Fejezet

 1 III |         a másikat. Ön számíthat rám.~És tényleg szerencséje
 2 III |       mindjárt az elbeszélésből rám ösmert Széchenyi és megjelent
 3 III |   megyéből; elmegy mellettem és rám nem ösmer, megyek odább,
 4 III |    Köszönök neki, visszaköszön, rám néz, de látom, hogy rám
 5 III |         rám néz, de látom, hogy rám nem ösmer, pedig a múlt
 6 III |      mert akadtak emberek, akik rám ösmertek, de ha most gyűlt
 7 III |      ember, aki ebben a ruhában rám ösmerjen. Első dolgom volt
 8 III |   cárnak, hogy szoknyát kellene rám adni. Ezt még megkeserüli.
 9 IV  |    komolyabb arcot és figyeljen rám.~- Iszen figyelek már. No,
10 IV  |      elejét, de ügyet se vetett rám, akkor aztán odahajítottam
11 V   |       tudni mindent, várjon itt rám, gyermekem. Az ön őrizetére
12 VI  |   megszabadulni, ha nem hallgat rám.~- Iszen hallgatok én szívesen.
13 VI  | ablakból:~»Szervusz Gyurka! Hát rám akadtál? Csehül vagyunk,
14 VI  |         Laube úr, hát nem ösmer rám?~- De bizony, de bizony.
15 VIII|         ez roppant fontos lenne rám nézve, és igen háládatos
16 IX  |       és most az ördög se ösmer rám. Ez az úr, aki elment, egy
17 XI  |         jeleket s erre beállott rám nézve a felelősségteljes
18 XI  |        többé.~- Ezt aznap bízta rám a császár, mikor a fogságban
19 XIV |    felfárasztottam.~- Nagy kegy rám nézve - hajtotta meg magát
20 XV  |   szemedet, Búzavirág, no, nézz rám még egyszer, szegény kis