1-bant | banta-cella | celt-egyke | egyma-erekl | ereny-feste | festo-grata | grava-hirek | hirer-jelen | jeles-kezem | kezen-konfe | konfl-lilio | limlo-megol | megos-napig | napja-okton | okula-raeme | raert-stadl | stadt-szolg | szoli-topor | topp-vekon | vel-zuzma
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
5517 XV | érdekfeszítő könyvet ma mint limlomot olvasgatva, abban a »mai
5518 VII | esernyőt, hogy a bálban limonádét hozzon és a cotilliont velem
5519 III | mondjuk egyelőre, hogy lapsus linguae. Az ember megszokja ebben
5520 IV | évben Klipi, a harmadikban Lipi; valóságos pajtások lettek;
5521 XIV | így elrontotta őfelsége a listája szépségét ezzel a plebejus
5522 XIV | diktálta föl a főudvarmester listájára:~- Stephanus Ráthonyi, Nagyszőllős.~
5523 III | becsukják. Ha azonban meg nem lő, esetleg még segítségére
5524 XIII | mind a két kezét, rázta, lóbázta egy darabig, aztán gyerekesen
5525 XI | mint mikor még utolsót lobban a mécses végső olajcsöppje.~-
5526 IX | Ausztriában nincs pörzsölés, lobogó lángok közti megdicsőülés
5527 III | Hát most is ilyen nagy tűz lobogott. Metternich a visszautasítás
5528 IV | kocsiülésen. Akli a zsebkendőjét lobogtatta. Hiszen csak apró kellemetlenség
5529 IX | ízben a rőzséért, hall vala lódobogást s látja, hogy az úton elvágtat
5530 III | újra vallatnak, faggatnak, lökdösnek, taszigálnak, visszavisznek
5531 V | ragyogó aranyát keresztül lövellve az ablak üvegén, éppen odatűzött
5532 X | Bori uram nem helyeselte a lövést, odatámasztva fülét nagy
5533 X | tanácsos, instálom, mert most a lövéstől úgy meg találnak ijedni
5534 III | pedig, mire hármat olvasok, lövök.~Felhúzta a pisztoly kakasát
5535 X | csíráztak ki indokolások, logikus bölcsességek, csillapító
5536 VIII | hozta karácsony estéjén lóhalálában az Akli szabadulását Pozsonyba.
5537 XV | vendégfogadóbeli csizmatisztító Lohndiener jelzése: »Nr. 23.«~Mikor
5538 X | kínosan húzta irháját az előre loholó Bori után a krampampuli
5539 XI | nemzeti méreg okozza: a lojalitás. Behat a pórusok alá, a
5540 VIII | karabélyt, azon gondolkozott, ne lője-e magát főbe, midőn szelíd
5541 I | nyulat, foglyot vagy fácánt lőjenek a környéken.~Állt pedig
5542 X | Elkezdett rémletesen vonítani.~- Lőjétek le a bestiát! - parancsolta
5543 IX | meg sóval a karabélyát és lőjön bele.~Vigyáztak is rá egész
5544 V | sarkallik.~A görebeket, lombikokat pedig használta holmi apróbb
5545 IV | csillámlott, világított a zöld lombok közt.~- Hát jól van - szólt
5546 VIII | karácsonykor kétszeresen, mert a lónak mindegy, de már a kocsis
5547 X | Maron Pál.~- Be kellene lőni az ablakon - tanácsolta
5548 VIII | neki jobban tetszik, ha lopja. Hát csak ezt jöttem megmondani,
5549 IV | csak szépet érdemes. Ah, a lopott asszony édesebb lehet, mint
5550 IV | feleségeiket. Az anyámat is lopta az apám, a nagyanyámat is
5551 III | Szepessy vagyok. Azt hiszi, loptam a pénzemet. Gyere hát, kérlek,
5552 IX | a levegőég, hogy a három lovacska párája szembántó piszkos
5553 V | Küldjenek rögtön Stohlen lovagért. - Majd ismét a leányhoz
5554 VI | persze a levél Stohlen lovaghoz küldendő s a többi.~Aklit
5555 IX | kocsija mellett szokott lovagolni.~- Valami történt - ugrott
5556 I | rettenet ruháiba felöltözött lovagot álmodja, kinek buzogánya
5557 II | Brattra, Stadion gróf Stohlen lovagra.~- Ügyetlen emberek! - sziszegte
5558 VI | a Plankenstein-huszárok lovai türelmetlenül toporzékoltak -
5559 XII | turbános törököket bástyáikkal, lovaikkal, szultánjukkal együtt már
5560 IV | menetet, a felkendőzött lovakat, a felbokrétázott ostort
5561 I | Pesttől?~- Két órajárás jó lovakon - felelte a herceg.~- És
5562 X | szörnyeteg, ne félj, ne habozz; lovalta, ösztökélte, vakította, -
5563 II | császári sátor mellől vasderes lován megindult.~- Miért? - kérdé
5564 II | az előőrsöknél leszállott lováról, valamint csekély kísérete
5565 VIII | Itt van ez az öt arany a lovasnak. Fogadja el, kérem.~Gelencsér
5566 IX | akarván tenni az elfogott lovasról. Szörnyen nyomta lelkét
5567 III | akinek azóta már szét volna lőve a feje.~Akli fölemelte az
5568 VIII | pisztollyal tudok bánni, de lovon sohase ültem.~- Akkor hát
5569 XI | mondani szokták, ámbátor lovunk nincs, de annál inkább megvan
5570 IX | nál, a másik az »Arany lúd«-nál kvártélyozza be magát.
5571 VI | Bernot úrral, ha otthon ludat öltek, vagy ha Bernotné
5572 IV | fiatal rendőrtisztviselő, aki lúdtollal a füle mellett, hajadon
5573 IV | megérezte az erek gyorsabb lüktetésén, ha valami megtetszett neki,
5574 VII | érezné a meleg madárka szíve lüktetését.~- Hogy érzi magát, kedvesem?~-
5575 IV | összetülekedő bikák. Halántékai lüktettek, feje szédült.~- Ezt akartam
5576 XI | Csakhogy nem forró olajjal vagy lúggal fognak harcolni, mint az
5577 XII | szorultságban előrántott Mária Lujza-féle ötlet miatt és nagy bizonytalansággal
5578 IX | rettenetes.~- Szegény Mária Lujzácska!~- Én még most se hiszem.~-
5579 I | a deresre. »Majd megveri Mack s punktum.«~Csendesen vadászgatott
5580 XII | szónoki pátosz, mintha a házi macskának szárnyai támadnának és fölrepülne
5581 IV | lehet zsákban árulni, mint macskát.~- Mert ugye csúfolódni
5582 XIII | miniszter.)~- Hol beszélhetnék a madame-mal?~- Az írószobában van.~Madame
5583 IV | hogy félreérthetetlenül a madame-ot mímelte. Olyan megennivaló
5584 XIII | igazán nem zavarom önöket?~A madamera nézett kérdőleg.~- Csak
5585 IV | kapuhoz.~- De megengedi-e a madáranya?~- Oh, te bohó! Hiszen az
5586 XIII | elfogulatlanul, mint egy csicsergő madáré. Odaszaladt Aklihoz, megragadta
5587 VII | tenyere, s érezné a meleg madárka szíve lüktetését.~- Hogy
5588 IV | venni. Emberen és ártatlan madárkán esik meg az, hogy kalitkába
5589 IV | vele nőttek volna, ahogy a madárnak a tolla. Akkor az a bolondos
5590 XI | és egy szán, melyet négy madártestű asszony vont.~Még oda se
5591 XIII | intézettulajdonosnők is tartottak, de mademoiselle Hardy fölöttük állott minden
5592 XIII | andere Städtchen, andere Mädchen. Bizonyára megismerkedett
5593 X | járkálva, kapuk alá húzódva; magába az Ungargasseba csak sípjelre
5594 VIII | nevetve. - Csinosítsd ki magadat!~Akli magára maradt, kétségbeesett,
5595 VI | tökfejedet.~- Vagy én a magáét! - felelte a fiú, rendíthetetlen
5596 IV | is el akartam húzatni a magamét, mondom neki, el is fütyülöm
5597 IV | lelkében forr, s erőt véve magán tettetett egykedvűséggel
5598 XIII | szólt távozóban:~- Minthogy magán-beszélgetésük van, én most magukra hagyom
5599 XIV | udvari tanácsos, a császári magánjavak direktora, az Akli község
5600 IV | végre is eljutottak az első magános padhoz, egy nagy platán
5601 VII | Halálítéletet meg nem erősít, magánügyet el nem intéz (mert ami az
5602 IV | elfeledésbe. Ehhez háborítatlan magány kell. Az intézetben mindig
5603 I | király a bolonddal az ischli magányban, s nagyon megkedvelte. Együtt
5604 III | veti le a sötétben, mikor magányosan fekszik az ágyában.~Egyet
5605 V | Hanem ezúttal már beszéljünk magáról is. Elmondta-e Akli, hogy
5606 X | egyszerre csak reccsen valami a magasban (de erre a reccsenésre is
5607 XII | mentegetőzött Akli, e magasztos pillanatban nem tudván leszállani
5608 XIII | Hardy kisasszony előkelő magatartású öreg nőszemély volt, az
5609 IV | szorgalmát, tehetségét és magaviseletét is. Három országból voltak
5610 VII | referált előhaladásukról, magaviseletökről.~A császár vidám volt ez
5611 IV | amit otthonról hozott s a magazinból kap aerarialis köpenyeget,
5612 IV | például Venus Mária, Saturnus Magdolna, Jupiter Nina, stb. Kisebb
5613 X | s az Invalidenstrassén a Magdolna-kápolna vén órája kísértetiesen
5614 I | furaságot, otthonos volt a mágiában, a nyugati és keleti bűvészetekben,
5615 XI | ramazúrét csapni? Nem szégyenlik magokat? Pfuj, gyalázat! Magyarok
5616 III | és hozzátartozóik szoktak magoknak elképzelni, mint jövendőbelit.~
5617 VII | odatartozandóságot tudtak magukba fölszíni. Ezeket minden
5618 I | kis vasárnapot csinálnak maguknak. Útközben szóba állt mindenféle
5619 XIII | magán-beszélgetésük van, én most magukra hagyom és beküldöm Hardy
5620 IV | gyorsan öltözött. Mintha csak maguktól szaladtak volna rá a ruhák.
5621 X | onnan is elbarikádozzuk magunkat, hogy csak a madár repülhet
5622 XI | adhassanak. Ha végzünk, magunkkal visszük és majd csak valahol
5623 VI | fiúnak, aki lent állt egy magyalfabokornál, parittyáját fogva a kezében.~
5624 X | neki, hogy megvan az eset magyarázata s nem valami csodás mennyei
5625 XIV | is megnyugodtak abban a magyarázatban, hogy bizonyosan meg akarják
5626 XI | tanácskoznak.~Majd hosszú magyarázatokba és megfigyelésekbe ereszkedett,
5627 XIV | nevű falu - tette hozzá magyarázólag a császár.~- Ah, igen, tudom
5628 X | egy kis palotája, ahol a magyarfaló ex-miniszter, Stadion gróf
5629 II | Pozsonyba szaladt előle kedvelt magyarjaihoz (ilyenkor mindig kedveltek),
5630 XIV | most is csak kevés ment Magyarországra. A magyarok közül csak éppen
5631 III | igazgatónéjához, akit még Magyarországról ismerek. Tudakozódtam a
5632 VIII | bort s a koccintás után magyaros szívességgel átfogta a derekát,
5633 VIII | a vendég kezét melegen, magyarosan, hogy szinte kiserkedt a
5634 VI | örvendezéssel, egyszerre magyarra fordítva a szót. - Kinek
5635 XI | haragos hangon, jóízű, ropogós magyarsággal. - Micsoda banda magok?
5636 I | egyiket, egy Akli Miklós nevű magyart, aki az akkori udvari kalendáriumban »
5637 VII | nagy terem, közepén széles mahagoni-asztal, melyen rendetlenségben
5638 XII | A császár már ott ült a mahagóni-asztalkánál a kiterített ostábla előtt,
5639 VII | megbotránkozva.~Míg a sanctissima majestas (ekkor ez volt a szokásos
5640 IV | kisebb leányok Szent András majmát játszották. Mások ismét
5641 VIII | szép tiszta ágyban, de hát Majmuna istenasszony (minden istennők
5642 XIV | elutazik a császár möllersdorfi majorjába, ahol az udvar tehenészete
5643 XV | volna valami ereje a vis majorral félbeszakadt esketésnek,
5644 V | Öreg főhercegnők élvezettel majszolják, de a fiatalok se jobbak.~
5645 III | főkertész jeleskedett, aki már május elején érett szőlőt produkált
5646 XIII | tekintetét.~- No, ne legyen oly makacs és kegyetlen, Klipi-Lipi,
5647 II | És apánk? - kérdé a fiú makacsul.~- Ő most nagyon messze
5648 IV | gyönyörűség, szívet dagasztó édes mákony, de csak eddig van. Az út
5649 XI | hol a kolomposuk. Szép mákvirág lehet.~Annak a fejével akarok
5650 III | kompromittálom magamat, hogy ilyen mákvirágnak felültem, ám nevezze meg
5651 VIII | maradványain és egy unokának (malacnak) ropogósra pirított rozsdaszín
5652 IV | egész mivoltában az egyik malmot. Hát mi az a lekváros bödön,
5653 XI | alól a karabélyát és átadta Málnásynak.~- Jöjjön! - intett neki
5654 XI | percben félretaszította Málnásyt és ő lépett ki az első sorba.~-
5655 X | lehozzuk.~Akli incselkedett Málnásyval, hogy milyen legyen a leányzó,
5656 II | Napóleon enyelegve szólott, a malomra és az ólakra mutatva:~-
5657 IV | ritkasága szerint: Akác Malvinnál ugyanis följebb állott Tulipán
5658 II | volt a hidegtől, mint a mályvarózsa. Igen meghatotta az ijedelemmel
5659 XIV | most az övé.~- De szép ő, mamám - súgta a főhercegnő a mostohaanyjának.~
5660 IV | is történhetik. Az ember mámorító ébrenlétben van, szép leánnyal
5661 XII | kedves Akli!~Az örömtől mámorosan tántorgott ki a császár
5662 XIV | volt és mire kialudta a mámort, neki se maradt meg egyebe
5663 III | számokkal jelezte egy készülék. Manapság már népszerű és általános
5664 VIII | testre és összetöri, mint a mángorló súlyok. Ez egyszer nem lehelt
5665 IV | zavarba jött, újra elpirult, a mantilla csipkéit merengőn, álmatagon
5666 IV | egyet, fölkapta a csipkés mantilláját és vidám menuette-lépésekben
5667 IV | akadozott, eltakarta szemét a mantillejával és az alól beszélt ki, hogy
5668 IX | gránátpiros bort. - Egy maradék darabka az éjből sokat érne
5669 XIV | megengedte, hogy én is emlékében maradhassak e csekélység által, mert
5670 XIV | mindazáltal érzi, hogy a dolog nem maradhat sokáig annyiban, s igyekezni
5671 V | csak itt a földön szeretek maradni, ameddig lehet.~E pillanatban
5672 I | éjszakára is ott kellett maradniok. A vendéglőben volt elég
5673 VIII | gazemberekkel kell együtt maradnom. Megölne a kétség, ha külön
5674 VIII | mondván:~- Te pedig itt maradsz, ragyabunkó, egész kilencig
5675 II | annak a szegény embernek maradt-e családja?~- Hogyan, ti a
5676 III | de hát én csak amellett maradtam, hogy én Szepessy vagyok
5677 VIII | sertésnek különböző földi maradványain és egy unokának (malacnak)
5678 XI | a kígyót sziszegésre és marásra.~Lihegve érkezett a Barischgasséból
5679 XV | vette célba a vőlegényt. Marciális alak volt, vérben forgó
5680 XIV | kisürgette a maga esküvőjét március elsejére.~Zajos és fényes
5681 XI | éjszakában az ott hasmánt fekvő marcona alakokat, csillámló fegyvereikkel,
5682 XV | mind itt esküdtek, mintha a Maria-Kirche am Gestade külön istent
5683 XIV | esküvő egész csendben lesz a Mária-Stiegen templomban, Kolowrat gróf
5684 XV | A TÖRTÉNET BEFEJEZÉSE~A Marien Stiegen-templom, melyet
5685 IV | növendéklánykák maradtak pusztán Mariskák, Katalinok, Erzsébetek és
5686 IV | az enyim. Aki kapja, az marja! Hajítsd le a többit is...~
5687 IV | odacsúsztatta a vén fecsegő markába.~- Rendelkezésére állok,
5688 III | hűlt a kilincs az emberek markától. Ezekről az »audienciákról«
5689 X | siket a kapus? - találgatta Maron Pál.~- Be kellene lőni az
5690 IV | egyszer, valamikor Jupiter, Mars legyen, vagy legalább cickóró.~
5691 VII | külön a család, külön a marsall-tábla és külön a szolgaszemélyzet
5692 XV | abban a »mai napról« (Die mart. 1 Anno 1810.) két érdekes
5693 XII | tudja, mire gondolok. A Martinovicsokra. Mert már csak az effajta
5694 IX | förtelmes folyadékot. Szeleczky Márton uram, aki tapasztalt ember
5695 I | ezredes koporsóját a temetőbe, márvány obeliszket emeltetve föléje,
5696 XIV | Ferenc császár carrarai márványból faragott mellszobra.~Az
5697 VI | miután fölértek a pompás, márványos korridorra.~Az óbester jobbra
5698 VI | komornyik s letette a ruhákat a márványoszlopzatra, s aztán megnézte az aranyóráját,
5699 III | a golyó visszapattant a márványról és a törököt kólintotta
5700 VIII | király parancsolja. Valami másban töri a fejét, az bizonyos.
5701 X | azért megvolna, tovább élne, másé lenne. Megvolna a szép szeme,
5702 IV | volt csípve, mikor vagy másfél órája behozták. De nem csoda,
5703 XIII | kötőkosarával az egyik kezében, a másikban a rendes fekete táblájával,
5704 XIV | egyik oldalról a császárnét, másikról a leányát.~ ~
5705 XIV | kitündöklik a piros selyem másli, ennek a programnak is volt
5706 XI | egész vitézi kalandokból másnapra vagy későbbre nem maradt
5707 XIV | kapott, miért kapott akkor a másodalispán? Hát elment az esze a ceremóniacsináló
5708 IV | András majmát játszották. Mások ismét a hintán hajsókálták
5709 XII | Leopoldusnak örömet csinálni másoknak. De micsoda forradalmak
5710 V | borotvát.~- Szokott-e a császár másokra is hallgatni? - tudakozódék
5711 VIII | eddig hozzá. Igaz ellenben másrészt, hogy a kíváncsiság és nyugtalanság
5712 VIII | Bécsbe, hogy járjanak rajta.«~Mást gondolt hirtelenében és
5713 XIV | megköszönjem.»~»Úgy, és mi újság a másvilágon?» - kérdé ő.~»Semmi különös -
5714 XIV | ezredes és így szólt hozzá: »A másvilágról jövök, hogy fölségednek
5715 IV | legyen alkalmatlan útközben a mászásnál, everlaszting cipőit levetette
5716 IV | Búzavirág ki volt pirulva a mászástól, meg a fölfedezés örömétől,
5717 III | Maga nagy kópé, Akli, sokat mászkál a kertben, és a főkertészné
5718 IV | siet, hogy a kocsis szürkéi mászni látszanak, mintha két teknősbéka
5719 IV | ahová egy fészek kedvéért mászott fel. Ügyes volt a Búzavirág,
5720 X | Azt, azt. Mert mi egyébért másztam volna föl, mint a hadi plánum
5721 X | cirkáló őr volna. Ejnye, canis mater, ezt meg kell látnom, rendőr-e
5722 IV | Tulipán Ágnes vagy Viola Matild. De hát még Agavé Hedvig
5723 IV | ősz hajfürtök körítettek matrónai egyszerűségben.~Sietve ment
5724 XI | másik pedig, aki annyira »matsch« volt, hogy nem emlékszik
5725 XIV | tüdőhurut.~Ráthonyi hazament a »Matschacker-Hof«-ba, ahol szállva volt és
5726 III | bele, ha nem találkozom a Matschaker-Hof kapuja mellett Ibrányi Józsival,
5727 XIV | program, sőt sivár, de mint a matt szöveten annál jobban kitündöklik
5728 VIII | utca végére, ifjabb Tóth Mátyáshoz, ahol - nem akarom szélesen
5729 I | tartotta meg. Minthogy pedig Maximilián József udvarias is volt,
5730 III | aki eléri az erő bizonyos maximumát, már amikor tudniillik a
5731 XV | Katalin özvegy úrasszony mayerlingi földbirtokosnét, igen csinos
5732 VIII | bozontos fejjel, mint egy medvéé. Kékbe játszó krispin volt
5733 IX | figyelt a beszélgetésekre, meg-meglökve az ispánját.~- Hallja, hogy
5734 XIII | Akli) is, bár ügyetlenül meg-megtántorodva, de kénytelen volt vele
5735 XIII | válasszak valamit és azt megadja nekem, bármi legyen.~- Ah! -
5736 VIII | alkalmatosságot kapni.~- Örömest megadnám a kettős vitelbért is. Mit
5737 XII | figurákat a tábláról.~- Megadom magamat. Ma lusta vagyok
5738 II | elbeszélgetett velök és megajándékozta őket holmi apróságokkal,
5739 VII | kötelességszerűen fogadta, megajándékozván kit-kit a maga rangja és
5740 VIII | köztük vagyok, még mindig megakadályozhatom valahogy, ha másképp nem,
5741 VIII | ezt a derék öregembert.~- Megakadályoznám - felelte -, mert a király
5742 XI | szemük-szájuknak tetszik, én nem bírom megakadályozni.~- Oh, istenem, istenem! -
5743 XII | hazugságot mindig befed egy megakadályozott bűn. De hátha Szepessy is
5744 VIII | megtudjam, mi az, s esetleg megakadályozzam. Ebben segíthetnének engemet.~-
5745 IX | kik minden communicatiót megakadályozzanak. Ha valamelyik hadnagy nem
5746 III | nevezzen ki színésznek. Ez megalapítaná szerencsémet. Hallom, ezeknek
5747 I | katonákat. Az ischli fürdő megalapításának sikerével teljes életére
5748 VIII | be kérem azt a nemesurat, megalkuszom vele.~- De vigyázzon, tartsa
5749 III | akaratlanul megállok tűnődve. Ő is megáll, ő is tűnődni látszik. No,
5750 V | hogy az őrizet hiányossága megállapítható legyen.~- Próbálja meg,
5751 VIII | és minden korcsmában megállás Bécsig, Elég? Mi?~Akli szótlanul
5752 VIII | öltözz fel szaporán, azaz megállj, ne öltözz, majd más gúnyát
5753 IV | meg Aklit az öklivel.~- Megálljon! Visszaveri ezt Ludas Matyi!~(
5754 III | szempillanatra akaratlanul megállok tűnődve. Ő is megáll, ő
5755 IV | néhány lépésnyire a padtól megálltak.~Akli a következőket mondá
5756 VIII | ezerszer elképzelt, ezerszer megálmodott jövendőbelim, ama Kovács
5757 XI | Habsburg-házba s ezáltal megaranyozni a friss, festékszagos címerét.
5758 IX | tizenegy óra, öreg, félek, megárt, ha még egy kvaterkát felhajt,
5759 VIII | nem úgy vennéd, az nagyon megárthatna az egészségednek. Reménylem,
5760 II | találkozásba, hogy a békét megbeszéljék, s ez a találkozás Naszidlovics
5761 II | pártfogoltjai«.~Aklinak tetszett a megbízatás; nagy lelkiismeretességgel
5762 VIII | levelet.~- Van-e valami megbízható embere?~- Majd elviszi a
5763 VII | mondá kegyesen -, majd megbízom Kolowratot, hogy valami
5764 VI | a császár gondviselőjéül megbízott. Hogy van a leánytestvére?
5765 XII | mit akar vele a császár, megbocsát-e neki, visszafogadja-e szolgálatába,
5766 VI | vétettem, ha vétettem, de megbocsátaná, érzem.~- Ne higgye azt;
5767 X | eshetik és a lovak könnyen megbokrosodhatnának. Én most egy kicsit megtekintem
5768 XIV | Úgymond, megjelent előtte a megboldogult Kovács ezredes és így szólt
5769 XII | dolgokon jár a maga esze? Hát megbolondult?~- Talán. Mert a szerelem
5770 XI | rekedt hangján mutatkozék megbolygatott lelkiállapota.~- Mit? Mi?
5771 XIII | elhatározta, hogy ő is megbosszantja Aklit.~- Álmos vagyok egy
5772 III | császár bele van szeretve. Megboszorkányozta, mint valami Cagliostro.
5773 XI | felé.~Stohlen lovag felette megbotránkozott a jelentésen:~- A két gazember
5774 XV | az eskető ft. plébános úr megbotránkoztató nevetgélést vesz észre a
5775 X | elmejáték, mellyel az ember megcsalja a gyöngébb fejűeket és néha
5776 VIII | volna még gondolatban sem megcsalni ezt a derék öregembert.~-
5777 III | indulatosan, és a fogai megcsikordultak. - Velem nem lehet tréfálni,
5778 IX | szokás.~A Szepessy szeme megcsillant.~- Ad vocem asszony! Rendben
5779 X | legnagyobb hidegben is nagyurak, megcsinálják a tempót. Fázó, piros orral
5780 VIII | utánajárok a dolognak s megcsinálom, amit a cirkumstanciákból
5781 IV | szeretett). Szóval, jó volt az megcsinálva. Azonfelül finoman is. Mert
5782 V | Mire a császár pajzánul megcsipkedte az állát.~A bakfis lesütötte
5783 XIV | meglepett menyasszony mellett, megcsípte kedélyesen az állacskáját:~-
5784 XIII | ha a cousin megöleli vagy megcsókolja a cousinet. Vagyis a gondolat
5785 IV | kimeresztette a szemét, megcsucsorította a piros szájacskáját úgy,
5786 I | felhőszakadás azonban annyira megdagasztotta a folyamokat és elrontotta
5787 IX | pörzsölés, lobogó lángok közti megdicsőülés a halál után, ott talán
5788 IV | kimentem a Práterbe és ott megebédeltem »Blauer Elephant«-nál. Rossz
5789 XV | róla festett kép teljesen megegyezik a Kovács kisasszony arcával.
5790 XII | is jó ember vagyok, hát megegyezünk. Hiszen nem azért mondom,
5791 IV | bödönt, s azóta aztán, ha megéheztek, mindig beosontak titkon
5792 II | körülbelül mindegy. Mi mindent megél az ember! Igazán nevetséges!~
5793 III | jele volna e legmagasabb megelégedésnek, hogy mindig szemem előtt
5794 XIV | felséges asszony bizonyos megelégedéssel és büszkeséggel pihenteté
5795 VII | nyugalmat önt a szívbe és megelégedést. S ez több a mulatságnál.~-
5796 II | lovagnak.~A rendőrfőnök megelégedettséget sugárzó arccal olvasta el
5797 XIV | szóval, nem volnánk egymással megelégedve. Azért tehát előre szeretném
5798 V | ebben a légkörben nem tudott megélni egy óráig se. Az intézeti
5799 XIII | helyeknél, mikor ragyabunkó megelőzi őket a Kolowrathoz írt levéllel,
5800 X | szürke köpenyes Szepessy megemelintvén a sapkáját, maga magyarázta
5801 IV | érintette őket.~Az egyik férfi megemelte kalapját és valami közeleső
5802 XII | a lelki élvezetekről is megemlékezett s íróasztaláról egy papírtekercset
5803 V | nyelvecskéjét kivágassam! Inkább megengedem, hogy valami félreértés
5804 XI | szándékom, madame, és ha ön megengedi, hogy egyik emberem fölvihesse
5805 XIV | ajándékát, a legyezőt.~- Papa megengedte, hogy én is emlékében maradhassak
5806 XIII | női családtagokkal voltak megengedve, a férfi-rokonokkal azonban
5807 XIV | császárné hajában volt, megérdemelte volna, hogy legalább egy
5808 IX | Kezdett már a Bajmódy szava megeredni, őszinte vallomást akarván
5809 III | Ön csodálkozik? De rögtön megért, reménylem. Nekem egy húgom
5810 XI | veszedelem lehetne, ha valaki megértené.~Szepessy habozni látszott,
5811 IV | pszichológ volt; gyorsan megértette, ami a leányka lelkében
5812 VIII | Gelencsér bácsi, van szíve, megérti az enyimnek a mélységes
5813 VIII | szólt az öreg, a dörgést megértvén, -, megígértem, fiam, kedves
5814 IV | küszöbén fölébred; gyakran megesik az ilyesmi. Mily különös,
5815 XIV | boldog pár reggel tízkor megesküszik, otthon úti ruhát vált s
5816 VIII | lélek, hogy a szénát is megeszi, ha a király parancsolja.
5817 IX | Csak az a mienk, amit megeszünk - bölcselkedett Pély Pál
5818 VIII | délben és az ördögöt is megették volna. Olyanok, mint a sáskák.
5819 IX | Fűtsünk, nemes atyafiak, mert megfagyunk.) A sehol véget nem érő
5820 X | morogta Bajmódy uram és megfájult bordáival kínosan húzta
5821 XV | félóra előtt lett kékké, megfecskendezte a szenteket, az oltár fehér
5822 VI | őfelsége vagy Kolowrat gróf megfeddjenek emiatt.~- Azaz, ön inkognitó
5823 XIV | éjszakára, de Ráthonyi erről is megfeledkezett. Reggel végre ügyet vetett
5824 II | hogy mért nem jöhetnek? Megfelelek fölségednek. Mert először
5825 I | Évtizedekig hasztalan kerestek egy megfelelő bolondot szanaszét az udvaroknál.
5826 IV | is okos dolog volt, hogy megfelelően az akkori lélekvándorlási
5827 VIII | említettem.~Az apó arca megfelhősödött.~- Tyű, a likom-fikomját,
5828 III | múltra nézve (kedélyesen megfenyegette a pecsétgyűrűs ujjával).
5829 XI | megmondani a kívánságát.~Akli megfeszült figyelemmel fogott el minden
5830 II | maga József palatinus is megfigyelés alatt állt. Ez pedig azért
5831 XI | hosszú magyarázatokba és megfigyelésekbe ereszkedett, hogy a falon
5832 II | Brattot bízta meg Akli Miklós megfigyelésével. Fritz Bratt ennélfogva
5833 VIII | ha jól megfizetnék.~- Hát megfizetjük, hogyne fizetnénk meg -
5834 VIII | hiszem vállalkoznék, ha jól megfizetnék.~- Hát megfizetjük, hogyne
5835 XIV | egykori falujokat.~Alig hogy »megfölöstökölt« az étkező »szálában«, már
5836 XIII | hiszem, de tudom. Magam is a megfogadott inszurgensek közt voltam,
5837 II | Brattnak:~- Azt hiszem, megfogtuk a madarat - dünnyögte s
5838 VIII | tehetetlen dühében sírt, majd megfogván a karabélyt, azon gondolkozott,
5839 VI | kiállhatatlan Szepessy báró gyakran megfordul az intézetben, szépeleg
5840 X | sajnálta volna őt leginkább megfosztani, - mert Akli önfeláldozó.
5841 XI | nem láttam, mióta a bába megfürösztött. De legalább már azt mondja
5842 V | mint a hamu alatti tűz, ha megfújják.~- Bejelent ön, vagy nem? -
5843 XV | enged az isteni intésnek, meggátolja a házasságot, s ha máris
5844 XV | öreg sekrestyés, Fleck apó, meggazdagodott a tömérdek borravalóból,
5845 V | hagyjuk egy hajaszálát se meggörbülni - mosolygott a császár. -
5846 X | auxilium«. Minek csinálna meggondolatlan merényletet? Egy kockára
5847 XIV | követtem el a hibát: puszta meggondolatlanságból a kétfejű sas alá tettem,
5848 II | mindenkivel jót. Ha jól meggondolom, hát még velem sem.~A Kovács-gyerekek
5849 XIV | szépségét akár elrontani, akár meggyengíteni valamely közbelépés által. (
5850 VI | kardja is van. Bizony már meggyengülnek a szemeim, nem ösmertem
5851 I | könnyezve kísérte ki másnap a meggyilkolt Kovács ezredes koporsóját
5852 I | Wolfgangban egy francia kém meggyilkolta, az utcákon összegyülekezett
5853 XV | apáca lesz, Akli pedig, ha meggyógyul, hadd körmöljön a császári
5854 I | Az ilyen beteg aztán vagy meggyógyult és akkor holta napjáig dicsérte
5855 XI | padlásra halmozott bútorokat meggyújtják s a fellobogó tűz ide csődíti
5856 I | Némelykor a rendőrséggel is meggyűlt a baja, de a legszemenszedettebb
5857 IV | sietett felelni a madame. - Meghajlok Valaki előtt. Azonban az
5858 XII | elmehet még az Ungargasséba; meghajlott, hogy távozzék, de a császár
5859 V | valami?~A leány eléje járult, meghajolt féltérdben és megcsókolta
5860 II | hajolnunk - szólt Kolowrat, meghajtva félig térdét a kor divatja
5861 VI | ellenezné is. Ezzel vélte meghálálni mentorának, ami jót tett
5862 VIII | emberei gyülekeznek, hátha meghallana valamit a beszédjükből.
5863 VI | az ablaka alatt, s ő azt meghallaná és talán jól esnék neki.
5864 VI | megnyugodva -, de nem fogja meghallani, meglátod, mert magasan
5865 VI | és a csegettyűt messziről meghallom. Nagy áldás az istentől
5866 X | házbeli ajtó zárjában, amit meghallottak a falon guggolók, és jelentették.~-
5867 VIII | kedves gazdám, akkor talán meghálnék én is itten, föltéve, hogy
5868 XII | visszamenni a gúnyájáért, hanem meghált egy kis korcsmában, az Alte-Ringen,
5869 XIII | kérem.~- Nem és nem.~- Hátha megharagszom?~- Akkor sem. Hanem mondok
5870 VIII | szerencsétlen mészárosnak, majd meghasad tőle a fejem... Hát nincs
5871 XI | Ropogott, recsegett a kapu és meghasadt, mint egykor a bizánci a
5872 XIII | minden az utcában, csak a meghasogatott kapu mutatta az éjjeli események
5873 VI | felelte Kovács György meghatott hangon.~- Meghiszem azt.
5874 XIV | Oh, felséges uram - mondá meghatva Akli és az ő szeméből is
5875 X | legalább az első percekre meghatványoztassék. Még virágbokrétát is szerzett
5876 IV | voltak kavicsokkal, homokkal meghintve, mint most: porzót a régiek
5877 VI | György meghatott hangon.~- Meghiszem azt. Két érdemrendje van,
5878 VII | nagyratörő reményeidet meghiúsítja a tenger, nem övezendi tengereken
5879 XIV | Még rejtélyesebbé tette a meghívást a szomszédos Károlyi grófok
5880 XIV | parancsolja őt felséged meghívatni?~- Igen.~- Nincs szerencsém
5881 XIV | előkelőbb - s törte magát meghívó után.~A szétküldött »billétek«
5882 XIV | okozott az eset, hogy a meghívók szétküldésekor a császár
5883 XIV | És milyen címet írjak a meghívóra?~- Írja, hogy »spectabilis«.~
5884 XV | szája eljárt. Kémeim már meghozták a nép alsó rétegeiből a
5885 XIV | nagy dolog« előízével. Meghozza a posta otthonról a keresztelő-levelet,
5886 VI | szabad. Legjobb lesz, ha meghúzódik valami bokorban s meglesi,
5887 II | miután tollas kalapját megigazítá a fején.~- Mert félni lehet -
5888 IV | lesimította a szoknyáját, megigazította a haját és nagy ugrándozással
5889 VIII | felejtem, dehogy, ha én egyszer megígérem, beszólok még a pokolba
5890 VIII | is aranypénz csillámlik. Megijed az asszony az aranyaktól,
5891 X | meg a sok gyereklány; úgy megijednek, hogy ész nélkül kiadják
5892 IV | Nem akartuk a kisasszonyt megijeszteni, uram, gyöngédségből hívtuk
5893 I | egy uralkodót okvetlenül megillet egy bolond, aki kedélyességre
5894 VIII | fogta el, maga sem tudta megindokolni miért, mert hiszen mi szerencsétlenség
5895 IX | szekérre rakott cók-mókokon, megindultak végre, annyian, mint az
5896 XIII | nyúlt az íróasztalra a félig megírt instanciáért és széttépte
5897 VIII | Ezektől is húzódozom, mert mégiscsak a mi királyunk, földi elöljárónk,
5898 XIII | andere Mädchen. Bizonyára megismerkedett valami egérke kisasszonnyal
5899 XIV | urat.~- Igyekezzék vele megismerkedni és el ne felejtse őt nekem
5900 XI | mint hideg fényű csillagok. Megismerte a legfelsőbb kéz kusza vonásait:~»
5901 V | kamarás távozott, s a császár megismételte a kérdést.~- Történt önnel
5902 VI | untam, most öreg koromban megjárja pihenőnek. A fülem, hála
5903 V | elfogatást illeti, legyen szabad megjegyezni, hogy a császárnak is kedves
5904 IX | aki tapasztalt ember volt, megjegyezte a tanakodásokra, hogy miből
5905 XI | és kigúnyolta Szepessyt a megjegyzéseért.~- Miért nem mondtuk? No,
5906 I | kellett beszélni ötleteit, megjegyzéseit, viselt dolgait s őfensége
5907 I | hellyel-hellyel némi uralkodói megjegyzést tenni, mégpedig lehetőleg
5908 XV | párnak az oltár előtt való megjelenése egyáltalán kötelezi-e valamennyiben
5909 II | karácsonykor személyesen is megjelenhettek a Burgban, amikor a császár
5910 V | hogy siessek ide s mindezt megjelentsem felségednek.~- De hisz ön
5911 I | később, a halott ágyánál megjelenve -, hogy nem én fekszem most
5912 I | ischli magányban, s nagyon megkedvelte. Együtt kalandozták be a
5913 XV | még újabb tápot nyert a megkegyelmezés ténye által. Ohó! Tehát
5914 XV | úgy vagyunk? A gyilkosnak megkegyelmezett a császár? Most már világos.
5915 XII | Köszönöm fölségednek, hogy megkegyelmezni méltóztatott.~- Ugyan keljen
5916 XV | Azt akarja mondani, hogy megkegyelmezzek a merénylőnek?~- Azt. Mert
5917 VI | ám, de az öreg Laube is megkérdezi, hogy mi szél hozta ide?
5918 I | becsületes mindennapi kenyeret megkereshette volna, hanem csak annyit,
5919 XIII | szobából.~Nem bírta többé megkeríteni ez este, bezárkózott szobájába
5920 III | példányt a munkából, hogy megkérje, csináljon előre egy kis
5921 XI | a császár leányát fogja megkérni és azt is tudta, hogy kikosarazni
5922 VI | tűrhetetlen lenni, úgyhogy megkértem Kolowratot, segítene rajtam,
5923 III | kellene rám adni. Ezt még megkeserüli. Ferenc császár szíve helyén
5924 X | künn várja a síphangot.~Megkettőztették lépteiket. A Rennwegről
5925 II | tudják, hol kell a dolgot megkezdeni. Azt kutassák mindenekelőtt,
5926 XV | a tisztelendő úr pedig megkezdte a szertartást.~- Akli Miklós,
5927 X | minden dolognak a békés út megkísérlése. Mert az embernek nyaka
5928 XI | másutt lenni, hanem a virtus megkívánta, hogy jelentkezzék, ötölve-hatolva
5929 XIV | gyermekem iránti jóságát megköszönjem.»~»Úgy, és mi újság a másvilágon?» -
5930 XI | mellékutcákat, elfogta, megkötözte s magával vitte hajnaltájban
5931 XIII | helyeknél, mikor ragyabunkót megkötözve találja a szekér alján,
5932 XV | policia is megjelent és megkötözvén a gyilkost, aki állítólag
5933 VI | s amint megjött, legott megkoppant a kavics a rab cellájában.
5934 III | ahol nincs eltiltva az alma megkóstolása. Tapsok, koszorúk és a többi.
5935 IV | ropogós fehér kötényben megkóstolgatni az ételeket a férje karján,
5936 X | tejet. Nosza, kisajtolta. Megkóstolja egy napon a király és kiköpi,
5937 III | császárnak elég volt egyszer megkóstolni az Akli-féle »kihallgatásokat«,
5938 IV | vagyok.~- Várjon, előbb megkóstolom. Ej, menjen a szőlőjével!
5939 V | aki egyszer a vegyészetet megkóstolta, el nem szokhatik többé
5940 IX | Málnásy uram is rendelt olyat, megkóstolták nehányan, de kiköpték. »
5941 X | nem holt.~- És alkalmasint megküldte az ottani vaskorona-rend
5942 IV | családi név szerint való megkülönböztetés tiltva volt Szilvássynénál.
5943 VIII | bora van, hogy nappal is megkuporodva mennek el ismerősei az ablakai
5944 X | felé eső részébe és ott meglapulva, bevárják nyugodtan, míg
5945 XIII | engem a császár.~- Majd meglássa, hogy érdekelni fogja.~A
5946 VIII | aggódék Akli.~- Azt majd meglássuk.~- Talán beszédes ember?~-
5947 VIII | Mátyás. Amit ez a szem meglát... No, ez érdekes! Elvitték
5948 IV | de nem énreám nézve. Majd meglátják...~Egy droskét hítt elő
5949 IV | másikat illeti, hát majd meglátjuk.~S egy királynéhoz illő
5950 VI | de nem fogja meghallani, meglátod, mert magasan van az ablaka.~-
5951 XV | engedték Ilonát, hogy naponkint meglátogassa Aklit és ápolja, míg a halálé
5952 II | végezte, s minden héten meglátogatta Iluskát az intézetben, megrakodva
5953 III | szeret-e viszont? Minek? Ha én meglátok egy kanárit vagy egy papagájt
5954 XI | egészen belógott a szemeibe, s meglátván a csillagfényes éjszakában
5955 XI | semminemű bántódása. Ő már meglehetősen be van oltva az elvitel
5956 VII | szinte hátratántorodott meglepetésében, oly szép volt a kisasszony,
5957 IV | szinte hátratántorodott a meglepetéstől.~- Ön volna az, báró úr?
5958 XIV | felhalmozva, de milyen nagy volt a meglepetésük, mikor végre a tömérdek
5959 XIV | kézcsókja elől, s elsuhanván a meglepett menyasszony mellett, megcsípte
5960 IV | alól is ki van véve.~Annál meglepőbb volt tehát, hogy türelmetlen
5961 XI | fogunk vonulni.~Szilvássynét meglepte a Szepessy sajátságos, lázas
5962 VI | meghúzódik valami bokorban s meglesi, míg a császár a parkba
5963 X | bor.~- Az egyik mindjárt meglesz - szólt közbe Tompa uram. -
5964 III | dolgot? Hiszen ha engem meglő, akkor éppen nem tudja meg
5965 III | megtörténhetik, s ez esetben...~- Meglövöm, mint egy kutyát! - rikácsolta
5966 IX | Csak Akli tudta aztán megmagyarázni a mivoltját.~Jó sokáig elmulattak
5967 V | Kétkedőn rázta szép fejét.~De megmagyarázta a kamarás:~- A törvények
5968 VI | fogházigazgatót, Bernot urat, és megmagyarázván neki, milyen gyanúban áll
5969 X | csurgatva egész éven át megmaradna a nedv, hogy iszogatni lehetne,
5970 V | se találta ki a nyitját, megmaradt az aranycsinálás régi metódusánál,
5971 X | önzés, de isteni nedvekbe megmártogatott önzés.~Akli elméjében szaporán
5972 III | inkább kénytelen lesz rögtön megmásítani kedvező nézetét az ön művéről.
5973 XII | csak az egy Akli merte megmattozni. Emiatt mindig ingerült
5974 X | alá. A két bunda azonképp megmelegíttetett, hogy a cobolyprémes bundácska
5975 IX | az, mint az Fekete-tenger megmelegítve, azt iszogatják a nyavalyások
5976 X | Szepessyt, a kis Búzavirág megmenekülne tőle.~A démon taszigálta
5977 X | forgott fenn, mert amint megmenekült a terhétől és nagy óvatosan
5978 X | Oh, te balgatag Akli, megmented a Búzavirágot, de magad
5979 XI | életem kockáztatásával is, s megmenteni magamat, a főhercegnőt és
5980 I | ötlete támadt, és most az én megmentőmnek mondhatja magát!~Egész valójában
5981 XIII | Ohó, az az én titkom.~- De megmondhatja nekünk is.~- Semmi esetre
5982 III | beszéljen?~- De azt legalább megmondhatta volna már azóta: ki a gyámja?~-
5983 II | gondolkozott kissé, megmondja-e, amit akart, és azt találta,
5984 XIII | halkan, csendesen.~- Hát megmondjam? - susogta. (Hardy kisasszonynak
5985 IV | Hiába nevet. Amit én egyszer megmondok...~- Jól van, jól, tehát
5986 IX | közel a városhoz, akinél, megmotozván őt, levelet találtunk, mely
5987 IV | s egy nagy fej látszott megmozdulni a szögletben, majd két villogó
5988 III | kettő ...~E pillanatban megmozdult a spanyolfal, s kilépett
5989 XI | mintha a többi ablakoknál is megmozdultak volna a függönyök s az ablakbecsukás
5990 IV | velök a kerítés felé, hogy megmutassa az irányt, útközben azonban
5991 VI | szárnyában?~- A déliben.~- Megmutathatnád nekem az ablakait?~- Maradj
5992 XIV | templomba indulás előtt megmutatja magát mennyegzői díszben
5993 XIV | magával a menyasszonyt is, megmutatni a jövendő fészket, a menyasszony
5994 VI | levegőben.~- Hát jó, nem bánom, megmutatom majd egyszer.~Lőn tehát
5995 XIII | Pakli úr.~De a madame is megneheztelt, mert fölkelt, hűvösen biccentett
5996 XIII | csöngetésre, és miután Akli megnevezte magát, örvendezve bocsátotta
5997 XIV | hogy boldog legyen.~Aztán megnézegette figyelmesen, kegyes jósággal,
5998 III | aztán hasogatja szét, hogy megnézze, mi van a belsejében. Persze,
5999 II | bécsi nevelőintézetben, s ha megnő, férjhez adja és hozományról
6000 VIII | hogy a fölséges császár is megnyalhatta volna a száját utána. Füstölt
6001 VII | vegyen az ötvösnél, ami éppen megnyeri tetszését. De most beszéljünk
6002 XIV | feletti keserűséget egy megnyert pikét-játszma feledteti
6003 VIII | kerültem, és mondhatom, megnyertem a császár bizalmát.~Gelencsér
6004 IV | utána az ajtót, a kulcs megnyikordult a zárban, és Akli rab lett.~
6005 V | szolgálhatok.~E pillanatban hevesen megnyílt az ajtó, s belépett a császár
6006 XII | pedig nem volt szokása) - megnyitja számomra vagy a mennyet
6007 II | csakugyan oda is ért, s megnyitván előtte kapuját a város -
6008 I | Laubehoz, hogy hol kell megnyomni a puskát, ha az ember azt
6009 XIII | lenni.~A szabadságon szót megnyomta Dimitri, mintegy értésére
6010 V | Köszönöm, uram.~Egy kicsit megnyugodott, de az óra monoton tik-takja
6011 XIV | érti ezt az ember. Végre is megnyugodtak abban a magyarázatban, hogy
6012 XI | nyugtatta. Mert hisz az ön megnyugtatása nagyobb érdek őfelségére
6013 X | viháncolnak, ami engem teljesen megnyugtatott.~- Hogy-hogy?~- Mert ha
6014 XIII | látta volna, ha a cousin megöleli vagy megcsókolja a cousinet.
6015 VIII | nyakába borult az öregnek, megölelte.~- Az Isten áldja meg ezért
6016 XII | veszedelem kerekedhetik rá. Megöli, semmi kétség. Pedig most
6017 VIII | gazemberekkel kell együtt maradnom. Megölne a kétség, ha külön lennék,
|