt meg nem kapom.~- Oh, istenem, istenem! - óbégatott
27 XI  |          bírom megakadályozni.~- Oh, istenem, istenem! - nyöszörgött
28 XI  |         Akli - ilyen a politika. Oh, hány titok van a világhistóriában,
29 XII |          egykor a lakosságnak.~- Oh, bizonnyal - felelte Nopcsa
30 XII |     saját céljaira fordította.~- Oh, fölség - mentegetőzött
31 XIII|           hogy történt valami?~- Oh, dehogy. Isten ments. Semmi
32 XIII|        azért, mert én kívánom.~- Oh, a madame kedvéért szívesen.~
33 XIII|  alkalmatlan is vagyok most...~- Oh, hogyisne. Hisz azért jöttem.
34 XIII|        beszélgettünk Akli úrral. Oh, istenem, mennyi bajt okozol
35 XIII|    folyamatát csak a madame »ah, oh» kiáltásai zavarták meg
36 XIV |   egyformán az Isten alkotása.~- Oh, természetesen - felelte
37 XIV |          falu donációképpen...~- Oh, felséges uram - mondá meghatva