Fejezet

 1 1|                 a körmöci aranybánya ez itt alattunk, vitézlő uraim,
 2 2|                 innét, vagy haljunk meg itt, de így nem élhetünk.~-
 3 2|              teremben. Reggel óta ülnek itt tanácstalanul, s íme mintha
 4 2|              tett kaszákkal, kiverve.~- Itt van a tizenkét kocka - szólt
 5 2|         kiáltozott hevesen. - Ide jött, itt kell lennie.~- Bent van
 6 2|               nagy érdemére gondolva.~- Itt süllyedjek el, ha föl nem
 7 3|           vezetve kötélen.~- Mit akarsz itt ezzel az oktalan állattal,
 8 3|               föld csak átutazóban van. Itt nem lehet odahaza senki,
 9 3| visszatalálhasson rá... Ej, ki próbálna itt megjelölni ha csak egyetlen
10 3|          tudtára azoknak, akiket illet!~Itt rendesen pauzát szokott
11 3|          bársony- és selyemdarabkák. Ez itt egy kacabáj, az ott egy
12 4|              nevetve.~- Te parancsolnál itt? Igazán?~- Pintyő - szólt
13 5|                 érek én valamit? Van ám itt ész, atyafiak.~Vagy másfél
14 5|                 náluknál, akkor te most itt maradnál mellettem, és egy
15 5|                 megértesz mindjárt. Van itt ebben a ládában egy öltözet
16 5|                 szokták, kik a ruháikat itt hagyják, csak a bánatukat
17 5|                 Az is besüppedt.~- Mind itt veszünk! Ki tudja az utat?~
18 5|           felelt a kevésszavú gulyás.~- Itt vagyunk a »pokol tavaknál«,
19 5|          Mindenkitől megjött a felelet: Itt sincs! Itt sincs!~- Hála
20 5|           megjött a felelet: Itt sincs! Itt sincs!~- Hála istennek -
21 6|           gurult nagy csörömpöléssel.~- Itt van. Nem kell!~S az ajtó
22 6|                Balázs.~- Nem úgy hékás! Itt maradsz. Én azzal vádollak
23 6|               van már, a porkoláb sincs itt. Majd kieresztjük Mihály
24 6|               meneküljön, ha akar, csak itt ne legyen láb alatt.~Ugyan
25 6|              milyen csodálatos az, hogy itt vagy.~Zavartan nézegette,
26 6|              kecskeméti bírák. De éppen itt jő urunk, Olaj bég, Allah
27 6|                  A kecskeméti követ van itt, hatalmas bég! - jelenté
28 7|              futott lázas lihegéssel.~- Itt vagy? Nincsen bajod? Igazán
29 7|             vagy? Nincsen bajod? Igazán itt vagy! Mi történt?~Cinna
30 7|               nincs idő a sok beszédre, itt a kaftánya, vegye fel, itt
31 7|              itt a kaftánya, vegye fel, itt a lova, üljön rá. Én majd
32 7|         Maguktól szöktek meg! Egy sincs itt! - hangzott jobbról-balról.~-
33 7|            Szaladj, fiam, a pincébe, de itt legyen az egyik lábad!«~-
34 7|               voltunk és vagyunk.) Íme, itt van a fiadat felszabadító
35 7|               beszéljék le, ne álljanak itt, mint három fadarab.~Erre
36 7|              kell menni az eresz alá.~- Itt ugyan hiába beszélünk -
37 8|           elértette a célzást.~- Bizony itt volna az esküvő ideje, már
38 8|          becsületes. Hiszen persze hogy itt nálam is elélhetnétek, szegényesen,
39 8|             ötezer aranyból négyezret: »Itt van, ne mondd, hogy a feleséged
40 8|                  Nézd ezt az elejét, ez itt a gallérja, ez az ujja!«~
41 9|             előtte állni az asztalon. - Itt ülök az elnöki székben,
42 9|              ülök az elnöki székben, és itt maradok. Meglátom, ki mer
43 9|                 borzalmas némaság, mint itt beállt.~- Ki az a félkegyelmű,
44 9|                 a könnyek.~- Mit akarsz itt? - riadt rá a főbíró, szemöldíveit
45 9|        összevonva. - Menj haza sírni!~- Itt az én helyem!~És térdre
46 9|           Rátaláltál. Minden szétesett. Itt állok, összetörve... Nem