Fejezet
1 I | átengedte az egyiket, egy Akli Miklós nevű magyart, aki
2 I | udvari kalendáriumban »Mikos Akli« név alatt van bejegyezve.
3 I | államocskában, hogy a gonosz csont, Akli Miklós, valóságos szabadalmat
4 I | az önérzetét sértette az Akli Mikos növekedő híre. Ezt
5 I | értem áldozta fel magát. Oh, Akli, mennyire szerencsés ön,
6 I | emeltetve föléje, melyre Akli Miklós komponálta a feliratot:~
7 II | kost kein Geld. Nicht wahr, Akli?~- Csakhogy ezek a porontyok -
8 II | iránt határozok. Ön pedig, Akli, elutazik holnap Pozsonyba
9 II | fiúcskát katonának neveltetem, Akli. Azt hiszem, jót teszek
10 II | derék katona volt. Oh, Akli - sóhajtott fel azután -,
11 II | csekély ember előtt, mint Akli, kiegészítheti a gondolatát) -
12 II | gondolatát) - de sokba kerül, Akli. Azért csak ritkán tehetünk
13 II | a szakácsnak vacsorára.~Akli is megérkezett Pozsonyból
14 II | Mindezekkel pedig önt bízom meg, Akli, gondoskodjék mindenről,
15 II | amiket a Jézuska hozott.~Akli ezalatt mind bennfentesebb
16 II | kémekkel. Mindent tudott; az Akli csipkedő verseinek szövege,
17 II | Fritz Brattot bízta meg Akli Miklós megfigyelésével.
18 II | Fritz Bratt ennélfogva az Akli inasával, egy züllött expiktorral,
19 II | kalapjára - kiáltá utána Akli, mikor a császári sátor
20 II | egyet nyomozta ki, hogy Akli minden vasárnap délután
21 II | verset adott át neki az Akli inasa, melyet a »bolond«
22 II | milyen udvari betegségben fog Akli barátunk kimúlni.~- Nos,
23 II | mohón falta fel szemeivel az Akli gömbölyű gyöngybetűit.~-
24 II | van, tehát meg kell várnia Akli uramat, míg közömbös területre
25 III | III. FEJEZET~AKLI AUDIENCIÁKAT TART~Mintha
26 III | rá várakozó veszedelmet, Akli ezekben a napokban ki sem
27 III | kell. Talán túloztak az Akli befolyásáról, de az mindegy.
28 III | személyek is, úgyhogy az Akli lakása olyan volt, mint
29 III | A császárnak tetszett az Akli protektori szerepe. Hiszen
30 III | hogy spanyolfalat húzat az Akli szobájába, s a fal mögül
31 III | istenem! - kiáltott fel Akli roppant ijedelemmel. - Hova
32 III | kalaposmesternek azt tanácsolták, Akli útján próbáljon szerencsét.
33 III | úgysem akarok tőle pénzt.~(Akli bosszús mormogást vélt hallani
34 III | mit akarna tőle? - kérdé Akli.~- Hogy az udvari színházhoz
35 III | giliszta! - vágott közbe Akli nevetve. - Mért nem marad
36 III | királyokat és vitézeket.~Akli elnevette magát.~- Hősöket?
37 III | szoba másik rekeszéből.~Akli elbocsátá a kalapost ezzel
38 III | embereket.~- Dehogy - felelte Akli. - Az embernek hat bőre
39 III | érdekes titok, hogy a császár Akli lakásán van elrejtve, míg
40 III | belépő.~- Mit akar? - kérdé Akli mogorván, az aprópénz közt
41 III | bejárata van az udvarnál.~Akli most még egyszer megnézte
42 III | uram!~- Leánykérőben?~S Akli megint kacsintott Grabénak,
43 III | bakfis egész Bécs városában.~Akli összerezzent. Tágra nyitott
44 III | Csak menjen ön, úgymond Akli Miklós úrhoz a Burgba, ő
45 III | várom a felvilágosításait.~Akli felkelt az íróasztaltól,
46 III | vagyok.~- Ah! - kiáltott fel Akli és elsápadt. - Ön tehát
47 III | hogy szabadult ki? - kérdé Akli.~- Mesének tartották, amit
48 III | jobb kezemet a tükörbe.~Akli úr elnevette magát.~- Nem
49 III | ember - vette át a szót Akli -, s a gondolkozásmódja
50 III | vágott közbe a báró élénken.~Akli egy kicsit zavarba jött.~-
51 III | beleszerettem.~- De hát ő? - kérdé Akli úr halkan, rekedten.~- Kicsoda?~-
52 III | Nekem csak a teste kell.~Akli összecsapta a kezeit.~-
53 III | még nem mondom meg - szólt Akli nyugodtan.~- Nem mondja
54 III | mondja meg?~- Nem - felelte Akli szilárdan. - A gyám neve
55 III | szeretném én látni - felelte Akli, karjait mellén összefonva.~
56 III | szíve helyén van, igaz-e, Akli?~- A fölséged szíve oroszlánszív!~
57 III | szét volna lőve a feje.~Akli fölemelte az ott maradt
58 III | meg:~- Maga nagy szamár, Akli, elrontja a császárja örömét.~-
59 III | szerethetné? - kiáltott fel Akli.~- No, no. Minden lehetséges,
60 III | valamivel? Maga nagy kópé, Akli, sokat mászkál a kertben,
61 III | nyárspolgárias bonhomiával leült az Akli asztalához és sietve vetette
62 III | Ez egyszer igaz, amit Akli mond. Ferenc császár.«~-
63 IV | rövidítette a gyereklányka az Akli papa szót, lett belőle Klipa,
64 IV | Iluska arca, mint a fáklya, Akli is zavarba jött. A leány
65 IV | horgasztotta le szép fejét. Akli hallgatag lett, félszeg
66 IV | kiállhatatlan volt most Akli előtt. Elgondolta, hogy
67 IV | akkor alájuk csúsztatta Akli fantáziája a leány szép
68 IV | van odakünn? - kérdé.~- Akli Miklós.~- Ön van ott, uram?
69 IV | toilettet, mert itt van érted Akli úr. Beszélnivalója van veled.~-
70 IV | Beszélnivalója van veled.~- Akli úr van itt? - kiáltott fel
71 IV | szokta át- meg átjárni az Akli lelkét, de hasztalan, ma
72 IV | ketten felültek a kocsira, s Akli azt parancsolta a kocsisnak,
73 IV | a nem látszat is gyanús.~Akli is átemelte egy-két helyen
74 IV | beszélgethetünk - mondá Akli -, erre kevesen járnak.~
75 IV | efféle bolondságot, Iluci. (Akli így nevezte őt becéztetőn.)
76 IV | volt azonban így is, hogy Akli elfordította tőle a fejét
77 IV | Tehát igaz! - szisszent fel Akli fájdalmasan. - Ön szereti?...~-
78 IV | lehetséges-e? - fakadt ki Akli önkéntelenül.~A leány vállat
79 IV | bűn az? - kérdé dacosan.~Akli nem válaszolt, szemei elhomályosultak,
80 IV | Nem értem - motyogta Akli zavartan.~- Most már én
81 IV | csütörtökön olvasta fel neki Akli a Ludas Matyi történetét.)~
82 IV | Ludas Matyi történetét.)~Akli pedig úgy örült ennek a
83 IV | gondolta magában megnyugodva Akli.)~- Ezt a császár küldte
84 IV | hogy talán az egerek eszik.~Akli édesdeden nevetett, a napsugár
85 IV | mondtam? - kedélyeskedett Akli. - És szörnyűség, az ilyen
86 IV | Miért nem felel? - sürgeté Akli - ösmeri Szepessy bárót?~-
87 IV | módjára omlottak a könnyei.~Akli pszichológ volt; gyorsan
88 IV | ez az oka van - nevetett Akli gúnyosan.~- Hiába nevet.
89 IV | utca után kérdezősködött.~Akli fölkelt, azt hitte, idegenek,
90 IV | tévednek a személyben. Én Akli Miklós vagyok.~- Kétségkívül.
91 IV | parancsot és felmutatta. »Akli Miklós, harminckét éves
92 IV | éves egyén elfogatandó.«~Akli szinte a szemének se hitt,
93 IV | pedig rábízza magát mireánk.~Akli elgondolta, hogy itt az
94 IV | okot, amiért távoznia kell.~Akli egy pillanatra visszatért
95 IV | lépésnyire a padtól megálltak.~Akli a következőket mondá magyarul:~-
96 IV | elkísérjük a kocsihoz - folytatá Akli -, tegyen úgy, mintha visszamenne
97 IV | hozzá; felült a kocsira. Akli rákiáltott a kocsisra:~-
98 IV | hátrafordulva a kocsiülésen. Akli a zsebkendőjét lobogtatta.
99 IV | rendőrségi főépületbe hajtattak.~Akli gondolataiba merült, míg
100 IV | uram?~- Igen - felelte Akli kurtán, kelletlenül.~- Sok
101 IV | rendőrfőnök elé! - követelte Akli.~- Nincs külön szoba. A
102 IV | emberhez. Pedig eljöhet.~Akli kivett a zsebéből egy aranyat
103 IV | megnyikordult a zárban, és Akli rab lett.~Odabent félhomály
104 IV | férfi aludt és hortyogott.~Akli megbotlott egy székben és
105 IV | villogó szem szegeződött Akli felé.~- Bocsánat, uram,
106 IV | vacokról - Mit látnak szemeim! Akli úr?~Akli szinte hátratántorodott
107 IV | látnak szemeim! Akli úr?~Akli szinte hátratántorodott
108 IV | Nem egészen - felelte Akli egyszerűen.~- Akkor aztán
109 IV | éretlen gyerek - csitította Akli -, nem arravaló az még.~-
110 V | most törne ki a hangja -, Akli Miklóst elfogták.~A császár
111 V | beszéljünk magáról is. Elmondta-e Akli, hogy kérő volt a háznál?
112 V | bezáródott végképpen az Akli Miklós börtöne.~ ~
113 VI | VI. FEJEZET~AKLI A RABSÁGBAN. GYURI MISSZIÓJA~
114 VI | Hiszen fölségedhez is írt Akli névnapi, születésnapi, valamint
115 VI | hozzá csípősen.) Ha tehát Akli most Napóleonhoz írt dicsverset,
116 VI | határozottan következik, hogy Akli valamely összeköttetést
117 VI | kizárólag mutatja, hogy Akli nem új titkos összeköttetést
118 VI | Stadion érvelése a gyanút. Akli el volt veszve. A császár,
119 VI | szemlátomást kacérkodott Aklival. Akli nem volt elég karakter,
120 VI | utcában, egy nevelő-házban... Akli visszakacsintgatott rá,
121 VI | Hiszen igyekszem - felelte Akli -, már két instanciát írtam
122 VI | Napóleonhoz egy kérelemmel.~Akli csodálkozott.~- Napóleonhoz?
123 VI | bennfentes a Tuileriákban.~Akli gyanúját még ez se ébresztette
124 VI | rab?~- Magyar rab, valami Akli nevű.~Gyuri elsápadt, szíve
125 VI | Lőn tehát egy napon, hogy Akli Miklós cellája ablakán egy
126 VI | papirosba volt betakargatva. Akli fölemelte, legöngyölgette
127 VI | volt rajta: »Én vagyok itt, Akli bácsi. Nem parancsol valamit?
128 VI | Gyurka.«~Hej, megörült Akli a levélnek s nyomban rohant
129 VI | szorgalmasan diskuráltak egymással. Akli leveleit Bécsbe küldözte
130 VI | sok mindenfélét megtudott Akli, ami a világban történik;
131 VI | Kolowratból, akivel most, mint az Akli helyettesével, gyakran érintkezik,
132 VI | gondolatokat hajtott az Akli fejében. Virágok nőttek
133 VI | érdekeset beszéltek, és Akli lassan-lassan okosodni kezdett.
134 VI | juttatni, csak írja meg.«~Akli tehát még egy instanciát
135 VI | eresztené a felség elé az Akli instanciájával - kivált
136 VI | kivált ha parancs van, hogy Akli nevét említeni sem szabad.
137 VI | egyenes szívű öregből, hogy Akli miért lett kegyvesztes.
138 VI | hát vége van a szegény Akli úrnak. Valami hóbortos verset
139 VI | az Isten napját. Mert hát Akli úrnak szárnyai voltak, ahogy
140 VI | mozdulattal becsúsztatta Akli instanciáját a hesszeni
141 VI | sopánkodott:~- Oh, szegény Akli bácsi, szegény Akli bácsi...
142 VI | szegény Akli bácsi, szegény Akli bácsi... Hogy lehetne rajta
143 VI | engedély nélkül szaladtam ide Akli úrhoz és önhöz. Nem szeretném,
144 VI | viszi a hírt vágtatva, hogy Akli Miklós tüstént szabadon
145 VI | kavics a rab cellájában. Akli mohón olvasta a cérnával
146 VI | Waffenrockban, de nem az Akli ártatlanságát látta meg
147 VI | vele boldogok.~Így került Akli Miklós Pozsonyba, új fogházigazgató
148 VII | beteges vonzalommal érdeklődik Akli iránt, ne értse, miről van
149 VII | poézis, ahogy elneveztük, Akli úrnak egy verse, melyet
150 VII | igaz, hogy a jó, hűséges Akli áruló volt, hogy a francia
151 VII | parancsot, Stransky, hogy Akli Miklós rab Pozsonyban legott
152 VIII| karácsony estéjén lóhalálában az Akli szabadulását Pozsonyba.
153 VIII| jelentkezzék nála minél előbb.~Akli szíve nagyot dobbant örömében,
154 VIII| torony órája hatot ütött.~Akli belépett a vendéglőbe. Máskor
155 VIII| lakik a harmadik házban.~Akli habozni látszott.~- A vőm
156 VIII| szíves ajánlatát - felelte Akli, elcsábíttatva a kocsi kilátásaitól -,
157 VIII| ha én hozok valakit.~- Én Akli Miklós vagyok - mutatta
158 VIII| volna, hogy vendég is lesz.«~Akli sokat evett és sokat ivott,
159 VIII| megtalálni az ismerőst.~- Csak Akli után kell tudakozódni a
160 VIII| ahol át akarnak öltözni.~Akli csodálkozva kérdezte:~-
161 VIII| végre is mi közöm hozzá?~Akli gondolatokba merült, de
162 VIII| szeretnék elmenni - felelte Akli egyszerűen.~- Igen nehéz
163 VIII| bárónak mind a négy kereke.~Akli csupa fül volt, szíve hangosan
164 VIII| messze, Bazin mellett van.~Akli izgatottan dobolt ujjaival
165 VIII| látni.~- Nem értem - szólt Akli megzavarodva, látván, hogy
166 VIII| császár embere vagyok - szólt Akli, -, az ő mulattatója és
167 VIII| is mondta, csak gondolta.~Akli mindent elbeszélt, ami a
168 VIII| pipájából a füstöt fölfelé.~Akli csodálkozva tekintett rá,
169 VIII| mindent elmondtam - végzé be Akli -; az a sejtelmem, hogy
170 VIII| Hogyan? - csodálkozik Akli. - Hát nem haragszik a császárra?
171 VIII| Értem én a csíziót!~De Akli csak nem hagyta békén, kíváncsi
172 VIII| nem mondja meg - aggódék Akli.~- Azt majd meglássuk.~-
173 VIII| híradással.~Régen aludt már Akli Miklós ilyen szép tiszta
174 VIII| lehelt rá a vánkosokra és Akli kínosan hánykolódott rajtuk
175 VIII| és veszekedő emberekkel.~Akli az ablakhoz illeszté fülét,
176 VIII| re szerződött, gondolta Akli; vitézekről van szó és nem
177 VIII| vele, Tóth Mátyás uram.~Akli szíve hangosan dobogott
178 VIII| jó szívét - vágott közbe Akli elérzékenyülve. - Mindent
179 VIII| Miklós vagyok - felelte Akli.~- Igen elterjedt család.~-
180 VIII| télen az erdőben - hagyta rá Akli.~- És nevezetes család -
181 VIII| étvágyáról - tréfálózott Akli.~- Ön, úgy látszik, nem
182 VIII| Bátran fölcsaphat, uramöcsém.~Akli még habozott egy percig,
183 VIII| megállás Bécsig, Elég? Mi?~Akli szótlanul nyújtotta kezét.~-
184 VIII| uram, ünnepélyesen megrázva Akli kezét. - Van honnan, hála
185 VIII| Itt van ő most? - kérdé Akli.~- Dehogy van. Ő már előre
186 VIII| Csinosítsd ki magadat!~Akli magára maradt, kétségbeesett,
187 VIII| vitézek« közé - mondá sötéten Akli.~- Hallom, mondta a vőm,
188 VIII| pokolba is! - fakadt ki Akli éktelen káromkodásban. -
189 VIII| szólt az öreg ünnepélyesen.~Akli a nyakába borult az öregnek,
190 VIII| Nem, nem - ellenveté Akli -, nekem ezekkel a gazemberekkel
191 VIII| gyorsan vetette rá a betűket Akli:~»Tudassa kérem sürgősen
192 VIII| most aztán öltözött is Akli gyorsan, katonásan, egy
193 IX | volt, de a legjobb kedvre Akli Miklós szottyant, mert amint
194 IX | nyavalyások apródonkint.« Csak Akli tudta aztán megmagyarázni
195 X | ilyennek fogta az egyik végét Akli, s színlelt egykedvűséggel
196 X | az angyalokat lehozzuk.~Akli incselkedett Málnásyval,
197 X | Nevetgéltek, tréfálóztak, de az Akli lelke tele volt nyugtalansággal.
198 X | azért se volt tanácsos, mert Akli agyából azt a rossz gondolatot
199 X | közbeszólni.~»Oh, te balgatag Akli, megmented a Búzavirágot,
200 X | lenne Búzavirágból, ha ő (Akli) nem volna többé? Rettentő
201 X | volna meg az ő Aklija!~És Akli éppen ettől sajnálta volna
202 X | leginkább megfosztani, - mert Akli önfeláldozó. Tehát nem öli
203 X | nedvekbe megmártogatott önzés.~Akli elméjében szaporán csíráztak
204 X | No, valahára!~Ekkoráig Akli is éppen visszatért a kulaccsal,
205 X | hadi kappan? - mosolygott Akli.~- Hát nem tetszik engem
206 XI | megmondani a kívánságát.~Akli megfeszült figyelemmel fogott
207 XI | kisasszony a császárnak...~Akli önkéntelenül felkiáltott:~-
208 XI | megbotránkozva. - Mi van meg, hé?~Akli elröstellte magát, zavarba
209 XI | lépett eléje nagy vakmerőn Akli Miklós.~- Megösmer-e, báró
210 XI | órájárul. - Mit akar?~- Én Akli Miklós vagyok.~- Ah! - kiáltott
211 XI | elmondom én! - vágott közbe Akli. - Pozsonyban Bori uram
212 XI | mert...~- Kötözzétek meg!~Akli összefonta mellén a kezeit,
213 XI | kíváncsisága is fel volt piszkálva. Akli mintegy kitalálta a gondolatát,
214 XI | Beszélhet! - mondá a báró.~Akli óvatosan körülnézett. Egyedül
215 XI | Mi? Hogy? Megőrült ön?~Akli észrevette a lesújtó hatást
216 XI | a politika! - folytatta Akli - ilyen a politika. Oh,
217 XI | volna fojtani pázsitjában?~Akli nem az az ember volt, aki
218 XI | akarom, kieresztem a fülemen.~Akli rejtélyesen intett a kezével,
219 XI | Ez egyszer igaz, amit Akli mond. Ferenc császár.«~(
220 XI | a levegőben kalimpálva.~Akli utána baktatott.~- Mit szándékozik
221 XII | HAT DIE SPENDIERHOSE AN...~Akli észrevétlenül tűnt el társaitól,
222 XII | felvillanyozva kiáltott fel:~- Ah, Akli! Itt van a gonosz fickó!
223 XII | levegőben legott megtalálta Akli az ő régi hangját.~- Nagyon
224 XII | lettem elítélve? - dünnyögte Akli, mintegy önkéntelenül, önmagához. -
225 XII | szemének, szájának tetszetős.~Akli valóságosan elszédült, összetört
226 XII | bolondot kívánjon, kedves Akli!~Az örömtől mámorosan tántorgott
227 XII | megtudja a csalást. (És Akli hátát elfogta a borzongás.)
228 XII | küldött, hogy sakkozni akar. Akli visszatérte eszébe juttatta
229 XII | hogy ő nyerjen, csak az egy Akli merte megmattozni. Emiatt
230 XII | kiterített ostábla előtt, midőn Akli belépett, az elefántcsontból
231 XII | vagy legalább unott, és Akli szerette volna, ha most
232 XII | ezzel felkelt az asztaltól.~Akli szintén fölkelt és örült
233 XII | az, amit önért tehetek?~Akli szíve hevesen kezdett dobogni.~-
234 XII | császár napi teendőiből.~Akli összeszedte erejét, legyőzte
235 XII | emberré és ajándékozza nekem Akli községét.~A császár nem
236 XII | ujjait, míg végre megállt Akli előtt.~- Hja, hja. A dolog,
237 XII | értem, egy donációt akar...~Akli egy szót sem felelt, lesújtotta
238 XII | villámhirtelen ötletet gyújtott az Akli fejében is. Mély hódolattal
239 XII | azt adja nekem felséged. Akli község helyett.~- Hogy érti
240 XII | Hogy érti azt?~- Hátulról Akli annyit tesz, mint Ilka.~-
241 XII | Ilona vagy Heléna.~- Ah!~Akli arca kigyúlt, szemei élénken
242 XII | egyre csóválta fejét.~- Akli! Vén gyerek! Mit kell hallanom?
243 XII | Én, fölség? - hüledezett Akli.~- Sőt, úgy látszik, sikkasztott
244 XII | fölség - mentegetőzött Akli, e magasztos pillanatban
245 XII | kapta fel mohón a szót Akli.~- Mit is tehetnék egyebet? -
246 XIII| A BIMBÓ RÓZSA AKAR LENNI~Akli lábai alatt égett a föld,
247 XIII| a csöngetésre, és miután Akli megnevezte magát, örvendezve
248 XIII| búsult.~- Búsult? - kérdé Akli vidáman, mintha hájjal kenegetnék
249 XIII| Isten meg én - gondolta Akli és fennhangon hozzátette:~-
250 XIII| De én jótállok - felelte Akli.~- Ej, ön legfeljebb csak
251 XIII| fog kapni, neki köszönheti Akli úr. Ön, mondom, legfeljebb
252 XIII| elkezdett iregni-forogni Akli körül, hogy a szoknyái harangalakra
253 XIII| körülötte. A »tengely» (Akli) is, bár ügyetlenül meg-megtántorodva,
254 XIII| kiszakítja a kezemet - nevetett Akli, és nézte, nézte nagy gyönyörűséggel,
255 XIII| Micsoda viselkedés ez! Akli úr nem játszópajtás, se
256 XIII| bácsi.~- Persze, ő csak Akli. De mikor én úgy örülök,
257 XIII| Tegnap este jöttem - felelte Akli.~- Úgy? Tegnap este? (A
258 XIII| dolgokról beszélgettünk Akli úrral. Oh, istenem, mennyi
259 XIII| Veszedelmes szépségű.)~Akli arcán csodálkozást lehetett
260 XIII| okos, még latinul is tud. Akli pedig nyilván azon csodálkozott,
261 XIII| szívecském - újságolta továbbá -, Akli úr itt volt az éjjel Szepessy
262 XIII| komoly volt - jegyzé meg Akli -, és én magam is szepegtem
263 XIII| S itt aztán elbeszélte Akli az egész tervet, milyen
264 XIII| találtam! - dicsekedett Akli diadalmasan. - Olyat mondtam
265 XIII| Semmi esetre se - felelte Akli eltökélten.~Ilonka durcás
266 XIII| hűvösen biccentett a fejével Akli felé, azután így szólt távozóban:~-
267 XIII| tartottak, hogy mit mondott Akli Szepessynek. Ilona faggatta,
268 XIII| Szepessynek. Ilona faggatta, Akli ellentállt, úgyhogy egy
269 XIII| Szépen eltemetjük - nevetett Akli.~- Hiszen maga valami borzasztót
270 XIII| fogadott őfelsége - folytatá Akli bizonyos ködös, de mégis
271 XIII| visszafogadott őfelsége - folytatá Akli, -, hanem azt mondotta,
272 XIII| Már választottam - mondá Akli rendítő nyugalommal.~- Mit? -
273 XIII| Találja ki - biztatta Akli.~- Nem tudom, nem tudom -
274 XIII| Furcsa maga! - zsörtölt Akli. - Majd azt akarja, hogy
275 XIII| csöndesen sírdogált bent. Akli mindenféle követeket küldözgetett
276 XIII| Mit felelt a császár?~Akli ezt írta válaszul:~»A császár
277 XIII| most még neheztel a csúf Akli úrra és nem tud ránézni,
278 XIII| kimondhatatlanul szereti - őfelségét.«~Akli pedig meg volt elégedve
279 XIII| rendülve és nem merne az Akli szemeibe nézni, de ha egy
280 XIV | vőlegényéhez Franciaországba. Akli ellenben kisürgette a maga
281 XIV | a császárné.~- Akié amaz Akli nevű falu - tette hozzá
282 XIV | hihetetlen.~- Nemde az ön birtoka Akli község? - kérdé a császár.~-
283 XIV | emberhez illik, pro memoria: »Akli falu«. Ha hazaér, gondosan
284 XIV | magánjavak direktora, az Akli község átruházásáról szóló
285 XIV | közönséggel, mert ott lesznek Akli ismerősei, az udvari emberek,
286 XIV | is némi szerepet visz az Akli esküvőjénél, ami nagy szenzáció
287 XIV | Insignis Nobilis Familiae Akli »de Akli«). A pajzson egy
288 XIV | Nobilis Familiae Akli »de Akli«). A pajzson egy kétfejű
289 XIV | élénken foglalkoztatta az Akli házassága. Az egyszerű alattvalók
290 XIV | szeretett könnyeket látni.) - Akli, én magának adtam őt, de
291 XIV | sír. Ehhez tartsa magát, Akli, gonosz csont!~A császárné
292 XIV | nemességgel ajándékozom meg önt, Akli, itt van a nemeslevele és
293 XIV | tennem, hogy az a famózus Akli nevű falu donációképpen...~-
294 XIV | felséges uram - mondá meghatva Akli és az ő szeméből is kiszivárgott
295 XIV | Ad Dominam de Nikolaus Akli de eadem.) No, csak semmi
296 XIV | találom bánni a dolgot.~Akli átvette a leveleket, de
297 XV | Item 10 órakor. Bizonyos Akli Miklós nevű rokonszenves
298 XV | megkezdte a szertartást.~- Akli Miklós, szereted-e ezt a
299 XV | Szeretem - rebegte halkan.~- Akli Miklós, akarod-e őt házastársul?~
300 XV | dördült el a templomban, s Akli jobb oldalt a bordák közt
301 XV | kivették a sebből a golyót, s Akli napokig élet-halál közt
302 XV | egy stájerországi zárdába. Akli pedig keserves epekedésben
303 XV | nőül akarta venni, midőn Akli Miklós őfelségének egy felmutatott
304 XV | miféle iratot mutatott neki Akli, felette nehéz szíve lett
305 XV | én külön meg nem engedem.~Akli most újra kegyvesztett lett,
306 XV | csinálta a faluajándékozást. Akli Miklósnénak adván azt, miután
307 XV | Miklósnénak adván azt, miután Akli Miklósné nincs a világon,
308 XV | Kovács kisasszony apáca lesz, Akli pedig, ha meggyógyul, hadd
309 XV | Kolowrat karonfogva vezette be Akli szobájába, annak ágyához
|