Fejezet

 1 III |         némileg tolmácsa lenni...~- Ah, istenem! - kiáltott fel
 2 III |         fitymálva intett kezével.~- Ah, mindig ez a sok ezeréves
 3 III |           Szepessy István vagyok.~- Ah! - kiáltott fel Akli és
 4 III |         mindig egyforma levegő van. Ah, itt sohase fognak szellőztetni.
 5 IV  |          Nem szükség azért kimenni. Ah, ez a város! (Schmidt apó
 6 IV  |           meg. A mi jó Ferencünket. Ah, milyen áldott ember!~-
 7 IV  |          lopni csak szépet érdemes. Ah, a lopott asszony édesebb
 8 V   | szoknyasuhogás támad a háta mögött. Ah, szoknyasuhogás! Műértő
 9 V   |         zöld ernyővel a homlokán.~- Ah, kedves kicsike - kiáltá
10 VI  |             A hangja olyan ismerős. Ah no, hogy is felejthettem
11 VII |            bemutatni a hódolatát.~- Ah, ni, a mi magyar leányunk! -
12 VII |             az?~- Ad Napoleontem.~- Ah! - kiáltott fel a császár
13 VIII|             kellett helyet váltani. Ah, ezek a kedves, barátságos
14 XI  |            Én Akli Miklós vagyok.~- Ah! - kiáltott fel a báró meglepetve
15 XII |      felvillanyozva kiáltott fel:~- Ah, Akli! Itt van a gonosz
16 XII |           mint Ilona vagy Heléna.~- Ah!~Akli arca kigyúlt, szemei
17 XIII|           öregem, odahaza voltam.~- Ah, szegény kisasszony, hogy
18 XIII|           folyamatát csak a madame »ah, oh» kiáltásai zavarták
19 XIII|      megadja nekem, bármi legyen.~- Ah! - kiáltá a leány egyszerre
20 XIV |             átnyújtja hódolattal.~- Ah, szegény kis rózsám, el
21 XIV |           magyarázólag a császár.~- Ah, igen, tudom már - mondá
22 XIV |        esetre sem haragudott meg.~- Ah, uram - szólt nyájasan,