bold = Main text
   Fejezet                                       grey = Comment text

 1 I    |              akar kelni Aklival, vegye őt is az udvarába, aztán amelyik
 2 I    |             éljenezték, elevenen látva őt visszatérni.~A rendőrség
 3 II   |               az ég két csillaga nézné őt.~Egy percig habozott, mit
 4 III  |                császár? Ugye, hogy még őt is lehet valamire használni?
 5 IV   |               Iluci. (Akli így nevezte őt becéztetőn.) Maga most már
 6 IV   |            leánynak ne tetszenék, hogy őt szereti valaki, hogy oltárhoz
 7 IV(2)|           terézia saját szavai, melyek őt oly népszerűvé tették a
 8 VI   |               Azt hitte, ő csal, pedig őt csalták.~Egy este, midőn
 9 VI   |         Ellenségei vannak a Burgban, s őt most azok informálják. Sohase
10 VI   |              ha nem a hesszeni, hiszen őt várjátok vagy mi?~- Nem
11 VII  |            magában, a vén kópé irigyli őt a mostani generációtól.~
12 VII  |        csodálatosképpen világosítá fel őt a gondviselés egy szenvedő
13 IX   |          városhoz, akinél, megmotozván őt, levelet találtunk, mely
14 X    |             éppen ettől sajnálta volna őt leginkább megfosztani, -
15 XI   |            kiáltá zordonan. - Ki merte őt becsempészni?~Bori uram
16 XIII |          komolyan, hát miért vegyem én őt komolyan?~- Ha egyéb okból
17 XIII |                felvilágosítani akarván őt az igazi okról latinul folytatá: »
18 XIV  |               udvari bálra parancsolja őt felséged meghívatni?~- Igen.~-
19 XIV  |        megismerkedni és el ne felejtse őt nekem a bál folyamán bemutatni.~
20 XIV  |              hozzája fordult s bevonta őt is a beszélgetésbe.~- Íme,
21 XIV  |               szolgálattól s kinevezte őt a császári családi levéltár
22 XIV  |           Rokonait rég elfeledte, azok őt még régebben, csak az édesanyja
23 XIV  |                 Akli, én magának adtam őt, de nem szeretném valaha
24 XV   |                  Akli Miklós, akarod-e őt házastársul?~Aklin volt
25 XV   |                császár, hogy becsapjuk őt. És a nép nevetgél, hunyorítgat
26 XV   | szabadonbocsátását, maga elé rendelvén őt, s miután szögről-végről