Fejezet

 1 II  |  pajtásaimat is infesztálták.~- Szegény kicsikék - sajnálkozott
 2 II  |         kérdeztem, hogy annak a szegény embernek maradt-e családja?~-
 3 II  |       nekünk.~- Per amorem dei! Szegény gyermekek! - mondá a császár
 4 III |        félt egy kicsit? Oh, oh, szegény Aklicska. Milyen fehér az
 5 IV  |     Modor mit Freiheit in Ruhe.~Szegény, jó, öreg, bekecses, csizmás
 6 IV  | pedagógiai szempontból történt. Szegény Pestalozzi Henrik János
 7 IV  |       lelki küzdelmébe került a szegény kis bakfisnak. Kékült, zöldült,
 8 V   |   érzékéig feszültek meg. Látta szegény Aklit a börtönben, amint
 9 V   |        emberek nem engedik ki a szegény Aklit a börtönből?~Felelgetett
10 VI  |         tud? Ej, hát vége van a szegény Akli úrnak. Valami hóbortos
11 VI  |       váltig sopánkodott:~- Oh, szegény Akli bácsi, szegény Akli
12 VI  |         Oh, szegény Akli bácsi, szegény Akli bácsi... Hogy lehetne
13 VIII|     hökkent meg az öreg.~- Mert szegény embernek mondta.~- Hát aztán?~-
14 VIII|        lehetett diétai követ. A szegény emberek számára ott volt
15 IX  |    nagyot dobbant az örömtől.~- Szegény Búzavirág meg van mentve.~
16 IX  |        Mégis csak rettenetes.~- Szegény Mária Lujzácska!~- Én még
17 XI  |        lesz. Érti-e már?~- Jaj, szegény jó asszonyom, szegény jó
18 XI  |      Jaj, szegény jó asszonyom, szegény jó asszonyom! - siránkozott
19 XI  |       már észrevették a dolgot. Szegény kedves kis jószágok, hogy
20 XII |    keveset tudott Erdély felől (szegény Erdély mindig mostoha gyermek
21 XII |         végig régi kedvencén.~- Szegény Aklicska, hogy lesoványodott.
22 XII |        Mert már csak az effajta szegény ördögök acsarkodnak a trónus
23 XIII|   öregem, odahaza voltam.~- Ah, szegény kisasszony, hogy búsult.~-
24 XIV |     átnyújtja hódolattal.~- Ah, szegény kis rózsám, el akart engem
25 XV  |       no, nézz rám még egyszer, szegény kis Búzavirág.~A tisztelendő