Fejezet
1 I | pajkos, vidám csínyt követett el, hogy híre kiszivárgott
2 I | ist wieder mit dem Mikos?«~El kellett beszélni ötleteit,
3 I | tovább. Két bolond nem fér el Münchenben. Addig-addig
4 I | felületesen azt habzsolta el belőle, ami érdekes, de
5 I | mégpedig lehetőleg olyat, ami el ne árulja, hogy nem egészen
6 I | tőle még Napóleon sem vehet el semmit.~Más alkalommal így
7 I | mennek itt a dolgok, higgyék el nekem a vadász urak. A határokon
8 I | szobát más valaki foglalná el.~- Például én - ajánlkozott
9 I | kis zugok egyikét foglalta el éjjelre s jóízűen aludt
10 I | vissza Ischlbe, hol már akkor el volt terjedve a hír, hogy
11 II | hogy egyszerűen kergessék el a kis semmirekellőket. No,
12 II | horgászóbotot Iluskától, s addig el nem mozdult, amíg nem fogott
13 II | hanem hosszú fülei is. Ahova el nem értek, megtoldotta kémekkel.
14 II | Liechtenstein János herceget küldte el a francia táborba az ajánlattal,
15 II | csak úgy találomra vitte el Bratt Stohlen lovagnak.~
16 II | megelégedettséget sugárzó arccal olvasta el s egy tekercs aranyat dobott
17 II | Napóleont. Egyszerűen fogassa el tüstént, még ma.~- Nem kellene
18 II | Burgban csak nem fogathatok el senkit a császár előleges
19 III | Nagyon. Együtt olvastuk el a télen és igazán kimerítő,
20 III | valóságos szerepeket játszottak el a bolond szobájában. Hiába
21 III | furcsa, a gyapjúmat adtam el a zsidónak. Úgy, és kicsoda
22 III | nem szokás, barátom, és el akarom tréfásan taszítani
23 III | ön nem felel.~- Hát igen, el akarom venni a kisasszonyt
24 III | akarom venni a kisasszonyt és el is veszem.~- Hogy mondhatja
25 III | vagyok. Én csak azt fogadom el az emberi élet nyilvánulásaiból,
26 III | kíváncsiak s csak azután fogadják el a játékszert. Nem, uram,
27 III | halotti sápadtság borította el, szemei szikráztak.~- Vagy
28 III | hozni vele a dolgot. Menjen el délután hozzá! Utcunque,
29 III | hogy én parancsolom.~- Majd el is hiszi az nekem!~A császár
30 IV | céduláját, amit a tárcájába tett el emléknek öreg napjaira.
31 IV | ami közelről se veszti el teljesen a hatását.~Mindjárt
32 IV | hogy pompásan mulattak, el nem veheti többé tőlük.~
33 IV | visel. Madame Szilvássynál el voltak törülve a nevek,
34 IV | szerepeltek. Kacsa lett Mici (ha el akarták szoktatni a csúnya
35 IV | a szabályok szerint járt el; ami a másikat illeti, hát
36 IV | az öröm. Hopp, nem tört el! Enyim. De biz az enyim.
37 IV | nagy zúzmara lehetett, mert el se mosolyodott a kedélyes
38 IV | legegyszerűbb; mindenki látja, érti, el tudja olvasni a padokon,
39 IV | férfi egy sóhajtást nyomott el, s aztán, mint egy fájdalmas
40 IV | feleljünk neki. Nem találja el, ki a kérő?~- Nem tudom -
41 IV | Lassú reszketegség fogta el Kovács kisasszonyt, egy
42 IV | lekvártitkot sohase mondom el az életben másnak, csak
43 IV | titkának lenni az asszonynak, el kellene neki mondanom, tehát
44 IV | uram, gyöngédségből hívtuk el csellel; ön foglyunk.~-
45 IV | audienciát a császárnál és mondja el neki, mi történt velem.~
46 IV | tudná mondani, miért fogtak el.~- Éppen csak ezt az egyet
47 IV | tudja, hogy miért fogtak el?~Schmidt apó fitymálva intett
48 IV | jó magyar nótákat, én is el akartam húzatni a magamét,
49 IV | a magamét, mondom neki, el is fütyülöm az elejét, de
50 IV | módja teszi.~- Ej, hagyja el! Hiszen végre is mulatságos.
51 V | vegyészetet megkóstolta, el nem szokhatik többé attól,
52 V | meg, hogy a császárt akár el lehetne lopni is, anélkül,
53 V | lehetetlen. Ki fogta volna el? Hiszen nincs itt ellenség.~-
54 VI | tekintélyének a legmagasabb helyen, el volt téve láb alól. A császár
55 VI | illető császárt nem veheti el feleségül, hanem rendesen
56 VI | érvelése a gyanút. Akli el volt veszve. A császár,
57 VI | ügyesen), hogy panaszolja el sorsát Napóleonnak és kérje
58 VI | tehát még itt se hagyta el a gyöngyélet. Bernot úr
59 VI | írtam a császárhoz, édesapja el is küldte, de megfoghatatlan
60 VI | Nem tudod, miért fogták el?~- Hogy gondolod azt? -
61 VI | Eduárd. - Atyám sohase mond el hivatalos titkokat.~- És
62 VI | Goethét könyv nélkül mondja el. Művelt és mulatságos.~-
63 VI | Csehül vagyunk, öcskös. Gyer el, amikor jöhetsz, egy levelet
64 VI | továbbítanod.»~Azontúl gyakran jött el a Gyurka a bástyákhoz, és
65 VI | Aklitól, de nem is fogadná el, mert a nevét sem szabad
66 VI | leányát, Mária Lujzát veszi el. A kis orgonavirágos szalmakalapomat,
67 VI | a császár? Hátha Bernot el se küldte? Hiszen ez az
68 VI | igazgatótól, hogy családi ügyben el kell utaznia, mire megindult
69 VI | hogy is felejthettem csak el. Az a kis pompás magyar
70 VI | Most már aztán végképp el volt temetve a »császár
71 VII | meg nem erősít, magánügyet el nem intéz (mert ami az egyiknek
72 VII | appendixei közt. Ekkor hozta el őket Kolowrat gróf, ki azonban
73 VII | fölséged jóságából igen jól.~- El van-e látva minden szükségesekkel?
74 VII | Gyuri önérzetesen.~- Ohó! Te el vagy bizakodva, nagyon fennen
75 VII | gyülekeztek.~- És miért neveztétek el lutheránus poézisnek? -
76 VII | ünnepélyességgel. - A császár nem hagy el benneteket. (A leány felé
77 VIII| hogy szinte a fele szaladt el az időnek, ami még az éjféli
78 VIII| Csak a két kis pulya aludt el, egyik az anyja, másik az
79 VIII| ígérvén, hogy sohase felejti el a szíves vendéglátást, s
80 VIII| kínos nyugtalanság fogta el, maga sem tudta megindokolni
81 VIII| a kis Kovács kisasszonyt el akarja feleségül venni.~
82 VIII| Gelencsérnek:~- Valahogy el ne álmosodjék, el ne felejtse,
83 VIII| Valahogy el ne álmosodjék, el ne felejtse, kérem.~- Dehogy
84 VIII| nappal is megkuporodva mennek el ismerősei az ablakai alatt,
85 VIII| egy kortyra. Én azonban el vagyok szánva és mire fölébred
86 VIII| uram becsapott.~- Nem jön el?~- Azt üzeni, nem jöhet,
87 VIII| azonban semmi sem veszett el a tiszta téli levegőben.~-
88 VIII| szent koronának - hárítá el szerényen a Boriak fölényét -,
89 VIII| Bécs részeg, és a rendőrség el van foglalva a korcsmákban
90 VIII| keserűségét. A leány, akit el akar a báró rabolni, az
91 VIII| volna, ha saját maga vinné el ezt a levelet, mert hol
92 VIII| arany a lovasnak. Fogadja el, kérem.~Gelencsér tintát,
93 IX | egy úton; helyezkedjenek el a városban kijelölt különböző
94 IX | Egy lovas embert fogtunk el, közel a városhoz, akinél,
95 IX | megveri ennyi.~- Nem maradt el valaki útközben?~- Nem,
96 IX | az a fő, hogy valamelyik el ne áruljon. Minden ezen
97 IX | még most se hiszem.~- Ej, el van az már intézve.~- Nagyon
98 IX | véleménymorzsák hatoltak el a báró füleihez, ki érdeklődéssel
99 IX | Napóleonnal, Bajmódy!~- Ej, hagyja el, méltóságos uram. Még velem
100 IX | midőn most mellette ment el egy bécsi barátja és nem
101 X | órája kísértetiesen kongta el a kétnegyedet tizenkettőre.~-
102 X | éppen e percben sötétült el, mint mikor a vak ember
103 X | Hagyjuk ezt most - ejté el a kellemetlen témát Bajmódy
104 X | szomszéd utcákban helyezkedtek el a ködmönös hadak. Az Invalidenstrasse
105 X | ott is egy-egy alak suhant el futva. A síp pedig egyre
106 X | szekértorlaszok végképp el nem zárták az utcát; azon
107 X | vivendi, hogy a lány se vesz el és ő is megmarad. Sőt, ki
108 X | ördög tudja, nem viszi-e el - felelte, visszatérve a
109 XI | Szepessy István, kotródjék el innen, akárkicsoda, és reggel
110 XI | megfeszült figyelemmel fogott el minden hangot s izgatottan
111 XI | vele, hogy addig én innen el nem megyek, míg Kovács kisasszonyt
112 XI | bent lesznek, azt viszik el, aki a szemük-szájuknak
113 XI | garast?~- Az ördög vigye el a magok Kolowratját - fakadt
114 XI | asszonyságot nem visszük el, nem lesz semminemű bántódása.
115 XI | kiáltotta Dimitrinek: - El ne felejtse mondani, hogy
116 XI | Dimitri, körülbelül már el is mondta a báró üzenetét.
117 XI | amely...~- Jól van, mondja el - hagyta rá Szepessy türelmetlenül.~-
118 XI | kisasszony, akit ön most el akar rabolni az intézetből,
119 XI | lehetett volna, hogy sápadt el a báró arca, mint a halotté,
120 XI | mikor még az érzésemet el lehetett volna fojtani pázsitjában?~
121 XI | hallani akarta. Most dől el a kocka.~- Miféle istenítélet
122 XI | hanem csak kapca, és ha el nem takarodtok innen, de
123 XI | az ablakba tegye, rögtön el fogunk vonulni.~Szilvássynét
124 XII | Akli észrevétlenül tűnt el társaitól, a nagy hazakészülődési
125 XII | fit injuria. Hanem azért el nem hallgathatom, hogy ön
126 XIII| akkor az intézet renomméeja el van veszve. Leányaikat hazaviszik
127 XIII| együgyű, mint titkot árulja el, hogy a leány milyen szép.
128 XIII| Komolyan hiszi tehát, hogy el akarták rabolni a mi Búzavirágunkat?~-
129 XIII| kisasszonyt erőszakkal viszik el innen. Hintó, bunda készen
130 XIII| lecsüngő szárnyába bújtatta el a fejét. A kis szíve pedig
131 XIII| dirib-darabra.~- Dehogy eresztlek el, kis Búzavirág. Megoltalmazlak
132 XIII| Egy teljes perc se múlt el, már belépett kötőkosarával
133 XIV | határozva. Áprilisban kíséri el fényes küldöttség és személyzet
134 XIV | úgy észrevétlenül küldjék el, mint egy gouvernantot.~-
135 XIV | Igyekezzék vele megismerkedni és el ne felejtse őt nekem a bál
136 XIV | Ah, szegény kis rózsám, el akart engem hagyni - szólt
137 XIV | császár még nem készült el emberével s megpillantván
138 XIV | nagyon rászorultunk önre.~- El kell hinnem - felelte szerényen
139 XIV | bájos volt így), még talán el is pirult egy kicsit, de
140 XIV | vőfély szinte nem kellett. El volt határozva, hogy az
141 XIV | Az utcákat és a templomot el fogja lepni a közönség,
142 XIV | de tényleg én követtem el a hibát: puszta meggondolatlanságból
143 XIV | pikét-játszma feledteti el egy percre. Egy idegen számára
144 XIV | nagy kedvteléssel merült el e bohóságba, figyelme mindenre
145 XV | pillanatban lövés dördült el a templomban, s Akli jobb
146 XV | közeli lakására szállították el. A policia is megjelent
147 XV | következtében a következő esküvőket el kellett halasztani. De maguk
148 XV | saját udvari orvosát küldte el Kolowrat lakására, s maga
149 XV | maga Mária Lujza hajtatott el Madame Szilvássyhoz, hogy
150 XV | eljuthat.~- S még utoljára el is találja hinni felőlünk.~-
151 XV | elámítására. Még az is előre el volt rendezve, hogy valaki
152 XV | már senki sem szakíthat el tőled, édes férjem.~Félénken,
|