1-bant | banta-cella | celt-egyke | egyma-erekl | ereny-feste | festo-grata | grava-hirek | hirer-jelen | jeles-kezem | kezen-konfe | konfl-lilio | limlo-megol | megos-napig | napja-okton | okula-raeme | raert-stadl | stadt-szolg | szoli-topor | topp-vekon | vel-zuzma
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
5017 VII | Kolowrat emlegetett valami konfliktust báró Szepessyvel és valami
5018 X | vén órája kísértetiesen kongta el a kétnegyedet tizenkettőre.~-
5019 VIII | ráírta a borítékra: Kolowrat Konrád grófnak. Cito, citissime.~-
5020 XI | János és a Prioner Sebestyén konstáblerek rendőri jelentése, hogy
5021 XI | hogy mi történjék a két konstáblerrel?~- Fogva kell őket tartani -
5022 XI | Detreházy Tamás, hogy ott két konstáblert tartóztattak le, akik kérdőre
5023 X | megszagolta a kaméliákat, s konstatálván, hogy csak egy illat van
5024 IV | hímezve és baronesznek vagy kontesznek szólítják, míg a másik szürke
5025 IX | becsületes arca van, hogy kontraktus nélkül lehetne neki pénzt
5026 I | ott szerepel koncipisták, kontrollorok, szekretáriusok, kancellisták
5027 VIII | valami tányérnyaló a császári konyhán, s még majd felőlünk is
5028 XIV | végre ügyet vetett rá, egy »kopertát« hajtogatott össze egy szelet
5029 VI | bejáróknál díszbe öltözött kopjás vitézek álltak őrt.~Szóval,
5030 VI | lakosztályába vezetett; a kopjások szó nélkül hagyták fölmenni
5031 XI | azonban jár még, jár, jár, kopog és érez, de nem parancsol
5032 X | épület és fundusa mellett, kopogtatván a falakat s hangos morgással
5033 XIV | pihenteté szemeit a hosszúkás koponyán, melyben az említett gomb
5034 VII | sírboltjába és a megholt feleségei koporsójánál imádkozik. Megholt feleségei
5035 I | meggyilkolt Kovács ezredes koporsóját a temetőbe, márvány obeliszket
5036 XI | formálódtak fantáziájában, úszó koporsók, levágott bikafejek úsztak
5037 III | abban a világban, mikor a koppantó is mint rendkívüli elmés
5038 I | panaszkodott ellene...~Ferencet már kora tavaszkor oda küldték és
5039 X | ütött volna belé csemete korában.~- Hagyjuk ezt most - ejté
5040 XIV | asszonya» - menyasszony korából! - jegyzé meg vidáman a
5041 X | föl a falakra.~- Nem lesz korai? Mit csináljanak még most
5042 VII | rosszat se. Ellenben már korán reggel egy zacskó aranyat
5043 XII | biztatá a császár nyájasan, de korántsem a délelőtti, kisugárzó melegséggel.~
5044 I | Hanem ott volt a bolondja, Korb Joakhim, akinek egyenesen
5045 I | engedte át Ferenc császárnak s Korbot magának tartotta meg, az
5046 IV | az ember elmehet minden korcsmába, oda is, ahol Stammgast,
5047 IX | külvárosban.~Ez a legrégibb korcsmája Bécsnek, s annyira híres
5048 IX | átöltözött királyok jártak a korcsmájában.~Nagy dölyffel, parádéval,
5049 IX | uram leszállást vezényelt a korcsmánál, ahol vidám tűz pattogott
5050 VII | jelentések, állami akták. A kordovai bőrrel bevont falnál egy
5051 VIII | akarja, rálehelt a hideg kőre és az puhább lesz a pehelynél,
5052 IV | láng, mint ahogy kigyúl a Kóreb bokra egyszerre váratlanul,
5053 V | szokhatik többé attól, mint a korhely az alkoholtól. E pillanatban
5054 X | krampampuli volt a divatos korhely-ital Bécsben.~- Bizony belénk
5055 IV | műveltség. A német irodalom korlátlanul befonta, lekötötte az érzelmes
5056 VI | lakat alá teszi a bécsi kormány megőrzés végett. A Napóleon-kultusz
5057 XIII | veszedelmet, az az elemük, a kormánygyeplők gyenge kézben vannak, azt
5058 I | frissítőre betértek, rendesen kormányzati ügyekről kérdezősködve,
5059 IX | faluvégeken a disznópörkölések kormos foltjai. De ezek a fekete
5060 V | is foglalkozott annak a kornak a divatja szerint az alkímiával,
5061 IV | Katalinok, Erzsébetek és Kornéliák. A családi név szerint való
5062 VI | meg nem untam, most öreg koromban megjárja pihenőnek. A fülem,
5063 IV | nagy platán alá, melynek koronája szelíden lehajolt a pad
5064 II | bolond -, hogy miután a koronákat már elszedegette Napóleon,
5065 VIII | gyöngyei vagyunk a szent koronának - hárítá el szerényen a
5066 IV | másiknak hét vagy kilenc ágú koronával van a zsebkendője hímezve
5067 VIII | rendes bérkocsik, habár a koronázó város virágzása tetőpontján
5068 VI | fölértek a pompás, márványos korridorra.~Az óbester jobbra ment,
5069 III | dolgok a pásztoridillek korszakában? Hogyan szerettek a régi
5070 I | született. Szép az ilyen legény kortársának lenni, de Ferenc bizonyosan
5071 X | barátom, hanem igyék egy kortyot, fölmelegszik egy kicsit.~
5072 VIII | találja őket invitálni egy kortyra. Én azonban el vagyok szánva
5073 XII | vagy a mennyet az angyalok kórusának elbűvölő zenéjével, vagy
5074 XI | volt, nincs, s mehet vissza Korzikába akár kecskepásztornak...
5075 VI | titkos összeköttetést keres a korzikaival, hanem egy régit folytat.~
5076 III | sorsa, hát én olyan nagy kosarat adnék önnek, mint aminőben
5077 IV | az egész törmeléket - egy kosárba.~- Úgy látom, Iluci, nem
5078 II | szabad megtekinteni. Das kost kein Geld. Nicht wahr, Akli?~-
5079 IX | Látszik, hogy már sok mindent kóstolt.~Azzal az elővigyázattal
5080 VIII | havon; a betlehemes gyerekek kószálnak arra beljebb, papírlámpáikkal.~
5081 III | alma megkóstolása. Tapsok, koszorúk és a többi. Én ott nagyot
5082 XIV | ruhában a menyasszonyt, fehér koszorúval, alakja mint a liliomé,
5083 VI | a testem kényelme, a jó kosztom, és lelkem helyett a gyomrom
5084 XI | nem lehet Szepessy István, kotródjék el innen, akárkicsoda, és
5085 XII | Ez a Haydn himnuszának a kottája - mondá kegyesen mosolyogva. -
5086 X | amennyit tudott, s tényleg úgy kotyogott ezalatt, mintha azt susogná:
5087 VII | induló szerecsen kollégáin.~A Kovács-árvákat szokásosan szintén ezen
5088 VII | erszény volt kikészítve Georg Kovácsnak, a cédulán pedig a császárnak
5089 X | kapunk hirtelenesen egy kis krampampulit.~A krampampuli volt a divatos
5090 VI | hóbortos verset írt és hát krcs (kezével az ajtónak kulccsal
5091 III | Milyen fehér az arca, mint a kréta. Írni lehetne az arcával.
5092 XV | négy talpon fel volt írva krétával a vendégfogadóbeli csizmatisztító
5093 XI | Ungargasse és tájéka, mint egy kripta és az egész vitézi kalandokból
5094 II | hogy jó posztóból való; krispinformájú kabátot viselt, mint a magyarok
5095 VIII | Bori uram, hátrahajítva krispinjén a lecsúszott vitézkötést -,
5096 VIII | mintha a bekecse fölé még egy krispint is borítana magára.~- Nem
5097 XV | történet, ahogy a Fleck Kristóf naplója tartotta fenn emlékét.
5098 X | olvassa a plébánosunk egy régi krónikából, hogy nem igaz, mintha ő
5099 VIII | számomra valahol egy kis kuckó, s aztán reggel hátha engem
5100 VIII | nyájasan mosolygott.~- Ami a kuckót illeti, az megvan itt balra
5101 VI | a levél Stohlen lovaghoz küldendő s a többi.~Aklit tehát még
5102 VIII | okáért, ha netán borért küldenének a »házaink«, ámbár, aki
5103 VII | javaslata alapján: »Zárdába küldése«.~A császár előtt, akinek
5104 VI | tanácsosnak, ily fontos küldetésben jelenetre adni okot.~Fölvette
5105 XIV | hogy csak úgy észrevétlenül küldjék el, mint egy gouvernantot.~-
5106 V | az ajtóban, szalutálva.~- Küldjenek rögtön Stohlen lovagért. -
5107 IX | útba eső malomnál s azalatt küldjön ki őkigyelme előre valakit
5108 VIII | összeszedsz, ha valahova küldlek.~De a ragyabunkó nem hagyta
5109 VIII | öltözz, majd más gúnyát küldök be, amit föl kell venned,
5110 III | ugyanis egy géplakatoshoz küldötte előbb a Napóleon fejet,
5111 XIII | Akli mindenféle követeket küldözgetett utána, hogy jönne ki még
5112 II | unokatestvérénél és a fizetéséből küldözött a tartásukra, de hogy most
5113 VI | egymással. Akli leveleit Bécsbe küldözte és az Iluci válaszait felröpítette
5114 I | Ferencet már kora tavaszkor oda küldték és csak késő ősszel engedték
5115 XIV | szakács, aki két hétre van oda küldve a rendelkezésükre.~Szegényes
5116 XV | kivégzési eszközben van különbség« - jegyzi meg az előszóban.~
5117 VIII | általában nem érdemel valami különösebb figyelmet. Bajmódy komám
5118 III | Talán valami kifogása van a külsőm ellen? - kérdé szelíd enyelgéssel.~-
5119 VII | Stadion már a múlté), aki a külügyekről referál, a tegnap óta vett
5120 III | ahogy Stadion grófnak, a külügyminiszternek finom diplomáciai tapintattal
5121 VII | szokásos megszólítás) a külügyminiszterrel konferált, azalatt egyre
5122 VII | Istennek nem éppen az osztrák külügyminiszterség a métierje.~- Oh, herceg,
5123 IX | Kókuszdió«-hoz hajtat a Meidling külvárosban.~Ez a legrégibb korcsmája
5124 IV | a legnagyobb veszedelem küszöbén fölébred; gyakran megesik
5125 XII | milliónyi népek urát, amint küzd benne a fösvény ember a
5126 IV | szégyenletemben.~Bizony nagy lelki küzdelmébe került a szegény kis bakfisnak.
5127 VI | foglyok, akár Olmützben, akár Kufsteinban vagy Bécsújhelyen volnának,
5128 X | parallel futó Fasangasséban kujtorog a Samarjay Ferenc és az
5129 VIII | ütéseit, azután a kakasok kukorékolását hajnalban, majd csoszogó
5130 X | kutyák, mint falun, Akik a kukoríkolásukkal és az ugatásukkal egy kis
5131 III | bizony, ott kellett nekem kuksolnom, míg csak a rendőrfőnök
5132 X | Akli is éppen visszatért a kulaccsal, de nem olyan nyugodtan,
5133 IX | szekér előtt. A szilvóriumos kulacs sorba járta most is. (Fűtsünk,
5134 X | Csak nem gondolod, hogy a kulacsomat elvinné?~- Hát mi lesz már? -
5135 IV | ezüstpaszomántos ruhában, kulcsait csörgetve vígan dúdolgatta: »
5136 IV | Megint valaki? - dörmögte a kulcsokat csörgető öreg bosszúsan. -
5137 X | mikor már vígan ömlött ki a kupaklikakon a füst, akkor nézett körül
5138 X | lecsattantotta az ezüst kupakot és elkezdte a tüzet szító
5139 VIII | Miközben diadalmasan fújta kupaktalan selmeci pipájából a füstöt
5140 IX | fagyos szalonna, rá egy-két kupica öreg szilvórium képezték
5141 XV | kávéházakban erre célzó kuplékat énekeltek a volkssängerek,
5142 XV | fönséges, profitált párkányain, kupolaszerű kőkoronáján és tagolt pillérein
5143 III | excellenciás úrral és ott elmondta kuriózumképpen az én hozzá intézett levelemet,
5144 VIII | Zúzmarás bajuszú udvari kurir hozta karácsony estéjén
5145 XIV | mindenre kiterjedt. Egy udvari kurirt menesztett Nagyszőllősre
5146 IX | tótok, vidám énekszó és kurjongatások között.~Szigorú, hideg idő
5147 IV | uram?~- Igen - felelte Akli kurtán, kelletlenül.~- Sok fiatalember
5148 VIII | vagy húsz ilyen csallóközi kurtanemes, akik inszurgenseknek nevezték
5149 VIII | Szepessy István Bécsbe megy a kurtanemeseivel, hogy az ezer juxhoz, amit
5150 VIII | kétlem, hogy ezek a gőgös kurtanemesek azért öltözködtek volna
5151 VIII | szeretete.~- Úgy látom én, nagy kuruc kegyelmed, Gelencsér uram.~-
5152 VIII | Gelencsér uram.~- Az öregapám a kurucságban sántult meg, hanem nekem
5153 IV | elhanyagolták, még a békák is kuruttyoltak az előző napok esőzéseitől
5154 XI | Megismerte a legfelsőbb kéz kusza vonásait:~»Ez egyszer igaz,
5155 IV | levetette s úgy harisnyában kúszott fel a fészekig, ahol, képzeljék
5156 IV | benne.~- Allerweil fidel. Kutyába se kell venni. Emberen és
5157 X | csapott.~- A Boriak mind kutyagyerekek - mondá barátságosan. -
5158 XIII | Alázatos szolgája, szolgabíró kutyája.~A hazai ízű tréfás szólamon
5159 X | ahol nincsenek kakasok és kutyák, mint falun, Akik a kukoríkolásukkal
5160 VIII | ostromoljuk meg?~- Kell a kutyának. Mit csinálnánk vele? Ilyen
5161 IX | másik az »Arany lúd«-nál kvártélyozza be magát. Veres Boldizsár
5162 XIV | magyar nótákat elfújni a kvarterka mellett.~Magát Ráthonyit
5163 IX | félek, megárt, ha még egy kvaterkát felhajt, mert a maga eszére
5164 XI | fenn egyéb nyom, csak a Kvilnicsek Nep. János és a Prioner
5165 I | maradt ki a Miklós névből az »l« betű, s ennek a fickónak,
5166 IV | előtoppant az Iluska picike lába a cipőhöz, vagy női kalapok
5167 X | a kocsiban a kisasszony lábacskái alá. A két bunda azonképp
5168 X | kulacsomért, neked jobb lábad van. Ott felejtettem a szekeremen,
5169 VI | csörömpöléssel, éppen a fogoly lábaihoz. A kavics papirosba volt
5170 IX | kezdte a hideg a füleiket és lábaikat, hogy szálljanak ki egy
5171 III | magyar mágnás nem lehet lábakapcája az ilyen tányérnyalónak,
5172 II | közömbös területre teszi ki a lábát.~ ~
5173 XV | menyasszony-vőlegény letérdepelt vala, lábbelijük talpa kifordult a nézők
5174 IV | Aztán kirándultak a zöldbe, labdával és lepkefogóval (az még
5175 IV | növendékek mind itt künn vannak, labdáznak, játszadoznak és a toilettek
5176 IV | mind a három ország künn labdázott a szép, téres kert pázsitján.
5177 V | redőkön vihar ült. Egyenesen a laboratórium felé tartott, nem nézve
5178 V | állok.~A kamarás eltűnt a laboratóriumba vezető ajtón át, s kisvártatva
5179 V | Schweizer Hofba jutni, a laboratóriumhoz vezető előszobába a közönséges
5180 XI | keringve egymás körül, hogy a lábuk egy kicsit melegedjék a
5181 XIV | elzárja a családi leveles ládába, hol az utódok mindenkor
5182 XIV | elfogódás nélkül nyitotta ki a ládát, körülállva azt szent áhítattal
5183 XII | császárnak, s a puha szíve lágy szavakat sugallt neki, melyekkel
5184 XIII | dobbant, s hálás tekintete lágyan simogatta e szavakért.~A
5185 VIII | senki, nem húzhatja ki a lajblizsebből most is Ferenc császárt,
5186 V | bécsi udvar, mióta a francia Lajosok eltűntek őseikhez, a legfényesebb
5187 II | Kolowrat, hogy a gyerekek jó lakást, élelmezést, jó ruhákat
5188 VI | mint valami kincseket, lakat alá teszi a bécsi kormány
5189 III | játszottak a napsugarak, a fényes lakkcipőm kísértetiesen csikorgott
5190 VI | singularisban. A rabok nem laknak termekben, csak egy ablaka
5191 II | felséged három hónap óta laknom kényszerít.~- A bennök való
5192 VI | de minden mégse szabad. Lakoljon, ha bűnbe esett.~A »Schmidt
5193 XIV | elmaradhatatlan az esküvőkről.~Lakomáról utána szó sincs (mégis csak
5194 IV | titkon Klárával a lekvárhoz lakomázni. A madame pedig váltig panaszkodik,
5195 VIII | estét illeti, mikor a java lakosság otthon ünnepel a hajlékában
5196 XII | gyönyörűséget fog szerezni egykor a lakosságnak.~- Oh, bizonnyal - felelte
5197 XII | mindent úgy talált régi lakosztályában, amint elhagyta, ruháit,
5198 XIV | táncolókat, visszavonulnak lakosztályaikba.~Minden ki van itt mérve
5199 III | állapot, hogy a császári lakosztályba mindenkit föleresztenek.~
5200 VI | járt. Bár a szülei helyben laktak, mégis bennlakó volt, mint
5201 II | értelmesen felelt:~- Pozsonyban laktunk egyik távoli rokonunknál,
5202 XI | egy gyámoltalan gyermek.~A lámpás alatt aztán a tüszőjébe
5203 XI | Barischgasse szögletén égő lámpáshoz. A báró tehetetlenül lépegetett
5204 VIII | Az utcák néptelenek. A lámpásokat kioltjuk, s úgy elvisszük
5205 XIV | félrecsúszott mentéje ezüstös láncán, aztán egyszerűen, minden
5206 VI | aranyóráját, mely hatalmas, vastag láncon lógott le -, még van néhány
5207 III | is. Én arra nem kívánok láncot vetni. Legyen a lelke szabad.
5208 X | volt az Ungargassét és a Landstrassét keresztül szelő Barischgasse
5209 XIII | forrása. Arca egyszerre lángba borult, szemeit lehunyta.~-
5210 XI | Szepessy karjaiból, leestek lankadtan. A hatalmas, fékezhetetlen
5211 IV | köntöskében, azoknak a szép kis lánykáknak a mosolygó piros száján!~
5212 XI | bútorféléket cipelnek fel fiatal lányok a padlásra. Kutya legyek
5213 VIII | bennünket, jöjjön velem, a lányom szívesen látja vendégnek,
5214 VIII | szakácsnémat is odaküldtem, hogy a lányomnak segítsen.~- De egy kis sajt
5215 VI | minthogy a lelkem a kedves lánytól való távollét miatt anélkül
5216 VI | Elment a postamesterhez. Lapok akkor nem jártak, ahol pontosan
5217 III | másik érzéshez, ami őbenne lappang? Önök még az emberiség gyerekkorát
5218 III | Hát mondjuk egyelőre, hogy lapsus linguae. Az ember megszokja
5219 IV | gyík bámult ki rájok egy lapulevél alul nagy komolyan az apró
5220 I | reggelig, amikor rettentő lárma, kiabálás, futkosás zaja
5221 IV | Magától jött és olyan lármát csapott...~- A lekváros
5222 XI | köréje gyűltek s éktelen lármával követelték a cselekvést.~-
5223 I | többnyire az együgyűség lárvája alatt beszélt.~Egyszer valami
5224 IV | meg a száz forintért?~- Lássa-lássa, ezt mind a cinikus öltözködési
5225 XI | Magok csak csürhe. Hadd lássam, hol a kolomposuk. Szép
5226 VIII | folytatá a hangját suttogóra lassítva -, és a dolog általában
5227 IV | akarja. Hát mármost feleljen.~Lassú reszketegség fogta el Kovács
5228 X | soká tart az ilyesmi, és a lassúság veszedelemmel járhat. Mindegy,
5229 X | vékonyabb ágra, ahol szabadabb a látás, és puff, reccsen egyet
5230 XIV | fakad sírva éppen az ezüst látásán, mikor ő inkább örömet várt
5231 VIII | nemesember mégse indulhat látatlanba. Mert azt csak nem gondolhatom,
5232 IV | egyik ágán himbálódzott láthatatlanul, ahová egy fészek kedvéért
5233 IV | Ej, ej, mit bántod őket! Láthatod, hogy egy szerelmes párocska,
5234 VIII | venni.~Az elbeszélő maga is láthatta volna, ha figyel, hogyan
5235 VII | s amennyi hibát ejtesz a latinban, annyi aranyat vonok le.
5236 VII | ez egyszer elengedem a latint - szólt türelmetlenül -
5237 IV | mintha csak egy rossz álmot látna. Az ember megterheli a gyomrát,
5238 X | canis mater, ezt meg kell látnom, rendőr-e vagy katona? Honnan
5239 III | elhanyagolt alak, fésűt ritkán látó bozontos szakállal és hajjal.
5240 III | mutatkozol ily rongyokban, mert látod, milyen veszedelem kerekedhetik
5241 III | gondoskodik a kisasszonyról, ő látogatja, ő fizeti az érte járó összegeket,
5242 III | lakásán van elrejtve, míg az látogatóival fesztelenül diskurál. Hát
5243 IV | intézetben mindig fogadnak sürgős látogatókat. Csak szerdán délután nem.
5244 XIII | felette barátságosan fogadta a látogatót.~- Isten hozta. Ejnye, de
5245 XIII | be.~- Istenem uram, kit látok! Milyen rég volt szerencsénk!~-
5246 IV | a kocsis szürkéi mászni látszanak, mintha két teknősbéka húzná
5247 X | állíttatott, hogy olyan látszatja legyen, mintha ott akarnának »
5248 X | cérna vékonyságú, ismerősnek látszó hang.~- Dicsértessék a Jézus
5249 V | mindenkinek volt valami látszólagos feladata, s ezt mind azon
5250 I | idegenben francia kémet láttak az emberek), s mikor a lefekvésre
5251 XI | akkor voltaképpen?~- Hiszen látták, - szólt csendes melancholiával -
5252 X | filiszter állt meg a tömeg láttára, sőt a kíváncsiságtól vonzatva,
5253 VIII | még jobban nevetett hozzá, láttatni engedve a fekete odvas fogait).
5254 VI | veszve. A császár, mint láttuk, nagy fölháborodással átengedte
5255 IV | volna férfiszemnek ez a látvány, - de hát éppen azért van
5256 XIV | szemétre. S ehhez a szomorú látványhoz minek csináljak még illuminációt
5257 II | cukrászatba, vagy valami látványos komédiába. Eleinte megörült
5258 X | semmi különös. Pedig a potya látványosság nagy csemege Bécsben.~De
5259 I | nap azt a kérdést intézte Laubehoz, hogy hol kell megnyomni
5260 VI | hollétét.~- Őfelsége most Laxenburgban tölti az őszt - mondá a
5261 VI | megindult és meg sem állott Laxenburgig.~Ott állt megint a vártánál,
5262 VI | postamester.~No, hála istennek. Laxenburgot legalább egy kicsit ösmerte
5263 XIV | terjedett a kíváncsiság láza. Kapós ember lett a főudvarmester,
5264 IV | és ásított. (Pedig belül lázasan dobogott megriadt szíve
5265 II | himlő« alatt a forradalmi lázat értették. Hívták még »Febris
5266 XIV | ajándékkal.~Egész Nagyszőllős lázban volt, Ráthonyi István viceispán
5267 IV | tehetős magyar családok leányai a birodalmi főváros intézeteiben
5268 XIII | renomméeja el van veszve. Leányaikat hazaviszik innen a szülők.
5269 V | büszkén. - Engem őfelsége leányának fogadott és ő neveltet madame
5270 III | én beleszerettem ebbe a leánykába - folytatá az idegen -,
5271 VII | s aztán megfogta vele a leánykáét és úgy tartotta sokáig,
5272 IX | röppent ki a hír, hogy a leánykérő küldöttség már megindult
5273 XIII | fül közt diskurálhatott a leánynövendék, mert a Hardy kisasszony
5274 IV | minisztereinek: »A magyar úri leányokat kell németekké nevelni,
5275 XV | nagy része fiatal előkelő leányokból állott, valóságos hullámzás
5276 XI | hozni bokrétákat fiatal leányoknak. Ön gonosz ember és tudom
5277 VIII | óra múlva és elmegyek a leányomhoz vacsorálni, kis unokáim
5278 VII | karácsonyra.~Ilona elmosolyodott s leányos csacskasággal kiáltott fel:~-
5279 VIII | és becsuknak, elítélnek leányrablásért.~Miközben izgatottan kezdte
5280 VIII | ellen. Egy kis bolondság. Leányszöktetés. A báró feleséget akar szöktetni.
5281 X | összebújnának egybe? Mert a leánytest melege mégis csak különb
5282 VI | gondviselőjéül megbízott. Hogy van a leánytestvére? Hallom, hogy szép kisasszony
5283 VII | hódolatát.~- Ah, ni, a mi magyar leányunk! - kiáltott fel a császár
5284 X | Málnásyval, hogy milyen legyen a leányzó, akit neki juttatnak zsákmányul:
5285 X | nemcsak hogy ki kell hozni a leányzót, hanem haza is kell vinni.
5286 X | a levegőben látszottak lebegni, mert az aljuk elveszett
5287 VI | jóízű magyar ember volt és lebeszélte erről a bolondságról. Nem
5288 VIII | karácsony estéjét akarta, de én lebeszéltem arról, mert az éjféli mise
5289 IV | jól van - szólt lihegve -, lebocsátok egyet, de nem fáj-e az a
5290 IV | mit der schönen Schule,~Lebt Bazin und Modor mit Freiheit
5291 III | kisegítem és egyszersmind lecáfolom a múltra nézve (kedélyesen
5292 VI | időkben, hogy egyszer csak a leckeóra után elkezdi a »Cserebogár,
5293 X | rátette a dohányra, mikor lecsattantotta az ezüst kupakot és elkezdte
5294 VIII | ellene, akárhogy próbálta lecsendesíteni idegeit a logika csillapító
5295 IX | elhaladnak.~Bori uram azonban lecsitítá őket.~- Hiszen megtehetném
5296 XIII | szoknyájához, és a nagykendője lecsüngő szárnyába bújtatta el a
5297 IV | Búzavirágnak semmi se volt lecsúszni, egy pillanat és topp, lent
5298 VI | betakargatva a kavicsot, ledobta az ablakból:~»Szervusz Gyurka!
5299 III | a nagy pecsenyéket pedig leejti. Hát most is ilyen nagy
5300 XIV | nyomban utána az elbúcsúzás a leendő francia császárnétól...
5301 XIV | a szó, a fejbiccenés, a leereszkedés fokozata, ennek annyi, másiknak
5302 XIV | ilyen színes mutatványai a leereszkedésnek és a jó szívnek. Kétszer-háromszor
5303 XIV | Sorba megszólították kegyes leereszkedéssel a karéjban álló előkelő
5304 IV | hulljon. Potty! Az egyik leesett. Egy nagy sikoltás hallatszott,
5305 XI | volna a Szepessy karjaiból, leestek lankadtan. A hatalmas, fékezhetetlen
5306 X | Dehogy. Alkalmasint már előbb lefejeztette, mikor kiköpte volt a mustot.
5307 XI | báró úr menjen most haza lefeküdni.~- De van valami, Dimitri,
5308 I | láttak az emberek), s mikor a lefekvésre került a sor, feltűnt Aklinak,
5309 VIII | Vagyis?~- Hogy a kocsiját lefoglalta egy bécsi útra Szepessy
5310 XIV | fölé, melyek közt életük lefolyik, ezeket emeljék. Egy elveszett
5311 VI | történik, nem is utoljára, a legbecsületesebb embereket, mint valami kincseket,
5312 XIV | mindössze az uralkodóház legbizalmasabb oszlopai hívassanak meg.
5313 X | gyerekkorában az orgonaszíjakat.~Legelőbb a kutya vett tudomást az
5314 XIV | Splényi-ezred egyenruháján kíván legelsőbben bemutatni, s még ma hozzáfog
5315 IX | császár is megfordult a legenda szerint. Hiába, bolond az
5316 XV | a nép alsó rétegeiből a legendát, hogy a főhercegnő helyett
5317 I | született. Szép az ilyen legény kortársának lenni, de Ferenc
5318 X | Antal és a Veres Boldizsár legényei; ezek a voltaképpeni ostromló
5319 VIII | pályi óriás, méregetve a legénykét, aki most felült a párnák
5320 III | élesen hirdetve, hogy kemény legényre akadt a vaspofájú.~Hanem
5321 VIII | rá. Nem tudna egy bátor legényt, Tóth Mátyás uram, mi?~A
5322 X | szívesen mozdult éppen a legérdekfeszítőbb pillanatban, de végre is
5323 XIV | megyegyűléseken viselt, megjelent a legfenségesebb udvarnál, hol is úgy vette
5324 V | Lajosok eltűntek őseikhez, a legfényesebb volt Európában. Tömérdek
5325 XIV | csodálkozás, hogy a föld leghatalmasabb császárnéja és császára
5326 VII | egy pater familias és a »legkeresztényibb« udvar szellemében. Karácsonyfa
5327 VI | minden gyűjtések között a legkönnyebb. Ha éppen nem volna, mesterségesen
5328 V | mindennél. A titok ebben a légkörben nem tudott megélni egy óráig
5329 VIII | pehelynél, ha rá nem lehel a leglágyabb vánkosra, kényelmetlenné
5330 II | magát.~- Fölséged a föld legnemesebb uralkodója.~- És apánk? -
5331 VI | betakargatva. Akli fölemelte, legöngyölgette róla a papirost és elolvasta,
5332 VII | nem mindig tudjuk, mi a legokosabb - felelé a herceg kedvetlenül,
5333 XIV | egy mozzanata, mely Bécs legpompásabb esküvőit is fölülmúlja fényben.
5334 IX | Meidling külvárosban.~Ez a legrégibb korcsmája Bécsnek, s annyira
5335 VIII | valahogy, ha másképp nem, a legrosszabb esetben egy pisztolygolyóval.
5336 XIII | Aklit, aztán leült a szoba legsötétebb szögletébe, onnan nézte,
5337 V | zörejt, minden hangok közül a legszebbet.~A kamarás megfordult s
5338 VIII | minden istennők közt a legszebbik) nem sokat ád, úgy látszik,
5339 X | hazugságok közül éppen a legszebbiket kigyomlálni? Minek azt sejteni,
5340 I | is meggyűlt a baja, de a legszemenszedettebb leleményekkel mindig kisiklott
5341 XIV | kedélyes és természetes a legszerényebb alattvalóival szemben is,
5342 IX | amitől a magyar gyomor legszívesebben békült ki reggel. Ezalatt
5343 XIV | alispánja megkapta a meghívót a legszűkebb körű udvari bálra Bécsbe,
5344 XIV | pátosz nélkül szólt, mintha a legtermészetesebb dolgot mondaná:~- Adom örök
5345 IV | Szilvássy intézete egyike volt a legtökéletesebbeknek, pedig akkor annyi nőnevelőintézet
5346 VI | mint én, a füle tart ki a legtovább. Pedig szemem is olyan volt
5347 II | olvasni. Bécs akkoriban legügyesebb detektívjét, a híres Fritz
5348 VIII | egy nagy szikla látszott legurulni, mire szabadon föllélegezve,
5349 IV | hát az is fallácia volt. A legutolsó priccsen egy férfi aludt
5350 XIII | föl is ébresztette ezzel a legveszedelmesebb ördögöt, aki nem az alvilágban
5351 IV | fölnevetett, mintha a világ legvidámabb tréfájáról volna szó.~-
5352 VI | ahol a padokat faragják. A legvitézebb huszár megelégedetten olvasta
5353 X | diskurálna, hanem ővelök legyeskednék.~Tetszett Bajmódynak a következtetés,
5354 XIV | nem dolgozni, hanem ott legyeskedni sülve-főve a szép menyasszony
5355 XIII | minden kiejtett mondat után legyezik magukat.~Ő a kezében levő
5356 XII | forradalmak vannak ma! (Fumigative legyintett kezével.) Nem valami kövér
5357 VII | győztes Gallia. Nemzetedet legyőzi valamennyi, nagyratörő reményeidet
5358 I | nagy bolondságok gyorsan legyőzik. A páciensek szörnyen hittek
5359 XII | Akli összeszedte erejét, legyőzte valamennyire elfogultságát,
5360 XIV | Waldstein Fridrik gróf lehajlik érte és átnyújtja hódolattal.~-
5361 IV | rózsa, fejét szégyenlősen lehajtotta.~- Honnan tudja? - kérdé
5362 VIII | lesz a pehelynél, ha rá nem lehel a leglágyabb vánkosra, kényelmetlenné
5363 XI | kedves kis jószágok, hogy meg lehetnek most ijedve! Ablakot persze
5364 XI | annak szomorú következményei lehetnének. Tehát csinálni kellett
5365 VIII | eszével akarta megítélni, lehető-e, valószínű-e?~- Hát itt
5366 I | megjegyzést tenni, mégpedig lehetőleg olyat, ami el ne árulja,
5367 XI | tetszik a veszedelmes kaland lehetősége. Sikítoznak, de titkon örülnek
5368 XIV | s azért aztán mégis csak lehetővé kellett tennem, hogy az
5369 XII | derék, jóakaratú emberek lehettek, de mint jósok igazán nem
5370 XIII | a családtagok és rokonok lehívhatták a növendékeket, sokszor
5371 XI | szőlőfürt dolgában.)~Szepessy lehorgasztotta a fejét. Nem kételkedett
5372 X | égbe, hogy az angyalokat lehozzuk.~Akli incselkedett Málnásyval,
5373 VIII | tényállás ridegségében és lehull. Bohóság, bohóság! Hiszen
5374 XIII | egyszerre lángba borult, szemeit lehunyta.~- Találja ki - biztatta
5375 X | úgyhogy ezek éppen úgy lehúzták az éjjeli járókelőkről a
5376 IX | az ablakon.~- A Szepessy leibhuszárja - mondá csodálkozva. - Az,
5377 II | a tenger.~A te nemzeted leigázza valamennyit és a győztes
5378 XV | folyni az oltárlépcsőkről.~Leírhatatlan zavar támadt. A tömjénillat
5379 XIII | csak könyvben látta volna leírva.~Egy teljes perc se múlt
5380 VI | akarod felhozni?~De már ekkor lejjebb lépett Gyuri vagy két grádicson
5381 IV | lett volna, hanem egy kis lék volt csinálva a kis tölgyfaajtón,
5382 IV | irodalom korlátlanul befonta, lekötötte az érzelmes női szíveket.
5383 XIII | akkor egyszer régen az én lekvár-titkomat.~- Hm, mert a nők nem tudnak
5384 IV | beosontak titkon Klárával a lekvárhoz lakomázni. A madame pedig
5385 IV | nem mondtam, hogy ezt a lekvártitkot sohase mondom el az életben
5386 III | az alakban nem lehet azt lekvittelni.~Kétes lévén tehát, elfogadja-e
5387 X | Szabadon, teli tüdővel lélegzett fel, szorongatott szíve
5388 III | nyírni lehessen vele. A két léleknek egy darabba kell forrni,
5389 IV | hogy megfelelően az akkori lélekvándorlási tanokhoz, a kis süldő kisasszonyok
5390 IV | Hanem hát a vetélkedés a lelemények szülőanyja. Annyi tömérdek
5391 I | de a legszemenszedettebb leleményekkel mindig kisiklott a büntetés
5392 X | reménységek. Oh, hiszen egy leleményes fej nagy pozíció. »Qui habet
5393 IV | bámulja, mikor a kocsiról lelép a templomnál a fehér atlasz
5394 III | kihallgatásokat«, hogy kedvét lelje bennök. Azontúl rendesen
5395 VI | tudta belenyomni a császár lelkébe a saját akaratát, mint a
5396 XIII | melegségétől felbugyogott lelkéből a tudás forrása. Arca egyszerre
5397 IV | Nincs külön szoba. A lelkemből hasítsak én ki külön szobát? -
5398 IV | mit Wasser. Isten látja lelkemet, nem adhatok jobb társaságot.
5399 IV | Egyszerre lettem rabbá, a lelkemmel is, a testemmel is.~- Az
5400 XII | hogy írja rá, ami szívének, lelkének jó, szemének, szájának tetszetős.~
5401 IV | Nem szólok senkinek.~- Lelkére mondja?~- Lelkemre.~- Van
5402 X | állás volt a fővadászé) nagy lelkesedésre és szolgálatkészségre tüzelte
5403 XII | magyarok tombolni fognak a lelkesedéstől e dallamokon.~(Császár és
5404 IV | látom, Iluci, nem nagyon lelkesedik azért az úrért?~- Hiszen
5405 XI | Ösmerni kell az asszonyi lelket. Én nem hiszem például,
5406 XI | panaszkodásféle, mintha a lelkével beszélgetne a szél. Hát
5407 XI | mutatkozék megbolygatott lelkiállapota.~- Mit? Mi? Hogy? Megőrült
5408 VI | idill. Bántotta ugyan a lelkiismeret, hogy a leányt hitegeti,
5409 V | azokban benne van a népek lelkiismerete, az övével együtt.~Mindezt
5410 II | tetszett a megbízatás; nagy lelkiismeretességgel végezte, s minden héten
5411 XII | császárnál, nem egészen nyugodt lelkiismerettel a nagy szorultságban előrántott
5412 VIII | akar a báró rabolni, az én lelkiüdvösségem, az én ezerszer elképzelt,
5413 IX | Málnásy és Pély uraimékat, a lelkükre kötvén, hogy vigyázzanak
5414 III | hosszú bajuszának egyik lelógó szárnyát szájába vette és
5415 II | volt ráncaiból szakítva és lelógott baloldalt a bokáján alól,
5416 XV | volt rendezve, hogy valaki lelője a vőlegényt, s ebből az
5417 X | hátha elsütné hirtelen és lelőné Szepessyt, a kis Búzavirág
5418 X | gyógyíthatatlan betegségbe. Az orvosok lemondtak róla, búskomorságba esett
5419 XV | saját házában. A vérnek lemosása és a templom kitakarítása
5420 X | rácsöppen a magasból, hogy néha lemossa a rátapadt sarat. Ő maga
5421 XV | homlokára, a szemeire, a kis lencsére az ajka alatt, szóval, hogy
5422 XII | előbbi szép gondolatát némi lendülettel -, hogy velem szemben is
5423 VI | akik hárfát játszottak vagy lenszálakat fontak guzsalyaikról esténkint.
5424 III | kívánjam, hogy a szeretett lény is beteg legyen? Vagy egészséges
5425 II | keresnének ilyen oktalan lények fölségednél? Nem engedi
5426 III | mosolygásra fakadt. Egész lényén látszott, hogy most élvez.
5427 IV | topp, lent volt a gyepen, leoldotta, lesimította a szoknyáját,
5428 XII | uradalom maradt, könnyű volt Leopoldusnak örömet csinálni másoknak.
5429 IV | szobája felé, de a folyosó lépcsőjéről átkiáltott Aklinak:~- Jövök,
5430 III | Hát, amint fölmegyek a lépcsőn az emeletre, látom, hogy
5431 III | látom, hogy valami ismerősöm lépeget a magasból lefelé. Ejnye,
5432 X | gallyak miatt. Kissé följebb lépek egy vékonyabb ágra, ahol
5433 VII | mindegy, ha elő van írva, hát lepergeti a feladatát. Hiszen a korona
5434 VI | vele, mire nézve a legelső lépés, hogy arról a versről tudomást
5435 VI | rá szembe, topogó, apró lépésekkel: maga az öreg Laube. Mondja
5436 XV | a hűvös patakra, bátran lépkedett vőlegényével az oltár elé.
5437 IV | kirándultak a zöldbe, labdával és lepkefogóval (az még az első évben volt)
5438 VIII | szomorú hely, ahova csak azok lépnek be, akiket sehol se várnak
5439 XIV | és a templomot el fogja lepni a közönség, rossz élceket
5440 VI | úrfi. Amelyik körte egyszer lepottyan a fáról, az már nem kerül
5441 IV | kocsiig. A két idegen úr léptei ott hangzottak folyton mögöttük.
5442 X | síphangot.~Megkettőztették lépteiket. A Rennwegről amint betekintettek
5443 VI | ment, kevély, sarkantyús lépteivel, a fiú balra tartott, a
5444 VIII | mondanák: Be rútul kőbe léptünk ezzel az emberrel! Hisz
5445 XIV | van.~A császár az imént lépvén ki a belső termekből, a
5446 IV | volt a gyepen, leoldotta, lesimította a szoknyáját, megigazította
5447 IV | volna a bokor, mintha valaki lesne ránk.~- Képzelődik. Ürügyeket
5448 XII | Szegény Aklicska, hogy lesoványodott. S ezt mind a rossz császár
5449 VI | sorának. Az őr a toronyból leste a pillanatot, amikor jelt
5450 III | be a tudós, szemérmetesen lesütve a fejét -, és ha ön szíves
5451 XI | Megőrült ön?~Akli észrevette a lesújtó hatást és sietett rátérdepelni
5452 XII | Akli egy szót sem felelt, lesújtotta a császár viselkedése, mint
5453 III | a rendőrség előtt«. »Jó lesz-e gróf Széchenyi Ferenc?«
5454 XIV | ruha-fodrokról, egy-egy leszakadt pántlika vagy csipkedarab,
5455 XII | magasztos pillanatban nem tudván leszállani a tréfa prózájáig -, ártatlan
5456 IX | a belső fűtés. Bori uram leszállást vezényelt a korcsmánál,
5457 V | találja magát egy vadásszal. A leszálló nap ragyogó aranyát keresztül
5458 II | Napóleont, az előőrsöknél leszállott lováról, valamint csekély
5459 V | napot, amint bíborvörösen leszállt nyugaton; nézte pedig olyan
5460 V | a csodálkozástól szinte leszegződött, oly szép volt a kisleány
5461 XI | hintó állt a pokrócokkal letakart paripákkal, odaszólt a fel
5462 IX | beértek és a »Kókuszdió«-ba letelepedtek. De bizony fölösleges volt.
5463 XI | oltári szentséget.~Ezalatt letelt a fertály óra, az inszurgensek
5464 IV | uram, hogy önt ismeretlen létemre bátor vagyok háborgatni,
5465 XV | sátáni arcot, mint az övé. Leteperték, a karabélyt kicsavarták
5466 XV | összegyülekezvén, amint a házasulandók letérdepelnek az oltárnál, az eskető ft.
5467 XV | ugyanis menyasszony-vőlegény letérdepelt vala, lábbelijük talpa kifordult
5468 XV | búgása elhalt, a jegyesek letérdepeltek, a tisztelendő úr pedig
5469 VIII | dohogott az öreg. - Ha az ember leteszi a kezét a sötétben és éppen
5470 VI | fel élénken a komornyik s letette a ruhákat a márványoszlopzatra,
5471 X | ugró-kutakon. Ilyenkor a világ nem létezett a nemzetes úrra nézve, mert
5472 X | reccsen egyet az ág és letörik velem együtt, hogy az istennyila
5473 XV | A menyasszony, mint egy letört virág, látván a jegyese
5474 IV | tört ki a leány, könnyeit letörülve.~- De férjnek előkelő és
5475 X | való lesz ez?~- Ez a Jákob létrája, ecsém; ezen megyünk fel
5476 IV | Lipi; valóságos pajtások lettek; a leányka csak nőtt, nőtt,
5477 V | háznál? Úgy bizony, nagyleány lettünk, hm...~Mire a császár pajzánul
5478 IV | erre kevesen járnak.~Leültek egy padra egymás mellé.~-
5479 X | is elpusztulsz. A hóhér leüti a fejedet. Mi lesz aztán
5480 XIII | nyáron, hanem egyszerűen leugrik valahonnan a padlásról: »
5481 XIII | odaértek a 23. számhoz, ahol leugrott könnyedén, ruganyosan. Körös-körül
5482 IV | dolgok. És végre is, arme Leute kochen mit Wasser. Isten
5483 XI | fantáziájában, úszó koporsók, levágott bikafejek úsztak a levegőégben
5484 VI | magyar gravamenek keserű levében, mire azt a kegyes rendeletet
5485 IX | melegített. Oly tiszta volt a levegőég, hogy a három lovacska párája
5486 XI | levágott bikafejek úsztak a levegőégben és egy szán, melyet négy
5487 VIII | mint bolond regnált a Burg levegőjében, itt most már ki van taszítva
5488 I | szárnyaira emelte Ischlt. Még a levegőjét is elhordták hermetice elzárt
5489 VI | diskuráltak egymással. Akli leveleit Bécsbe küldözte és az Iluci
5490 VII | rendetlenségben hevertek az írások, levelek, jegyzetek, jelentések,
5491 IV | felszárítására használtak a leveleken és aktákon, imitt-amott
5492 VII | parittyával becsempészett levelekért, mégpedig latinul dorgálandó
5493 III | kuriózumképpen az én hozzá intézett levelemet, mire aztán mindjárt az
5494 XIV | gondosan elzárja a családi leveles ládába, hol az utódok mindenkor
5495 X | nem tartozik hozzá, se a levélhez, se a pártájához, se az
5496 XIII | megelőzi őket a Kolowrathoz írt levéllel, tágul a tüdő, nehéz sóhajtás
5497 VI | Gyurka.«~Hej, megörült Akli a levélnek s nyomban rohant az ablakhoz,
5498 XIV | kinevezte őt a császári családi levéltár és könyvtár egyik főhivatalnokának,
5499 IV | előtt a belépréselt illatos levendulalevelek. Mennyi édes óra! Azaz,
5500 IV | Klárával) egy hőscincérbe (mert Levendulának kettő volt), hogy ő feljut
5501 IV | mint a mókus, és fogadott a Levendulával (Szepessy Klárával) egy
5502 VIII | tűkön (ámbár, ha a fátyolt levennék róla, meglehet, egész közönséges
5503 IV | mászásnál, everlaszting cipőit levetette s úgy harisnyában kúszott
5504 III | ágyában.~Egyet a hétből mégis levetettek Aklinál. Igaz ugyan, hogy
5505 IV | érdekes! Mint ahogy a regruta leveti a ruháját, amit otthonról
5506 XI | háztetőkön a sigillum secretummal lezárt esetet. Arra azonban még
5507 XIV | ha jő, egy bánatos sóhaj lezúgja; köd és homály ha keletkezik,
5508 IV | mint a szamár, ökör és liba, teljesen száműzve voltak
5509 VIII | sokat ád, úgy látszik, a libák tollazatára (mintha asszony
5510 X | beljebb bizonytalan árnyak libbennének. De maga a Rennweg egészen
5511 XI | Milyen híre lett volna! - licitált rá Málnásy.~- Egy bolond
5512 XI | gyertyaláng mint valami lidércfény végigszaladt ablakról-ablakra
5513 V | beszélnem, azonnal, azonnal - lihegi azoknak, akikkel találkozik. -
5514 IV | stréberi dicsvággyal, milyen lihegő epedéssel törtek egyre följebb-följebb,
5515 VIII | megfelhősödött.~- Tyű, a likom-fikomját, erre bizony nem gondoltam.
5516 XIV | koszorúval, alakja mint a liliomé, sőt az arca is olyan tiszta,
|