Fejezet
1 I | megjelenve -, hogy nem én fekszem most itt helyetted, te derék
2 I | szobacsere ötlete támadt, és most az én megmentőmnek mondhatja
3 II | bátorkodott közbeszólni a most lihegve odaérkezett udvarmester -
4 II | vagyok.~- Császár! - mondá most a fiú emelt hangon. - Add
5 II | írt, vagy eljött hozzánk. Most már se pénzt nem küldött,
6 II | kérdé a fiú makacsul.~- Ő most nagyon messze van - nyugtatta
7 II | küldözött a tartásukra, de hogy most már két hónap óta nem érkezett
8 II | keresgélés nemigen esett most Bécsben.~A hatalmas francia
9 II | már elszedegette Napóleon, most a kalapokra kerül sor.~A
10 III | kedélyes bécsiek -, lássuk most már a bolondét.« Tarkabarka
11 III | pecsenyéket pedig leejti. Hát most is ilyen nagy tűz lobogott.
12 III | Egész lényén látszott, hogy most élvez. Szúrós, kék szemeit
13 III | bejárata van az udvarnál.~Akli most még egyszer megnézte tetőtől
14 III | pedig így szólt hozzám: »Most pedig ígérd meg paroládra,
15 III | akik rám ösmertek, de ha most gyűlt volna meg vele a bajom,
16 III | becsülje meg magát az úr. És most már követelem, hogy azonnal
17 III | akihez fordulni kell.~- Most még nem mondom meg - szólt
18 III | arcával. No, ugye jó volt most a császár? Ugye, hogy még
19 III | örült, mint a gyermek, hogy most ő mentette meg Aklit, akinek
20 III | igaz, de mit csináljunk most már azzal a rabiátus emberrel?~-
21 III | kapok-e a szőlőből? Martinecz most az ischli parkot rendezi
22 III | császár -, az üvegházakra most a főkertész felesége ügyel
23 III | csinos asszony. No hát, most az egyszer kisegítem és
24 IV | eltöltött csütörtök délutánok most úgy tűntek fel neki, mint
25 IV | mint elmosódott édes álmok. Most kezdte érezni a becsüket.
26 IV | idegen, kiállhatatlan volt most Akli előtt. Elgondolta,
27 IV | volt Bécsben, mint amennyi most a kávémérés. A hatóság nemcsak
28 IV | ugyan nem beszélnek még most, száz év múlva se németül,
29 IV | előtte járt a mostaniaknak. Most is bizonyos egyenlőségi
30 IV | Mért nem mondta neki, hogy most nem lehet? - förmedt rá
31 IV | A madame éppen nincs itt most, hívatták a kapuhoz.~- De
32 IV | homokkal meghintve, mint most: porzót a régiek csak a
33 IV | leány szeme közé.~- Hagyjuk most az efféle bolondságot, Iluci. (
34 IV | nevezte őt becéztetőn.) Maga most már nagyleány lett és jövendőjéről
35 IV | hát mikor történt ez?~- Most a télen.~- A Szepessy kisasszony
36 IV | rettenetes tréfáival. Hát most látom csak, hogy évődik
37 IV | motyogta Akli zavartan.~- Most már én sem. Hát nem arról
38 IV | toppantott a leányka a lábával. - Most már azért se.~- De ha nagyon,
39 IV | magának lelke!~- Persze, most már lelkem sincs, amióta
40 IV | csúfolódni akar rajtam?~És most zápor módjára omlottak a
41 IV | Tessék, de majd csak odabent, most legjobb lesz, ha elbúcsúzik
42 IV | tréfájáról volna szó.~- Most elkísérjük a kocsihoz -
43 IV | ezek a császártól!~- És most már menjünk, uraim - szólt
44 IV | parancsoló hang imponált, s most már csendben hajtott a kocsis
45 V | a fiatalok se jobbak.~És most megjelenik a szép, fiatal
46 V | ajtónál, előszobákban, hogy most lehetetlen a császárral
47 V | a befagyott forrás, csak most törne ki a hangja -, Akli
48 VI | csípősen.) Ha tehát Akli most Napóleonhoz írt dicsverset,
49 VI | Ellenségei vannak a Burgban, s őt most azok informálják. Sohase
50 VI | kamerad«?~- Hát egy rab van most az apámnál, attól tanultam.~-
51 VI | bennfentes Kolowratból, akivel most, mint az Akli helyettesével,
52 VI | virágokat, cukrot küldöz be, sőt most újabban úgy öltözik, mint
53 VI | gondolok magára. Itt Bécsben most az a hír, hogy Napóleon
54 VI | hogy a császár hol van most.~Elment a postamesterhez.
55 VI | udvar hollétét.~- Őfelsége most Laxenburgban tölti az őszt -
56 VI | Még a bajusza is olyan.~De most már Gyuri is katonaruhát
57 VI | Gyuri, de mit csináljon most? Kihez forduljon? Kolowrathoz
58 VI | Simonyi óbester vagyok.~Most utólagosan ijedt meg a fiú,
59 VI | már eddig meg nem untam, most öreg koromban megjárja pihenőnek.
60 VI | vége van, punktum. De már most mennem kell a ruhákkal,
61 VI | van nálunk és itt találja most Kolowrat grófot is, akit
62 VI | útközben, hogy a császár most már öltözködik, most ölti
63 VI | császár most már öltözködik, most ölti fel körülbelül a Waffenrockot,
64 VI | hogy nagyon kis darabka.~Most már aztán végképp el volt
65 VI | a »császár mulattatója«. Most már nem irkálhatott leveleket
66 VII | éppen megnyeri tetszését. De most beszéljünk jövőjéről is.
67 VII | beszéljünk jövőjéről is. Ön most már az utolsó évben van
68 VII | hogy semmit se szóltam. Most pedig vegyük elé a »katona
69 VII | nagyon fennen beszélsz. Most már azért is megpróbáljuk.~
70 VII | szép, oly barátságos volt most a császár hideg pompájú
71 VIII| zajos tivornyák tanyája; most végtelenül szomorú hely,
72 VIII| inszurgensekről van itt most szó.~Az öreg Gelencsér vállat
73 VIII| egyszerűen.~- Igen nehéz most alkalmatosságot kapni.~-
74 VIII| nagyobb bolond se, mint most. Ami a dolog rejtélyességét
75 VIII| Hiszen nincs az ő háta mögött most senki, nem húzhatja ki a
76 VIII| húzhatja ki a lajblizsebből most is Ferenc császárt, mint
77 VIII| a Burg levegőjében, itt most már ki van taszítva okos
78 VIII| Gelencsér, - Hiszen az úrnak most kapóra jönne bosszúállás,
79 VIII| reggelre tudni fogom, azért hát most csak feküdjék le nyugodtan,
80 VIII| Három tigris-utcában lakik; most éjféli misére menet beszólok
81 VIII| ködmönét és a karabélyát.~- Hát most már mit csinálunk?~Nagy
82 VIII| mi?~A házigazda hangja most vegyült be.~- Van egy vendégem,
83 VIII| méregetve a legénykét, aki most felült a párnák között.~-
84 VIII| édesebbről.~- No ugyan? Most kezdem már nem érteni. Hát
85 VIII| bárónak elég.~- Itt van ő most? - kérdé Akli.~- Dehogy
86 VIII| dolgot, atyámfia, hogy te most katona vagy, mert én úgy
87 VIII| Reménylem, értesz engem? No, már most tehát öltözz fel szaporán,
88 VIII| föl kell venned, mert mi most parasztok vagyunk útközben,
89 VIII| amint látta, hogy a nap most is felkel s fagyos, közömbös
90 VIII| Ugorj, Farkas! Micsoda? Most sincs kend felöltözve? Ejnye,
91 VIII| milliom ördögadta!~No, most aztán öltözött is Akli gyorsan,
92 IX | szilvóriumos kulacs sorba járta most is. (Fűtsünk, nemes atyafiak,
93 IX | csodálkozni. Hiszen nini, most hányan mennek őkegyelmeik
94 IX | De hát az még messze van. Most egyelőre még csak Dévényújfaluról
95 IX | atyafiak?~- Bemennének azok most a tigris torkába is.~- Csak
96 IX | Mária Lujzácska!~- Én még most se hiszem.~- Ej, el van
97 IX | melléktörténeteket, s midőn most mellette ment el egy bécsi
98 IX | felöltöztem becsületesen, és most az ördög se ösmer rám. Ez
99 IX | tudtam a csíziót. De hát most már tempi passati. Először
100 IX | életében.~- Az is igaz, hanem most már mindjárt tizenegy óra,
101 IX | szükség van. Jó lesz, ha most már a helyszínére megy a
102 X | szólt Bajmódy. - Maradjanak most már itt veszteg a kalitkával,
103 X | megbokrosodhatnának. Én most egy kicsit megtekintem a
104 X | csemete korában.~- Hagyjuk ezt most - ejté el a kellemetlen
105 X | mondá barátságosan. - De most már nézzük meg az embereinket.~
106 X | gondolni kell.~- A szekerek? Most még szanaszét. Hanem ezekkel
107 X | Valóságos kis Napóleon. Most már szentül hiszem, hogy
108 X | jertek!« Ugyan miről álmodik most fehér párnáin a szépséges
109 X | karcsú, szikár vagy gömbölyű? Most szóljon, mikor még mind
110 X | télikabátokat.~A bezárt utcában most már Szepessy volt az úr
111 X | pallosa is van.~- Rozsdás az most - jegyezte meg fumigáló
112 X | korai? Mit csináljanak még most a falakon?~- Üljenek ott,
113 X | tanácsos, instálom, mert most a lövéstől úgy meg találnak
114 X | Sőt, ki tudja... hátha már most is fölösleges minden aggodalma?
115 X | Szepessyék kezébe került. Most egyszerre előtte állt egész
116 XI | dolga van. Azért is, mert most részeg, és azért is, mert
117 XI | részeg, és azért is, mert most be nem eresztem.~Ezzel megfordult
118 XI | báró urat, a báró úr menjen most haza lefeküdni.~- De van
119 XI | megmondani.~- Semmit se akarok most tudni, mert én most aludni
120 XI | akarok most tudni, mert én most aludni akarok.~- Abból nehezen
121 XI | valami, Dimitri apó, mert én most egy fölfegyverkezett sereggel
122 XI | lássa - felelte a báró -, most már nem olyan goromba, mint
123 XI | jószágok, hogy meg lehetnek most ijedve! Ablakot persze kinyitni
124 XI | mondta a báró üzenetét. Most javában tanácskoznak...
125 XI | hogy a kisasszony, akit ön most el akar rabolni az intézetből,
126 XI | kötelességemet végeztem, most már az én lelkem tiszta,
127 XI | helyzetet ki nem aknázza. Most ő kerekedett felül és kigúnyolta
128 XI | baktatott.~- Mit szándékozik most tenni? - kérdé bizonytalan
129 XI | Mindenki hallani akarta. Most dől el a kocka.~- Miféle
130 XI | kellett volna.~- Hogy? Haza? Most? Így üresen?~- Így üresen -
131 XI | A gőgös főurat sértette most a tolakodás. Szerencse ilyenkor
132 XII | tagadja, látom az arcán. De most már megint minden jó lesz,
133 XII | határozni. Hát ne is feleljen most, hiszen ráérünk, gondolkozási
134 XII | gondolkozási időt hagyok. Menjen most a szobájába és hányja-vesse
135 XII | Megöli, semmi kétség. Pedig most olyan becsesnek tűnt fel
136 XII | Akli szerette volna, ha most egyáltalában nem esik említés
137 XII | császár semmit, pedig bár most szólt volna, mert később
138 XII | kicsiség volt az általuk most előkészített világtörténelmi
139 XIII| őrködtem önök felett.~Nyílt most az ajtó, felrántotta szelesen,
140 XIII| talán alkalmatlan is vagyok most...~- Oh, hogyisne. Hisz
141 XIII| magán-beszélgetésük van, én most magukra hagyom és beküldöm
142 XIII| néhány sorral:~»A Búzavirág most még neheztel a csúf Akli
143 XIII| olvasta benne:~»A Búzavirág most még meg van rendülve és
144 XIV | billétek« közül, mint mindig, most is csak kevés ment Magyarországra.
145 XIV | jobb szeretett volna ő most otthon csibukozni a zsölléjében),
146 XIV | türelmetlenül tekintett urára, mert most már a karnyújtás és a továbbmenetel
147 XIV | láng gyúl a fejében. - Mi most nagyon rászorultunk önre.~-
148 XIV | behozták, és aláírta.~- No, most már jöhetnének.~Bement a
149 XIV | egész alázatosságuk legyen most az övé.~- De szép ő, mamám -
150 XIV | szorította.~- Sajnos - szólt most a császár, ravaszkodó szerénységgel
151 XIV | új Akli-címer. Csakhogy most már, ha inszurrekció lesz,
152 XIV | hálálkodás. Ön úgyse kap most semmit. Azaz, hogy egy tanácsot
153 XIV | a Burgban. Pá, kedvesem. Most már menjenek! Sok szerencsét!~
154 XV | beleveszi magát a népbe. Már most is beszélik, sugdossák.~-
155 XV | külön meg nem engedem.~Akli most újra kegyvesztett lett,
156 XV | megkegyelmezett a császár? Most már világos. Az egész eljegyzés,
157 XV | menyecske első szava:~- Most hát már senki sem szakíthat
158 XV | biccentett a fejével.~A pletyka most már gyorsan elült, de sohase
159 XV | Mária Lujza. De hagyjuk ezt most, régi dolog ez, nem jó ezt
|