Fejezet
1 I | mindenféle erőlködések indultak meg visszaállítani az udvari
2 I | különb lesz, azt tartsa meg kettejük közül, hogy őfensége
3 I | Korbot magának tartotta meg, az is kétes értékű. Ha
4 I | volt, a jobbat tartotta meg. Minthogy pedig Maximilián
5 I | csillagokról, ügyesen csinált meg minden kártya-kunsztot,
6 I | fölvidítá a császárt, de meg is védte, pedig többnyire
7 I | Grassalkovich herceg tartotta meg hódolatból lojális komolyságát.~-
8 I | megrázó robajjal jelent meg a történelem színpadán,
9 I | a bölcs tanáccsal:~- Hát meg kell az adagot kettőztetni.
10 I | nézve mindennap maga szerzi meg a pecsenyére valót.~Egy
11 I | pihensz e kő alatt és kérdezd meg tőle, használ-e ez neked
12 II | Burghoz. Már a dér csípte meg a parkot, a falevelek sűrűn
13 II | a strázsa, egy kis fiút, meg egy leánykát, akik a kerítésen
14 II | a gyermekeket? - szólítá meg a katonát.~Az elsápadva
15 II | Ez esetben mindnyájunknak meg kellene hajolnunk - szólt
16 II | te volnál a császár? De meg ne csalj! Hiszen nincs a
17 II | lelkét önszemrehányás szúrta meg. Milyen hálátlanság tőlem! -
18 II | nagyon messze van - nyugtatta meg Kolowrat. - Egyelőre mondjatok
19 II | csak a kalapját emelintette meg.~- Hát te mért nem köszönöd
20 II | Hát te mért nem köszönöd meg az őfelsége jóságát? - feddette
21 II | őfelsége jóságát? - feddette meg Kolowrat gróf.~- Ha nagyobb
22 II | Mindezekkel pedig önt bízom meg, Akli, gondoskodjék mindenről,
23 II | eszméjét vagy tervét hiúsította meg valamely szúrós észrevétellel.~
24 II | híres Fritz Brattot bízta meg Akli Miklós megfigyelésével.
25 II | a döntő ütközet vívatott meg a franciákkal. Persze, megint
26 II | felé.~Háromszor ölelték meg egymást, s Napóleon enyelegve
27 II | százezer puskát.~A béke tehát meg lett kötve Ferenc és Napóleon
28 II | bakfis-leányt kocsikáztat meg a Práterben, aztán beviszi
29 II | detektív, és nem ítélhette meg értékét, tehát csak úgy
30 II | Bratt távozása után újra meg újra átolvasta a vers szövegét,
31 II | reményeidet nem hiúsítja meg a tenger.~A te nemzeted
32 II | hiszem, igaza van, tehát meg kell várnia Akli uramat,
33 III | Elég sok dolga volt, hogy meg ne unja magát. Az a híre
34 III | előbb Aklit környékezte meg, nem ritkán magas személyek
35 III | fogadja önt.~- Tehát csakugyan meg volt elégedve? - kiáltá
36 III | fel. Egy fej volt ez, amit meg kellett ütni, s az ütés
37 III | nyaklevessel, egy csöngettyű szólal meg, élesen hirdetve, hogy kemény
38 III | ilyen gyerekes módon sérteni meg egy uralkodót. Az öreg Quosdanovics,
39 III | Liechtenstein János. - Gondoljuk meg, hogy ő (Napóleon) másképpen
40 III | a kalaposság. Gondolja meg, hogy már kalapja mindenkinek
41 III | ilyesmi eszembe? Hát tudja meg az úr, hogy én négy évig
42 III | mint a színházban - jegyzé meg. - Igazi alakjukban ösmerem
43 III | Igazi alakjukban ösmerem meg az embereket.~- Dehogy -
44 III | Sapristi, hát kitől kérjem meg akkor a kezét? Csak menjen
45 III | ha egyszerűen ön mondja meg, kicsoda.~- Én báró Szepessy
46 III | ezekben a ruhákban szoktak meg. Nem képzelheti ön, mennyire
47 III | visszavisznek a börtönbe, meg újra kihoznak, hogy valljam
48 III | hogy valljam be, kit öltem meg, kit raboltam ki, de hát
49 III | a rendőrfőnököt, engedje meg, hogy bebizonyítsam a személyazonosságomat.
50 III | szólt: »Hát jól van, tegyük meg a próbát, bár csak kompromittálom
51 III | mákvirágnak felültem, ám nevezze meg valami ismerősét, akiről
52 III | hozzám: »Most pedig ígérd meg paroládra, édes Pistám,
53 III | de ha most gyűlt volna meg vele a bajom, ott rohadnék
54 III | vele a bajom, ott rohadnék meg a börtönben, mint örökös
55 III | hogy Kovács kisasszonytól meg nem kérdeztem, szeret-e
56 III | becsukják, de nem mondom meg: hova.~- Ugye a bolondok
57 III | lehet tréfálni, becsülje meg magát az úr. És most már
58 III | kell.~- Most még nem mondom meg - szólt Akli nyugodtan.~-
59 III | nyugodtan.~- Nem mondja meg?~- Nem - felelte Akli szilárdan. -
60 III | meglő, akkor éppen nem tudja meg tőlem sohasem a gyám nevét,
61 III | mert becsukják. Ha azonban meg nem lő, esetleg még segítségére
62 III | Vagy különben miért tagadná meg a gyám nevét? Nevetséges.
63 III | titok? Nos, hát nem engedem meg a rajtam való szánkázást.
64 III | gyermek, hogy most ő mentette meg Aklit, akinek azóta már
65 III | aztán elszomorodva jegyzé meg:~- Maga nagy szamár, Akli,
66 III | felesége ügyel fel; mondja meg neki, hogy én parancsolom.~-
67 III | Úgy? Ön tehát így ítéli meg a helyzetét? Nem hisz magának
68 IV | cirkuszt, a menazsériát, meg a Ringl-Spielt; lóra vagy
69 IV | kifeszített hálójában akadt meg.~A szegedi tanyákon ugyan
70 IV | Pestalozzi Henrik János meg sem fordulhatott a sírjában -
71 IV | még akkor nem halt volt meg.~Hanem hát a vetélkedés
72 IV | nőnevelő-intézet keletkezett, hogy ha meg akartak élni, ilyen specialitásokat
73 IV | tojás még nem fiók, tudd meg azt!~A Búzavirág ki volt
74 IV | volt pirulva a mászástól, meg a fölfedezés örömétől, éppen
75 IV | Ebben a percben indult meg a keresés a Búzavirág után.
76 IV | varázslatos melegséggel szokta át- meg átjárni az Akli lelkét,
77 IV | kíváncsi vagyok. No, kezdje meg hát!~- Majd ha alkalmas
78 IV | ahol fagylalt van.~- Én meg az olyat, ahol emberek nincsenek.~-
79 IV | figyelek már. No, nézzen meg!~S ezzel felhúzta szemöldjeit,
80 IV | őszinteséget kívánok öntől. Ígérje meg, hogy az lesz.~- Ígérem -
81 IV | és haragosan fenyegette meg Aklit az öklivel.~- Megálljon!
82 IV | nagyon szégyellem, hogy talán meg is halok szégyenletemben.~
83 IV | nem igaz, feleségül kérte meg ma tőlem egy gavallér.~-
84 IV | Klára bátyja. Minek mondta meg, hogy ő? - támadta meg egyszerre
85 IV | mondta meg, hogy ő? - támadta meg egyszerre dühösen Aklit.~-
86 IV | Ej, istenem, hiszen csak meg kell a kérőt nevezni. Férjet
87 IV | párta a jelszó. Ezt mondjam meg a császárnak?~- Ezt, ezt,
88 IV | Hacsak valaki olyan nem kér meg valaha - mondá vontatottan,
89 IV | mikor csak nekem mondta meg?~A leány felkacagott, de
90 IV | még a szavak nem voltak meg, amelyek ide illenének.
91 IV | legközelebbi utcában parancsolja meg a kocsisnak, hajtson a Burgba,
92 IV | grófnál van ebéden - jegyzé meg egy fiatal rendőrtisztviselő,
93 IV | és ártatlan madárkán esik meg az, hogy kalitkába csukják.
94 IV | semmit, kivévén, ha talán meg tudná mondani, miért fogtak
95 IV | császárt haragította ön meg. A mi jó Ferencünket. Ah,
96 IV | ilyesmi rendesen kisül. Meg tetszik látni, hogy kisül.
97 IV | csönd honolt volna bent, ha meg nem zavarja valami olyanforma
98 IV | hogy azt mondja, kit öltem meg a száz forintért?~- Lássa-lássa,
99 IV | Széna-e vagy szalma?~- Meg kell vallanom az igazat,
100 IV | nem arravaló az még.~- Meg kell történni! - tört ki
101 IV | szenvedélyes hangon. - Meg fog történni. Az enyém lesz.
102 V | annyi ember közt oszlik meg, hogy a császárt akár el
103 V | megállapítható legyen.~- Próbálja meg, kisasszony, talán a főudvarmesternél.
104 V | fogad ilyenkor, azonban meg lehetne próbálni a szolgálattevő
105 V | kivételes és őfelsége is meg fogja önnek bocsátani. Kérem,
106 V | kakastollas kalpagú tiszt jelent meg az ajtóban, szalutálva.~-
107 V | leányhoz fordult:~- Reménylem, meg van velem elégedve? Csakhamar
108 V | történt valami? Mindjárt meg fogunk tudni mindent, várjon
109 V | hatodik érzékéig feszültek meg. Látta szegény Aklit a börtönben,
110 V | Mindezt azonban nem értette meg a kisasszony.~- De ha a
111 VI | tintát, papirost ne vonja meg szomorú magányában, sőt
112 VI | és semmi se mozdul. Pedig meg vagyok győződve, hogy a
113 VI | a tinó orrát, úgy ütötte meg a magyar puszták dallama
114 VI | titkokat.~- És hogy ismerkedtél meg vele?~- Atyám nagyon szereti,
115 VI | érdemrendje van, barátom.~- Edd meg az érdemrendjeit! Nem azok
116 VI | van a zárkájának.~- Mutasd meg nekem, Eduárd.~Eduárd gondolkozott
117 VI | stadt-parkbeli beszélgetésre, meg egy kis biztatás a jövőre,
118 VI | instanciáját csakugyan nem kapta meg a császár? Hátha Bernot
119 VI | bíró elé? Miért nem mondják meg, mit vétett, hogy védekezhetnék
120 VI | említeni. Megfoghatatlan ez! Meg lehet ebbe őrülni.~Nagy
121 VI | hozzá juttatni, csak írja meg.«~Akli tehát még egy instanciát
122 VI | csak a követ nem indítaná meg. Gyuri pedig először érezte
123 VI | utaznia, mire megindult és meg sem állott Laxenburgig.~
124 VI | lenne (mert ezen fordul meg a védekezés módja) - még
125 VI | mely csörömpölve mozdult meg oldalán.~- Ejnye, gígom-gágom! -
126 VI | ha kibékülünk, mert tudd meg te is, hogy kivel kötöttél
127 VI | vagyok.~Most utólagosan ijedt meg a fiú, láthatólag elsápadt.
128 VI | arcán.~- Semmi az - jegyzé meg nyájasan. - A farkas is
129 VI | farkas is csak odáig eszi meg az embert, ameddig kinn
130 VI | vállait.~- Hány órakor jön meg az uralkodó? - kérdé azután.~-
131 VI | szemeim, nem ösmertem volna meg, csak a hangjáról, mert
132 VI | egymás uniformisában jelennek meg. Sületlen egy mesterség
133 VI | nem nehéz, és ha már eddig meg nem untam, most öreg koromban
134 VI | az úrfi?~- Nem, nem várom meg, Laube úr, csak éppen egy
135 VI | Akli ártatlanságát látta meg belőle, hanem az őrizet
136 VII | leányát, Mária Lujzát. Már meg is kezdődött a diplomáciai
137 VII | öreg koldusok lábait mossa meg a császár, karácsonykor
138 VII | jótéteményt). Halálítéletet meg nem erősít, magánügyet el
139 VII | miniszterek gyújtanának meg egy harmadikat. Reggeli
140 VII | tanították (no, ezek ugyan meg nem érdemelnek egy hajítófát
141 VII | menni?~- Zárdába? - ütődött meg a leány. - Hogyan érti fölséged?~-
142 VII | nyelv. Megdorgálandó«.~- Meg vagyok veled elégedve, fickó -
143 VII | mégpedig latinul dorgálandó meg, hogy a leány, aki titkos,
144 VII | sőt néha nagy bolondul meg is változik.~- Hát mármost
145 VII | teleírt papirost.~- No, nézd meg, latinul van-e, olvasd fel
146 VII | gróf.~Haragosan rángatta meg a csengettyűzsinór selyemrojtját.~
147 VII | selyemrojtját.~Egy hadsegéd jelent meg.~- Küldje Stransky titkárt!~
148 VIII| fogházigazgató maga jelent meg a cellában és tudtára adta,
149 VIII| fönséges ajándék annak, aki meg volt tőle fosztva, de hátha
150 VIII| báránybőrsüveggel a fején, amelyet meg sem emelint.~- Mi tetszik?~-
151 VIII| csakugyan éhes, tiszteljen meg bennünket, jöjjön velem,
152 VIII| megmondani a nevét.~- Én meg Gelencsér Mihály. (Parolát
153 VIII| vagy foglalkozása van, ha meg nem sérteném?~- Hát én bizony
154 VIII| mulattattam valakit.~- Én meg azokból éltem, akik mulattak.
155 VIII| Miért kérdezed? - hökkent meg az öreg.~- Mert szegény
156 VIII| hogy emberséges ember, meg akarta hálálni a vacsorát.~-
157 VIII| érkező inszurgensek rohanták meg, alig tudott tőlük szabadulni.
158 VIII| folyik, dehogy - jegyzi meg Gelencsér -, hiszen veje
159 VIII| szoktak fuvarozni, kérdezd meg, nem volnának-e hajlandók
160 VIII| ideadni a kocsit Bécsbe? Mondd meg, hogy egy úr van itt, aki
161 VIII| egypár év előtt honosított meg egy Himler Péter nevű orvos,
162 VIII| induló posta és a keddi meg a csütörtöki napokon a Bécs
163 VIII| Bécsből. Nem nősült még meg?~- Nem, de suttognak valamit,
164 VIII| kocsimat is úgy fogadta meg a báró komornyikja, hogy
165 VIII| láthatatlan hínárban akadt meg és vergődik.~Az első percben
166 VIII| estek; a tettvágy lepte meg, rohanni akart, cselekedni,
167 VIII| az istenért, akadályozzák meg, de hamar. De ez csak pillanatnyi
168 VIII| háládatos volnék, ha valahogy meg lehetne csinálni, esetleg
169 VIII| öregapám a kurucságban sántult meg, hanem nekem még mind a
170 VIII| felugorva és az arca kiderült. - Meg vagyok az úrral elégedve
171 VIII| földi elöljárónk, s becsülje meg az ember, ami az övé. Hanem
172 VIII| Okos.~- Ha okos, nem mondja meg - aggódék Akli.~- Azt majd
173 VIII| ambituson, mind-mind jobban telt meg az udvar sürgő-forgó, beszélgető
174 VIII| csinálunk?~Nagy tanakodás indult meg, de ebből csak szaggatott
175 VIII| megfizetjük, hogyne fizetnénk meg - kapott az ajánlaton a
176 VIII| uram nyilván nem értette meg, mit akar ő, hogyan gondolja,
177 VIII| hogy nem szívesen rabolta meg kedves vendégének a hajnali
178 VIII| nem a Burgot ostromoljuk meg?~- Kell a kutyának. Mit
179 VIII| megölelte.~- Az Isten áldja meg ezért a szaváért. Egy levelet
180 VIII| ültem.~- Akkor hát írja meg azt a levelet.~- Van-e valami
181 VIII| öltöztetett inszurgensekkel meg fogja ma, karácsony első
182 IX | korábban elindult szekerei, meg a faluvégeken a disznópörkölések
183 IX | örömtől.~- Szegény Búzavirág meg van mentve.~Némi mulatozás
184 IX | granátos«-nál telepszik meg embereivel, Tompa Dienes
185 IX | kifundálva, ezt az egyet meg kell adni. A megérkezett
186 IX | többiek, hogy anélkül is meg lesz elégedve a korcsmáros,
187 IX | parádéval, szeszélyekkel teltek meg a cimetes bortól a többiek
188 IX | midőn lovas huszár állt meg tajtékos paripán a vendéglő
189 IX | szökni akarna, - töltse meg sóval a karabélyát és lőjön
190 IX | Istent, barátom - jegyzi meg nevetve -, ne figyelmeztesse
191 IX | áruljon. Minden ezen fordul meg.~- Nagy vigyázat esik, kivált
192 IX | szűk szavú volt, míg a bor meg nem oldotta a nyelvét.~Vontatottan
193 IX | bécsi barátja és nem ösmerte meg, nevetve vágott a Bajmódy
194 IX | báró arca idegesen rándult meg, szemöldjei összevonódtak,
195 X | az, ispán úr? No, nézze meg az ember!~- Majd agyon nyomott, -
196 X | tartani.~- Csak nem ütöttem meg nagyon?~- Szerencséje, hogy
197 X | levél eljutott a címéhez, és meg van rakva az udvar katonasággal,
198 X | ott uram, még ágyú is, mi meg buga fővel beleszaladnánk
199 X | Ejnye, canis mater, ezt meg kell látnom, rendőr-e vagy
200 X | barátságosan. - De most már nézzük meg az embereinket.~Szirotka
201 X | hitt ember nemcsak nem ölte meg egymást, hanem karonfogva
202 X | intézetben csak asszonyok vannak, meg egy kapus, no, meg a sok
203 X | vannak, meg egy kapus, no, meg a sok gyereklány; úgy megijednek,
204 X | csöppenhet, hogy vagy ők esznek meg minket, vagy mi őket.~Ilyen
205 X | Csupán egyetlen kapu nyílt meg s azon jókedvű társaság
206 X | Szepessy báró sípja.~- Edd meg! - morogta bosszúsan az
207 X | úgyszintén katonásan fordult meg a sarkán Bori Pál uram is.
208 X | jön senki. Talán nem kapta meg a levelet a császár? Mert
209 X | haza baktató filiszter állt meg a tömeg láttára, sőt a kíváncsiságtól
210 X | sapkáját, maga magyarázta meg az illetőnek a csoportosulás
211 X | szekerek mellett álltak meg bámészkodók, akiket az e
212 X | hadnagyokkal.~- Hát kezdjük meg, drága az idő, nemes atyámfiai.~-
213 X | nemes atyámfiai.~- Kezdjük meg, de hol? - kérdé Bori uram,
214 X | Rozsdás az most - jegyezte meg fumigáló kézmozdulattal
215 X | bele Szepessy -, kezdjük meg a béke-traktatumokat; csakhogy
216 X | járhat. Mindegy, húzza hát meg a csöngettyűt, Bori uram.~-
217 X | a csöngettyűt rángatom meg. Hanem azalatt támasszák
218 X | a csöngettyűbe s kihúzta meg eleresztette, mint hajdan
219 X | mert most a lövéstől úgy meg találnak ijedni a házbeliek,
220 X | szeme, megvolna a szép haja, meg az édes nevetése is, ami
221 X | volt...~Mije nem volna hát meg? Nem volna meg az ő Aklija!~
222 X | volna hát meg? Nem volna meg az ő Aklija!~És Akli éppen
223 X | önfeláldozó. Tehát nem öli meg Szepessyt.~De nem is jó
224 X | éppen e percben ösmertette meg a pipáját gyújtogató Málnásy:~-
225 X | felejtettem a szekeremen, kérdezd meg a kocsisoktól, melyik az
226 X | volt kicsiholni, hogy aztán meg is becsülte a szikrát fogott
227 X | edényekben, mikor egy szolga meg egy kutya bementek a helyiségbe,
228 X | kutyát is halva találták. Meg volt hát pecsételve, hogy
229 X | Meleg kemence kén' ahhoz meg egy kis bor.~- Az egyik
230 X | ezentúl a király is ivott, míg meg nem holt.~- És alkalmasint
231 X | a fürj.~Kulcs csikordul meg a házbeli ajtó zárjában,
232 X | szörnyűségében a helyzet.~- Meg vagyok kötözve - panaszkodott
233 XI | kétségbeesés nem zsibbasztotta meg, de fejlesztette tehetségeit.
234 XI | Dimitri apó! - szólalt meg künn Szepessy németül. -
235 XI | az eb hullájában botlott meg!~- Toppy meg van ölve! -
236 XI | hullájában botlott meg!~- Toppy meg van ölve! - kiáltá fájdalmasan. -
237 XI | ismét a báró. - Én ölettem meg Toppyt, én fizetem meg az
238 XI | ölettem meg Toppyt, én fizetem meg az árát, eddig van; de várjon
239 XI | de várjon hát és értse meg a dolgot, ha szívén viseli
240 XI | ezt fennhangon kacagták meg a falakat megszállt vitézek.
241 XI | alvásában háborgassuk. De meg van is egy-két sárga csikó
242 XI | míg Kovács kisasszonyt meg nem kapom.~- Oh, istenem,
243 XI | Azért költse fel és mondja meg az asszonynak, amit üzentem.
244 XI | megbotránkozva. - Mi van meg, hé?~Akli elröstellte magát,
245 XI | majd akadozva magyarázta meg:~- Megtaláltam a bicskámat.~-
246 XI | Botond bárdjától.~Majd hogy meg nem hasadt a Dimitri szíve
247 XI | pillanatban egy ablak világosodott meg az emeleten, majd gyorsan
248 XI | kedves kis jószágok, hogy meg lehetnek most ijedve! Ablakot
249 XI | a kígyó tanította volna meg Évát az almaevésre, de élek
250 XI | gyanúperrel, hogy Éva tanította meg a kígyót sziszegésre és
251 XI | is, mert...~- Kötözzétek meg!~Akli összefonta mellén
252 XI | amit akar, de hallgassa meg előbb, amit mondok. Elhiheti,
253 XI | megvető hangon.~- Hallgassa meg az okot, amely...~- Jól
254 XI | állaté.~Ilyenképpen mordulhat meg az ördög, ha a katlanja
255 XI | nem volt őszinte, hogy önt meg nem nyugtatta. Mert hisz
256 XI | szenvedélytől és engem bízott meg, hogy ha veszélyesnek ítélhetném
257 XI | papírcédulát.~- Íme, olvassa!~Meg volt sárgulva a papiros,
258 XI | főkötős asszonyi fej jelent meg benne.~Maga Szilvássyné
259 XI | ünnepélyesen -, és mondja meg neki - s itt majdnem fuldokló,
260 XI | ziháló lett a szava -, mondja meg neki, hogy... hogy azt üzenem,
261 XI | engem többé látni. De mondja meg.~- Jó, hát átveszem a bokrétát,
262 XI | mármost mi lesz? - rohanták meg Szepessyt a hadnagyok.~-
263 XI | legalább már azt mondja meg méltóságod, mi változtatta
264 XI | méltóságod, mi változtatta meg így egyszerre?~A gőgös főurat
265 XI | némelyeket én is magamnak tartok meg, lelkem Bori uram.~Hiába
266 XII | csak a büntetését enyhíti meg, szabadon hagyja, de száműzi
267 XII | indirekte ajándékozhatják meg a halandókat.~Hanem biz
268 XII | szobájába és hányja-vesse meg higgadtan, mi legyen az,
269 XII | de csak egy percre). Ej, meg fog bocsátani. Hiszen egy
270 XII | tompán, félénken:~- Tegyen meg engem fölséged nemes emberré
271 XII | Mély hódolattal hajtotta meg magát.~- Hát én nem bánom,
272 XIII| emelte a szemeit.)~Isten meg én - gondolta Akli és fennhangon
273 XIII| a vizit? Hiszen én talán meg sem tudom, ha Dimitri apó
274 XIII| ha Dimitri apó az imént meg nem zörgeti a szobám ablakát,
275 XIII| hogy a fölfedezés lepte meg. A leány azt hitte, azon
276 XIII| dolog komoly volt - jegyzé meg Akli -, és én magam is szepegtem
277 XIII| oh» kiáltásai zavarták meg imitt-amott, azon helyeknél,
278 XIII| Mit? Ugyan mit? - rohanták meg egyszerre.~- Ohó, az az
279 XIII| fejét Aklitól.~- Hát egye meg a titkát, Pakli úr.~De a
280 XIII| kisasszonyra.~- Nos, nem mondja meg, uram?~- Nem.~- Meghalok
281 XIII| Nem hiszem, de próbálja meg, ha úgy tetszik.~- Hát igen
282 XIII| azt akarja, hogy mondjak meg egy titkot, majd azt akarja,
283 XIII| akarja, hogy ne mondjak meg egy másik titkot.~- Mikor
284 XIII| felel?«~Dimitri elment, meg visszatért, mire több volt
285 XIII| őfelségét.«~Akli pedig meg volt elégedve a válasszal
286 XIII| benne:~»A Búzavirág most még meg van rendülve és nem merne
287 XIV | az utóbbi már úgy is nő meg, kétfelé osztott kagylónak,
288 XIV | császár Kolowrat grófot bízta meg a kelengye megrendelésével
289 XIV | akart faragni:~- Gondolják meg, hogy két leányt kell az
290 XIV | császárné nem engedett: »Meg kell lenni.« Mit mondana
291 XIV | Végre is abban állapodtak meg - mindig az asszony győz
292 XIV | ilyenben -, hogy legyenek meg az ünnepélyek, de csak szűk
293 XIV | legbizalmasabb oszlopai hívassanak meg. A császár azt gondolta,
294 XIV | nagy oligarchákat hítták meg, az Esterházyakat, Pálffyakat,
295 XIV | király asztalánál törülték meg a szájukat s nem egy király
296 XIV | magyarázatban, hogy bizonyosan meg akarják daloltatni, mert
297 XIV | akarják daloltatni, mert meg kell adni, hogy ritka gyönyörűen,
298 XIV | utolsónak Ráthonyit szólította meg a császár.~- Milyen volt
299 XIV | kegy rám nézve - hajtotta meg magát Ráthonyi.~- Örülök -
300 XIV | semmi esetre sem haragudott meg.~- Ah, uram - szólt nyájasan,
301 XIV | hiszen ez a rózsa nem ér meg egy falut...~A császár,
302 XIV | szép álom - s nem marad meg utána más valóság, csak
303 XIV | a mámort, neki se maradt meg egyebe a tündérestéből,
304 XIV | Ráthonyi mosolyogva jegyzé meg, hogy ő már megkapta a falu
305 XIV | megkapta a falu árát és eléggé meg van jutalmazva az elfogadás
306 XIV | berakják a bútorokat, azt is meg kell nézni napjában néhányszor.
307 XIV | jegygyűrűvel.~A császár meg volt elégedve a találó gondolattal,
308 XIV | maga ajándékait sürgette meg a kabinetirodában, az aláírandó
309 XIV | menyasszony korából! - jegyzé meg vidáman a császár.~A felségek
310 XIV | nemességgel ajándékozom meg önt, Akli, itt van a nemeslevele
311 XIV | enyém legyen.~- Akkor éppen meg vagyunk fordítva, carissime,
312 XIV | fordítva, carissime, mert én meg azért adom a falut - szólt
313 XIV | felejtse itt az okmányait, mert meg találom bánni a dolgot.~
314 XV | van különbség« - jegyzi meg az előszóban.~E maga idejében
315 XV | kezemben is ritkán fordult meg.~Az orgona búgása elhalt,
316 XV | az Isten miként engedhet meg ilyesmit a saját házában.
317 XV | másképp.~Audiencián jelent meg egy nap a főállamügyész
318 XV | tisztelet dacára se állhatta meg, hogy ne csikorgassa a fogait.~-
319 XV | fogait.~- Sajnálom, hogy meg nem öltem, és ha a kezembe
320 XV | Távozzék ön és javuljon meg, jó kereszténynek, valamint
321 XV | mindaddig, míg én külön meg nem engedem.~Akli most újra
|