Fejezet
1 I | udvarias volt, a jobbat adta oda; ha önző volt, a jobbat
2 I | telkei voltak Ischlben), oda küldte Ferencet hosszabb
3 I | birodalom összes arisztokráciája oda tolult. A divat szárnyaira
4 I | Ferencet már kora tavaszkor oda küldték és csak késő ősszel
5 II | hogy egyszer csakugyan oda is ért, s megnyitván előtte
6 II | egy tekercs aranyat dobott oda Brattnak:~- Azt hiszem,
7 IV | emelkedett fel karszékéből, mely oda volt állítva a pázsitos
8 IV | volt.~- Hát ki vitte volna oda?~- Magától jött és olyan
9 IV | magának, de én csak úgy adom oda, ha vall.~Próbált ellentállni,
10 IV | elmehet minden korcsmába, oda is, ahol Stammgast, oda
11 IV | oda is, ahol Stammgast, oda is, ahol nem Stammgast.
12 IV | is volt. De ha lenne, hát oda tenném. Vagy ha lesz, hát
13 VI | nyugodtabb volna a lelkem, de oda lenne a testem kényelme,
14 VI | világban mindenüvé, még oda is, ahol a padokat faragják.
15 VI | fáról, az már nem kerül oda vissza többé.~- De hátha
16 VI | csak valahogy hamarabb oda ne érjen őnála, hogy még
17 VII | Helene v. Kovács« és az is oda volt jegyezve, hihetőleg
18 VII | megvan a fülemben.~A császár oda tekintett és bosszúsan ráncolta
19 VIII| éjféli misére menet beszólok oda és kiveszem belőle a titkot.~-
20 IX | körülbelül uzsonna tájban ér oda nehány főemberével, akik
21 IX | Stadt Frankfurt«-ba szállt s oda kapta a bulletine-okat a
22 X | felé. Sajnálta már, hogy oda nem ment.~- Az emberek már
23 X | olyan nyugodtan, mint ahogy oda ment. A kocsit megtalálta
24 XI | madártestű asszony vont.~Még oda se ért, útközben hallotta
25 XI | Habsburg az édes leányát adja oda ilyen parvenünek? Ennyire
26 XI | mindent tudni - vetette oda félvállról, mogorván. -
27 XIV | türelmetlenül vágott közbe:~- Add oda, Ludovika!~És még a szemöldjeivel
28 XIV | szakács, aki két hétre van oda küldve a rendelkezésükre.~
|