Fejezet

 1 IV  |      beszélni is.~Az öreg kapus, Dimitri, betegen feküdt ma, helyette
 2 X   |    jelentették.~- Nyitják már.~- Dimitri apó - dünnyögte Szepessy
 3 XI  |        útközben hallotta az öreg Dimitri fenyegető hangját az intézet
 4 XI  | spektákulum ez?~- Én vagyok itt, Dimitri apó! - szólalt meg künn
 5 XI  |         Gyilkosok!~- Hallgasson, Dimitri, legyen esze! - szólt át
 6 XI  |      lefeküdni.~- De van valami, Dimitri, amit még nem tud, éppen
 7 XI  |       Abból nehezen lesz valami, Dimitri apó, mert én most egy fölfegyverkezett
 8 XI  |       Nézzen csak fel a falakra!~Dimitri fölpislantott a falra a
 9 XI  |    istenem, istenem! - óbégatott Dimitri. - Mi jut eszébe a báró
10 XI  |      kedves báró úr - könyörgött Dimitri -, illendőbb vona ezt a
11 XI  |         asszonyom! - siránkozott Dimitri.~- Legyen nyugodt, az asszonyságot
12 XI  |       Majd hogy meg nem hasadt a Dimitri szíve is a kapuval együtt.
13 XI  |         akkorára már fölérhetett Dimitri, körülbelül már el is mondta
14 XIII|        éjjeli események nyomait. Dimitri előjött a csöngetésre, és
15 XIII|       csak sajnálta önt - felelt Dimitri zavartan -, hogy izé (kereste
16 XIII|       szabadságon szót megnyomta Dimitri, mintegy értésére akarván
17 XIII|    szülők. Vagy talán csak a gaz Dimitri fecsegett önnek? Szóljon,
18 XIII|     semmit se tudnak, madame, és Dimitri hallgatag, mint a csuka,
19 XIII|          talán meg sem tudom, ha Dimitri apó az imént meg nem zörgeti
20 XIII|           mint a fekete szurok.» Dimitri két meggyújtott faggyúgyertyát
21 XIII|         a griflit, beküldte vele Dimitri apót azzal a kéréssel, hogy
22 XIII|     szóval.~A táblát visszahozta Dimitri, s ezek a szavak álltak
23 XIII|          a Búzavirág mit felel?«~Dimitri elment, meg visszatért,