Fejezet
1 I | viselt dolgait s őfensége szinte könnybelábadt szemekkel
2 I | tanács vagy a rendőrfőnök még szinte örült, ha valami új kihágást
3 III | mikor kiléptem az üzletből, szinte enyelegve játszottak a napsugarak,
4 IV | beszélni.«~És ez idők folytán szinte végrendeletévé vált. Az
5 IV | Teljes pompával sütött a nap, szinte szúrt, de ilyenkor még nem
6 IV | egyén elfogatandó.«~Akli szinte a szemének se hitt, mintha
7 IV | látnak szemeim! Akli úr?~Akli szinte hátratántorodott a meglepetéstől.~-
8 V | megfordult s a csodálkozástól szinte leszegződött, oly szép volt
9 V | nem? - kérdé aztán bátran, szinte dacosan a kamarás szeme
10 V | megszakadt a társalgás. Idegei szinte a távollátás hatodik érzékéig
11 VI | austerlitzi vereségeket, szinte kétséget kizárólag mutatja,
12 VII | trics-tracs és a sugdosás szinte elnyomta az ágyúk dörgését.
13 VII | Kovács-árvák beléptek, a császár szinte hátratántorodott meglepetésében,
14 VIII| olyan érdekes dolgokat, hogy szinte a fele szaladt el az időnek,
15 VIII| az asszony az aranyaktól, szinte belesápad. Ezt az az idegen
16 VIII| melegen, magyarosan, hogy szinte kiserkedt a vér a körmei
17 VIII| csizmáját húzta föl, mert aztán szinte feltűnő jó kedvvel kóválygott
18 VIII| egy hódoló szolgája, aki szinte közte van az inszurgenseknek.«~
19 IX | hintókon mentek. Azután szinte óránkint érkeznek a szekerek.
20 IX | úgyhogy a kevélységtől már szinte kirepedni készültek, azt
21 X | Bajmódynak a következtetés, hogy szinte visszanyerte tőle a derültségét.~-
22 XII | szolgálattevő kamarás. Az uralkodó szinte felvillanyozva kiáltott
23 XII | kárpótlásául valamit.~A császár szinte szép volt e szavaknál, valami
24 XIV | szeszélybe van beburkolva, hogy szinte mesterség kihámozni. Az
25 XIV | szép homlokára.~S ezzel szinte gépszerűleg lépett odább,
26 XIV | Ráthonyi.~- Örülök - mondá szinte egyszerre a császárné.~-
27 XIV | kelni. Násznagy, vőfély szinte nem kellett. El volt határozva,
28 XV | menekülhessen a gazember.~De ez szinte fölösleges volt, mert már
|