Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
audiencia 1
ausztriai 1
avégett 1
az 582
azaz 5
azelott 4
azért 16
Frequency    [«  »]
-----
-----
2156 a
582 az
286 nem
268 egy
246 és
Mikszáth Kálmán
A Beszélo köntös

IntraText - Concordances

az

1-500 | 501-582

                                                bold = Main text
    Fejezet                                     grey = Comment text
1 1 | GONOSZ PRAKTIKÁK. PAPOKNAK AZ Ő NAGY KAPÓSSÁGUK~Bolondok 2 1 | felekből ott tartózkodék az egyik, ott csak egyik dominált, 3 1 | mertek szagolni, de ahol az egyik sem lakott, oda mind 4 1 | belőle, ha a labanc rabolt, az is mindegy volt a szegény 5 1 | törökök követeltek kárpótlást az ő kereskedőik számára, s 6 1 | kétségbeesve döfködvén botjával az anyaföldet:~- Honnan vegyük, 7 1 | amici, olyasvalamit elvenni az emberektől, amiből az elvevőnek 8 1 | elvenni az emberektől, amiből az elvevőnek semmi haszna.~ 9 1 | vizes-hordós talyigát, s hogy az átkozódó, kapálózó szent 10 1 | hátáról (Burinak hítták az öszvért), szíjakkal, istrángokkal 11 1 | púpos Galgóczi Juliánna és az elfonnyadt Bulki Klára, 12 1 | kuruc tábort felkeresni az asszonyok választottjai, 13 1 | Eljöttünk érte! - szólt az ájtatos Babos, égre emelvén 14 1 | szürke szemeit.~- Kiért? az öszvérért, vagy a gvárdiánért? - 15 1 | A pap keveset ér, hanem az öszvérnek hasznát vesszük. 16 1 | szenátor tenyerét.~- A papot az öszvér hozta, most már a 17 1 | most már a pap is vigye az öszvért. Ez az igazság. 18 1 | is vigye az öszvért. Ez az igazság. Az öszvér nélkül 19 1 | öszvért. Ez az igazság. Az öszvér nélkül nincs alku.~- 20 1 | jókedvűen. - Mit adjunk az öszvér váltságdíjába?~- 21 1 | öszvérért; négy arabs lónak az árát.~- Engedje vitézlő 22 1 | külön a tisztelendőt!~- Az öszvérért inkább eljövünk 23 1 | érintkezést, hogy, azt mondja, az öszvért nem használhatják 24 1 | tiszteletreméltó atyák, mert az öszvér immár olyan kompromittált 25 1 | aranyat akar a gvárdiánért, és az öszvér-dolog egyszerű kedélyeskedés, 26 1 | harisnyát, megcsördítvén az aranyakat.~- Száz darab 27 1 | bogárhátú házai még látszottak az esti lila ködben, jobbról 28 1 | porfelleg.~- Mi a lehet az? - tanakodtak embereink.~- 29 1 | szeretnek. Vajon ki tartja az orációt?~- Alkalmasint a 30 1 | Hiszen már látom is. Ő az ott elöl. Kutya legyek, 31 1 | hanem török katonák. - Az akasztófára való Ali Mirze 32 1 | is a magunkét.~Nevetett az aga, Jézus nevét kiáltozá 33 1 | púpos Galgóczi Juliánna és az elfonnyadt Bulki Klára újra 34 1 | Ahol ez nem nyitotta meg az erszényt, Fábián Pálné hozzátette:~- 35 1 | kecskeméti papra van szükségem! (Az már bizonyos summát jelentett 36 1 | vallástalan kijelentéssel:~- Ha az isten engedi a maga szolgáit, 37 1 | Doma Gergelyné asszonyomat.~Az egész város lázban volt. 38 1 | semmi kár, míg odavoltak. De az asszonyok, az egészen más! 39 1 | odavoltak. De az asszonyok, az egészen más! Teringette, 40 1 | egészen más! Teringette, az asszonyokkal nehezen megy 41 1 | asszonyokkal nehezen megy az efféle!...~Szűcs János annyira 42 1 | uram kétszáz aranyat adott az oldalbordácskáért, Doma 43 1 | huszonöt aranyat kínált, ha az övét hazaeresztik, százat, 44 1 | szomorúan mondá:~- Csak vidd az asszonyi állatot, barátom!~ 45 1 | leányzó, mikor felpattant az ajtó, s becsörtettek a Csuda 46 1 | lesz ebből, uram teremtőm? Az ágyasházakból húzzák ki 47 1 | zengett a kecskeméti lányokról az a játszi nóta: »aki legény, 48 1 | tagadták.~Csöppet se csoda hát az általános kétségbeesés. 49 1 | Miklós püspökhöz; hátha az tehetne valamit, azzal a 50 1 | clausula benne volt ezekben az imádságokban: »ha pediglen 51 1 | imádságokban: »ha pediglen mégis az lenne az isten rendelése - 52 1 | pediglen mégis az lenne az isten rendelése - add uram, 53 2 | FEŐBÍRÓ. ÚJ KÖRNYÜLÁLLÁSOK~Az elkeseredés nőttön-nőtt. 54 2 | van, meg is cselekszik).~Az emberek hangosan zúgolódtak.~- 55 2 | törököt csak nem verhetjük ki az országból mi magunk, ha 56 2 | szenátorok mind fölnéztek:~- Ki az a vakmerő? Ki beszél odakint?~- 57 2 | Lestyák szabó fia!~- Hogy mer az a mi beszédünkbe belekotyogni - 58 2 | hajdúnak): - Csukja be kend az ablakot.~Porosznoki Gábor 59 2 | Ágoston Kristóf duzzogott:~- Az apja is bolond ember, a 60 2 | is bolond ember, a fiú is az. Egy diáktól kérjünk consiliumot? 61 2 | Aztán elbeszélte, hogy az apja hőbölygős; egyik kereke 62 2 | hozzá nyájasan Porosznoki -, az imént bekiáltottál valamit, 63 2 | bekiáltottál valamit, ami az én fülemet megütötte. Ne 64 2 | beszéd.~- Igaza van! - mondá az ősz Pató György, ezüst menteláncát 65 2 | meglepő fordulatokat, s ez az volt. A városatyák felugráltak, 66 2 | Ferenchez hajolvást:~- Csak az a kecske apja ne volna!~- 67 2 | kecske mekeg.~- , , de az apja még bocskoros tótnak 68 2 | még a színét is fölveszi. Az öreg Lestyák szabó úgy néz 69 2 | tojásdad kemény arcával, melyen az agyafúrtság látszik, dióbarna 70 2 | Majd új tárgyra tért át az »elölülő« Porosznoki:~- 71 2 | ez a polgári virtusoknak. Az egész város részt vesz a 72 2 | kire adnák ma szavazatukat az egyesek! Arra-e, akit sokra 73 2 | szenátorokból kell lennie, az az egy modus vivendi van, 74 2 | szenátorokból kell lennie, az az egy modus vivendi van, ha 75 2 | vállalnia. Hozza be Pintyő az ólomládát!~A hajdú egy kis 76 2 | tompán, s kigurította őket az asztal közepére, melynek 77 2 | fehér! Aki a feketét húzza, az a főbíró.~A kockákat újra 78 2 | uram reszketeg hangon -, az egyik kocka fölösleges.~- 79 2 | ésszel, hogy jött Miska az ablak alá, s üres tereferéjük 80 2 | Porosznoki Gábor, behívatta az utcáról, és odaültette a 81 2 | A nép élénken hullámzott az épület előtt. Néha egy-egy 82 2 | köpülne:~- Megnyilatkozott az esze. Isten álmában adta 83 2 | Hogy miért szemelte ki az isten éppen őt, kérdezi 84 2 | ott voltak a fércek.~- Hol az a kölyök, hadd ütöm agyon! - 85 2 | A Miska? Hát hogy ment az oda? Előlem bújt el? Hanem 86 2 | kijön. Majd adok én annak az imposztornak. Pozdorjává 87 2(1)| fogott bírák intézményét az érdekeltség kikerülése végett 88 2(1)| kikerülése végett szerették az elődök. ~~~~~~ 89 2 | Ne pukkadjon meg aztán az ember mérgében?~Pártját 90 2 | szűrszabó.~- Nem lehet ám már az ilyen felnőtt legényt szabóinasnak 91 2 | végig a tömött csoportokon. Az első száj hahotára nyílt 92 2 | Lestyák Mihály, hehehe!« Az első hang tán még így indult, 93 2 | csatlakozott a kidomborodó, az uralmat magához ragadott 94 2 | dagadva a levegőben... Ám ha az első »éljen« szerényebb 95 2 | első »éljen« szerényebb és az első »hahaha« frissebb, 96 2 | hahaha« frissebb, akkor az éljen szakadt volna ketté, 97 2 | egy lágy pehely, melyet az első fuvallat visz, visz 98 2 | A harsogó éljenzésekre az utcák önteni kezdték a népeket. 99 2 | efféle kérdésekkel: »mi az? mi történt?«~A városház 100 2 | egy kicsit furcsán festett az ezüst gombos dolmányú tekintélyes 101 2 | ujjongásban tört ki a nép.~Az öreg Lestyák hol elhalványodott, 102 2 | szemeit, vagy hogy talán az előszivárgó könnycseppeket 103 2 | halasi polgármester Fülekre?~Az öreg szabó dölyfösen felelte:~- 104 2 | rozsdapiros gyümölcseit; az alátámasztott hatalmas ágak 105 2 | hatalmas ágak kifelé csüngtek az útra.~Mint az evet, oly 106 2 | kifelé csüngtek az útra.~Mint az evet, oly gyorsan mászott 107 2 | fölséges zamatú körték, az ő féltett kincsei, sűrűn 108 2 | lakmározzatok! - rikácsolta az öreg, s rázta szilajan, 109 3 | bosszúság, elszólta magát az irigység, rügyet eresztett 110 3 | egy-egy elejtett megjegyzésben az elégedetlenség. De a külső 111 3 | hatalmasságok siettek elismerni az új főbírót. Zülfikar aga 112 3 | sarkon fordult, becsapta az ajtót, melyen egy pár perc 113 3 | Mit akarsz itt ezzel az oktalan állattal, te hitetlen 114 3 | hogy ezzel tanácskozzék az úr, mert ennek van szakálla.~ 115 3 | packázni. Jól megleckéztette az effendit. Még ilyen főbíránk 116 3 | szerszám.~(Hát van a városnak az effélékre pénze?)~A következő 117 3 | menni, míg végre feltör az ajkon önkéntelenül az örömkiáltás: 118 3 | feltör az ajkon önkéntelenül az örömkiáltás: , ! Most 119 3 | nemzeti szalagok csüggjenek le az ökrök szarváról is.~Ez az 120 3 | az ökrök szarváról is.~Ez az intézkedés sem maradt titokban, 121 3 | fölött: mert mégiscsak szép az, hogy a török császár Kecskemétről 122 3 | szörnyűködve beszélték meg az érdekes újságot. Csúfolódtak, 123 3 | karikással, arany fokossal, és az ajánlkozó fehér népekből 124 3 | vagy, fiacskám; nem veri az a feleségeit, mint téged 125 3 | nyelvével.)~Éles asszonyi ész, az Ágoston Katáé, nyomban felfedezte 126 3 | ha kitudódnék, melyik hát az a négy legszebb rózsa a 127 3 | szolgáltatok a lelkemért. Lelkem az egyházé marad továbbra is, 128 3 | takarodsz innen, te deszka, ki az ördögnek kellenél te?«~Egy 129 3 | török szultán ugyan nem az!~Ki rajong a török szultánért? 130 3 | leányoknak is.~S mi lehet az a csalétek? Hát én istenem, 131 3 | bennük suhog, csörög; kiáltja az egyik: »gyere nézz meg«, 132 3 | hallotta pompában. Úgy legyen az eszük igazítva, mintha négy 133 3 | kellene a portéka.~Maga az öreg Lestyák sem pihent; 134 3 | Mindenütt kegyesek voltak az úrasszonyok, »a város patronái«. 135 3 | éjjel-nappal. Csattogtak-kopogtak az ollók, gyűszűk, csillogtak-villogtak 136 3 | selyemdarabkák. Ez itt egy kacabáj, az ott egy rokolya. Ahol meg 137 3 | aranykarikából összetűzve? Az a főkötő. Mert a négy virágból 138 3 | mennyi leány és asszony van, az mind ezekről a csodaruhákról 139 3 | Mert a csélcsap szolgát az egyik Úr eltaszítja magától, 140 3 | lázító beszédeket tartottak az új főbíró ellen, ki a törökkel 141 3 | nézett a szemök közé.~- Az a kérdés, rosszabb lett-e, 142 3 | szólt Porosznoki -, de az eshetőségekkel számolnunk 143 3 | kapatja a népet ellenünk.~- Az a kérdés, mi intézzük-e 144 3 | intézzük-e Kecskemét sorsát, vagy az utca? Én azt gondolom, mi 145 3 | főbíró uram. A baj megvan; az ellen tenni kell valamit, 146 3 | egyenkint beszállingóztak az elöljárók, kikelt arcokkal, 147 3 | múlva már ott verte a port az Ágoston pej kancája a ceglédi 148 3 | arra... Ily foganatos volt az Ágoston Kristóf uram titkos 149 4 | nap, mikor Budára indulnak az ajándékokkal - török császár 150 4 | A ruhák elkészültek, s az utolsó három napon kitették 151 4 | pálcával.~Olyan szép volt az a sok »csiri-csári«, hogy 152 4 | rajtok.~- Nagy segítség az ilyen rongy asszonyábrázatnak!~ 153 4 | amelyik ott nem veszett? Az ezeregyéj minden ragyogása 154 4 | topogott körül félénken, mint az őzike, elindítá szemeit 155 4 | Próbáld fel, húgocskám!« Biz az felpróbálta, még ha belehalt 156 4 | elhozták elébe a tükröt, amire az fölsikoltott az örömtől; 157 4 | tükröt, amire az fölsikoltott az örömtől; egy mesebeli tündért 158 4 | benneteket«, kikapcsolni az igéző mellénykét, leoldozni 159 4 | Mert nagy hivatal volt az. Úgyszólván csak később 160 4 | év múlva is rangot adott az asszonyoknak, ha elmondhatták: » 161 4 | költött engem; rajta volt az én testemen is a Lestyákék 162 4 | vádolni hivatali visszaéléssel az öreget, sem hogy megvesztegettette 163 4 | fehérlettek ki a fogai. (Az a vén mamlasz észre sem 164 4 | Habozva nézett fel .~- Az nem engedi! (Pintyőre mutatott 165 4 | negyedóra múlva. Mikor kilépett az öltöző szobából kimosakodva, 166 4 | a főbíró elragadtatva.~- Az öreg Bürüé, aki a »Nyalka 167 4 | uraimék a fürhéces kocsikra. Az elsőbe a főbíró, Kriston 168 4 | viszik »kenő embernek«.~Az összegyűlt népek éljen riadása 169 4 | éljen riadása felhangzik; az itthon maradt asszonyok 170 4 | ökör kolompja kong-bong, az ötven csikó csengője csilingel...~ 171 4 | csikó csengője csilingel...~Az út egyhangú, le sem írjuk. 172 4 | egyhangú, le sem írjuk. Az alföldön minden egyforma. 173 4 | szélmalmok - úgy tűnnek fel az utasnak, mintha az előbbi 174 4 | tűnnek fel az utasnak, mintha az előbbi faluból valók volnának.~ 175 4 | Debrecen a kolbászt, Kecskemét az almát, Szeged a paprikát. ( 176 4 | kinek-kinek ki volt osztva.~Az első szerep a »kenő emberé«, 177 4 | zsírral kenegeti ki a csömört az emberekből, hanem aranyakkal. 178 4 | ügyeskedni s »érvelni«, hogy az audiencia meglegyen.~A padisah 179 5 | FEJEZET~A CSÁSZÁR ELŐTT. AZ ÉGI MÉRNÖK~Nagy díszben 180 5 | portyázóktól megmentse. Már pusztán az a tény, hogy a fölséges 181 5 | tolmácsa, Nazur bég, fordítá le az orációt a szultánnak, ki 182 5 | már hallottuk, lássuk most az érveket.~Rögtön következtek.~ 183 5 | Gábor előlépett, felnyitván az almazöldszínű selyem tokot, 184 5 | kegyes fölséged megtekinteni az ablaknál.~Nazur bég gépiesen 185 5 | kelt fel a szófáról, hogy az ablakhoz lépjen, ahonnan 186 5 | küldöttség vár odakünn.~- Éppen az - folytatá Ágoston Kristóf 187 5 | élénken:~- Mi legyen ennek az indoka?~Lestyák Mihály uram 188 5 | vigyorgóra vált arccal adta át az uralkodó válaszát.~- Örvendezzetek! 189 5 | padisah fontolóra veszi az első kérésteket, a másodikat 190 5 | kihúzódtak a kecskemétiek az udvarra, »szerencsés 191 5 | dicsérve a főbíró beszédét és az Ágoston föllépését. Maga 192 5 | néztek .~- Mi történt, az isten szerelmeért?~- Az 193 5 | az isten szerelmeért?~- Az történt, ti szamarak, hogy 194 5 | kívánságát, bármi legyen az, nem teljesíti. Gebedjetek 195 5 | káromkodott, Kristonnak az orra vére indult meg ijedtében, 196 5 | vére indult meg ijedtében, az öreg Inokainak pedig a mécsese 197 5 | Dunánál álltak, lefeküdt az egyikbe, betakarózott a 198 5 | bélelt köntöst, úgyhogy annak az egyik csücske a földet söpörte, 199 5 | felvilágosítást tudott róla adni az egyik kocsis, hogy a szekéren 200 5 | hazaindultak a mieink, leszállt az estszürkület, a kémények 201 5 | kísértetek foszladoztak ki. Az égbolton egyetlen sötétkék 202 5 | ünnepélyes, méla csönd borult az alvó természetre. Csak a 203 5 | gondolata egyforma volt; ha az egyik azt mondta: »Hogy 204 5 | másik hümmögött, bámult az éjszakába és azt válaszolta 205 5 | rajzottak.~Hát egyszer csak az egyik ilyen ködoszlopból 206 5 | Szembetűnőbb, igazibb a többinél, az útra állt a lovak elé... 207 5 | elé... s árnyéka mozgott az úton.~Az elölmenőknek lovai 208 5 | árnyéka mozgott az úton.~Az elölmenőknek lovai meghőköltek. 209 5 | Minden lélek dicséri az urat!«~- Ki vagy? - kérdezé 210 5 | Vegyenek fel hamar a kocsira.~Az imént csak Inokai ijedt 211 5 | Cinna kurtán.~- Éppen ez az, miért szöktél meg, te kis 212 5 | mélabúsan. - Mit cselekszik?~- Az én felelősségemre!~- Juventus 213 5 | szeme megint villant egyet; az ebhűség melege volt abban. 214 5 | Azzal kivette a saraglyából az odagyömöszölt császári kaftánt; 215 5 | van - sóhajtozott eközben az első kocsin Inokai -, Ágoston 216 5 | ember van - sóhajtozott az utolsó kocsin a fiatal gulyás 217 5 | utolsó kocsin a fiatal gulyás az öreg csikós előtt (kik most 218 5 | főbíránk, Lestyák uram, mert az a cigányleány piros ajkát 219 5 | szöktél meg?~- Rávettem az öreg törököt, aki az ajtónál 220 5 | Rávettem az öreg törököt, aki az ajtónál őrködött ránk a 221 5 | kimondtam. Amit én megmondok, az meg van mondva.~A leány 222 5 | kocsi felborulni látszott, az útszéli kórók, kákák őrült 223 5 | elereszté.~- No, no, no... mi az ördögöt csinálsz te Cinna? 224 5 | errefelé. Hogy megzavarod az embert.~Megfogta a tömött, 225 5 | vállára; csattintott, mint az ostor, és körültekerőzött 226 5 | mondok. Tedd ide a füledet az arcomhoz. Még közelebb. 227 5 | előttem. Le kell hát szállnod, az bizonyos.~- De miért?~- 228 5 | lesz belőled, mit gondolsz? Az ördög se ismer az egykori 229 5 | gondolsz? Az ördög se ismer az egykori Cinnára.~Cinna sóhajtott 230 5 | más utakon, és beállítasz az én apámhoz, mint vándorló 231 5 | csikó. Komoly állapot ez. Ha az öreg vonakodnék bevenni, 232 5 | s lankadtan leereszté az ollót.~- Mit sajnál rajta? - 233 5 | Csett-csatt! nyiszogott az éles vas; csett-csatt! és 234 5 | Bemásztunk valami ingoványba.~Az ugyan nem volt csoda egy 235 5 | vármegyék szűzek voltak az útcsinálástól. Az a panasz, 236 5 | voltak az útcsinálástól. Az a panasz, hogy »sarat raknak 237 5 | egyáltalában nem raktak semmit. Az volt a nézet, »az utat magok 238 5 | semmit. Az volt a nézet, »az utat magok a szekerek csinálják; 239 5 | holdvilágnál.~Bolond ez az alföld, melyet nyílt könyvnek 240 5 | szárazföldnek. (Mikor higgyen neki az ember?)~A kocsis káromkodott, 241 5 | irányban próbált szerencsét. Az is besüppedt.~- Mind itt 242 5 | Mind itt veszünk! Ki tudja az utat?~Mindnyájan leugrottak 243 5 | belepusztulunk.~- Fel kell költeni az öreg Marcit, az sokszor 244 5 | költeni az öreg Marcit, az sokszor hajtott már gulyákat 245 5 | évadján is: hátha ösmeri az utat. ! kis csikós, ott 246 5 | kellett több szó, jól megrázta az alvó öreget.~- No, mi a 247 5 | avégett, hogy tudja-e kend az utat Kecskemétre?~- Gondolom - 248 5 | vagyunk a »pokol tavaknál«, az első két kocsi már szutyokban 249 5 | kijutni.~Marci felpislantott az égre, nézegette nagy figyelmesen 250 5 | förmedt fel mogorván. - Az egyik lósóska olyan, mint 251 5 | másik lósóska. Nem káptalan az én fejem, hogy kiismerjem 252 5 | azt a két kis csillagot, az egyik nagyon bágyadt, világos 253 5 | hajts, szógám! Arra vagyon az út.~Azzal újra lefeküdt 254 5 | minden dolgot rendbe hozott. Az urak szintén föltápászkodtak 255 5 | mire a főbíró visszament az övéhez - Cinna már nem volt 256 5 | csak egyetlen szál, melyet az egyik gyűrűje körül csavargatott.~- 257 5 | kiáltozék harsányan. - Hová lett az én leányzóm? Melyik szekérre 258 5 | Csak néha-néha mosódott el az út, míg a reggeli szürkület 259 5 | fiastyúknál oldalog.~Otthon volt ő az ég fényes planétái közt. 260 5 | mező.~Ott méricskélte ki az utat Pestről nemes Kecskemét 261 6 | Viváts több effélék. Az ékes szavú Fekete Pál éppen 262 6 | morcosan nézték estefelé az ablakokból és kerítések 263 6 | ablakokból és kerítések mögül az elöljárók bevonulását. Nem 264 6 | után. Hanem iszen jobb is az így, minek a csúfságot hizlalni, 265 6 | mikor úgyis elég nagy!~Még az este szárnyat eresztettek 266 6 | a terembe, meghallgatni az út eredményét, hivatalos 267 6 | fuvaros még jobban emelte az ingerültséget. Jól közéjük 268 6 | Meleg-e a kaftány?~Biz az elég meleg volt az elöljáróknak 269 6 | Biz az elég meleg volt az elöljáróknak odafönn.~Sötéten 270 6 | fénylett még bátorság és dac.~Az út eseményeit Porosznoki 271 6 | komponált beszédben, kezdvén az istennel (aki olyan sűrűen 272 6 | lakosnak lehetne tekinteni). Az ő súlyos bal keze alatt 273 6 | azt gondolták, aki mer, az nyer.~Eleinte csöndesen 274 6 | Nagy derültség hasadt ki az arcokon, s innen kezdve 275 6 | fogyott a tekintély. Csak az első szikra fogja meg a 276 6 | szalmát, legott pernye aztán az egész.~- Elsinkófálták a 277 6 | a törvényasztalhoz, hogy az onnan a terem túlsó szögletébe 278 6 | Itt van. Nem kell!~S az ajtó felé sietett.~De útját 279 6 | káoszban utat lökdösött magának az elnöki székig Berkesi József 280 6 | Mihály elfogatása.~Sírt-rítt az öreg Lestyák, amikor szíve 281 6 | amikor szíve büszkeségét, az ő Miskáját elhurcolták a 282 6 | mondá kissé bosszúsan az exfőbíró -, ez se tart mindég.~- 283 6 | Miska.~- Szerencse? - és az öreg megint elpityeredett, 284 6 | őrült mozdulatával kapta fel az ollót, s egy gyönyörű tafota 285 6 | bizony, nagy dolog is volt az akkoriban! Elment az ember 286 6 | volt az akkoriban! Elment az ember a budai basához, kieszközölni 287 6 | nem lágyult, akkor elment az ember a szolnoki basához, 288 6 | vagy átrándulni Fülekre az alispánhoz, sőt a legrosszabb 289 6 | fordulni Szécsénybe. Ezek az érdemes úri személyek mindnyájan 290 6 | türelmetlen kuncsaftokat... az Erzsike szolgáló pedig főz 291 6 | leánnyal, óva intlek, mert az nekem a keresztlányom.«~ 292 6 | keresztlányom.«~Így ment az öreg, és sokáig oda volt; 293 6 | a java tél vetette haza.~Az idei Márton-lúd csontja 294 6 | zimankós telet jósolt, de az is volt. A hadakozó felek 295 6 | tavalyi rossz esztendő miatt az élelem is szűkecskén volt, 296 6 | volt a fellépésük.~Azon az estén is, mikor a vén Lestyák 297 6 | besompolygott (mert ilyen volt az öreg, mikor neki állott 298 6 | Már persze, persze - szólt az öreg büszkén, és kiteríté 299 6 | kiteríté Putnoki uram elé az Ibrahim basa levelét. - 300 6 | egy gondolata támadt az éjjel; sietett, hogy kitálalhassa 301 6 | társainak.~- Nem dolog lesz az, ha Lestyák szabadlábra 302 6 | megbélelve.~- Kemény koponya, az igaz, de a szandzsák basával 303 6 | bízzák kegyelmetek rám!~Az utcák szokatlanul korán 304 6 | láthatáron rémületbe öltözteté az arcokat. Mert a derék Olaj 305 6 | leány elrablásával beérték. Az emberséges Olaj bég nagyban 306 6 | tanácsházba: egy kis pénzt hozott az egyik, kenyeret, fát jött 307 6 | budai vezér - jegyzé meg az előbbi gúnyosan.~Lestyák 308 6 | pénztárába, ha-ha-ha.~- De hisz az engem menten karóba húzat, 309 6 | Putnoki vállat vont:~- Az már a ked baja.~- Úgy? - 310 6 | bólintgattak, hogy igazságos az ítélet. Elrettentő példát 311 6 | kegyelmed meggyónni?~- Nem.~Az öreg szabó kétségbeesetten 312 6 | mozdult; hiszen gyökerük csak az élőfáknak van... Legfeljebb 313 6 | mellékutcákra kerülve, hogy az összeverődött kíváncsiak 314 6 | való dolog ez!~A triumvirek az ablakból nézték, ameddig 315 6 | delet.)~Majd élénken fordult az összegyűlt polgárokhoz:~- 316 6 | semmi hasznát se veszi, az élő ember neki portéka. 317 6 | már lovagot visz. (Elég az a tatárnak, gondolták a 318 6 | küldenek!« sziszegett magában az utas, s bosszútól forrt 319 6 | forrt a vére.~Fölemelte az öklét. »Hej, csak haza kerülhetnék 320 6 | távoli zsongást-bongást; az a tatár tábor zsivaja. Menjünk, 321 6 | értékek közé, mert különben az se állna ott.)~Éppen mellette 322 6 | szitáló elől vonult oda.~Az ember kijjebb jött, és rászólt:~- 323 6 | Cinna! De milyen csodálatos az, hogy itt vagy.~Zavartan 324 6 | támasztja fel többé.~- No, már az meg éppen igaz.~- Ne tréfáljon 325 6 | viszik, senki sem váltja ki, az elöljárók is akadályoznák.~ 326 6 | Mihály kedvetlenül harapdálta az ajkait.~- De ha én megyek 327 6 | Kiváltlak, hogyne váltanálak ki! Az mondod, úgyis tartozol nekem 328 6 | hatalmas bég! - jelenté az előbbi zömök fickó.~A bég 329 6 | Allah nagy és Mahomed az ő prófétája. Mit parancsolsz, 330 7 | lankadtság fogta el, lelkét az önvád diribdarabra tépdelé: » 331 7 | maga elé. Merre viszen most az én utam?...~Szétfoszlott 332 7 | s megcsillant nem messze az óriási fénylő szem, a Csalános 333 7 | útjában, a legmagasabb fa az egész környéken; vékony 334 7 | ebben a keserű pillanatban az »édesanya« testéhez, egyszerre 335 7 | egyszerre hallotta, érezte, hogy az messze innen megdobban, 336 7 | fújta fel arcocskáját:~- Hát az történt, jelentem alássan, 337 7 | nem bírva kibontakozni az ámulatból. - Hisz akkor 338 7 | kenyeret, fát, a szikrai Marci az ökröket hajtotta nagy káromkodva. 339 7 | szekerek előtt szép hóka lovon az egyik triumvir, Holéczi 340 7 | Holéczi Sámuel uram lovagolt, az oldalán függő sárga bőrtáskában 341 7 | hozván a »nervus rerum«-ot. Az meg ott az egyik szekéren, 342 7 | nervus rerum«-ot. Az meg ott az egyik szekéren, a szép ropogósra 343 7 | látni«, mellette pediglen az aranyos szájú Fekete Pál 344 7 | kérdezte:~- Ugye a lelke az, amice, nem maga?~- Magam 345 7 | nem maga?~- Magam vagyok az a lelkem nélkül - dünnyögte 346 7 | városba a történtekről.~Kapott az alkalmon a »város Cicerója«, 347 7 | Cicerója«, kipótolni dúsan az elmaradt szereplést.~- Megyek, 348 7 | mikor a piacra beért, hol az álldogáló és egyre gyűlő 349 7 | szironnyal kitulipánozva hirdeté az Úr különös kegyelmét, mellyel 350 7 | engedte magát megzavarni:~- De az meg bizonyos, hogy jönnek 351 7 | vissza a kenyeres szekerek, az ökrök, a pénzes tarisznya, 352 7 | házról-házra hömpölygette az idegizgató álmélkodás. Az 353 7 | az idegizgató álmélkodás. Az elbukott, gyűlölt szenátorok 354 7 | Porosznokit megéljenezték, az öreg Inokainak kalapemelve 355 7 | gesztusokkal adták tovább az érkezőknek Fekete Pál uram 356 7 | rezegtető lelkesedést szíttak be az emberek az éljenzéstől meghasadozott 357 7 | lelkesedést szíttak be az emberek az éljenzéstől meghasadozott 358 7 | öltöztettek talpig fejérbe az asszonyok, érdemes polgárok 359 7 | egy félóra alatt sebtiben az ezüstgombos mentét, felkötötte 360 7 | közélet férfiainak vállaira), az egész kéziratot át kellett 361 7 | odaírni »Dicső hazafi!« Az »Eljöttünk hozzád« helyett » 362 7 | Mindegy, nagyon szép lesz az mégis!)~Bár hevenyészve 363 7 | tomboló rivalgás ömlött az utcákon, mint a lavina, 364 7 | és ahol végre letették, az az elnöki hely a tanácsterem 365 7 | ahol végre letették, az az elnöki hely a tanácsterem 366 7 | főbírájának!~Rengett a fal az éljenektől, percekig tartott, 367 7 | szólásommal buktattam meg ezt az elöljáróságot ezelőtt tizenkét 368 7 | megtudandókat, hogy neki még az örökös főbíróság is kurta 369 7 | protokollumba, hogy valamiképpen az isten kegyelméből dicsőségesen 370 7 | lehet odanyomni látatlanban az utódok kezébe. De máskülönben 371 7 | láthatatlan vaskéz. Elmondani az Olaj béggel történt jelenetet, 372 7 | el nem mennie a táborba. Az ördög hozta útjába azt a 373 7 | kapuban már ott leselkedett az Erzsi leány, meg a Laci 374 7 | közömbös arcot vágott.~- Az a fiatal gyerek ott?~- Akkor 375 7 | főbíróvá, Misi, tudd meg azt. (Az öreg szeme büszke zöldes 376 7 | büszke zöldes fényt lövellt.) Az öreg Lestyák legény a talpán, 377 7 | olyankor, ha sokáig nem látja az ember. Kedélyesen pipázik 378 7 | megőszült gallyai, künn az udvaron elébe ugrik a Bodri, 379 7 | széles aranypánt lenne rajta.~Az öreg felsóhajt:~- Szegény 380 7 | ha feltámaszthatnám erre az egy napra.~Behozzák az ételt, 381 7 | erre az egy napra.~Behozzák az ételt, annak a biztató párája 382 7 | a pincébe, de itt legyen az egyik lábad!«~- Te meg ülj 383 7 | éhes vagy, lecsigázott az a rabkoszt. Ámbár iszen 384 7 | mert különben kaján kutya az öreg. Eleinte dühös volt 385 7 | emlékszel . De nem sós tán az a leves? Hozd be a sósbödönt, 386 7 | te bolond? Nem harap ám az azért, hogy nagy úr.~- Köszönöm, 387 7 | pecsenyés tálat, melyet az imént emelt le a kályháról, 388 7 | emelt le a kályháról, hogy az asztalra adja.~A mester 389 7 | ropogósra sült állat egészen az ágy alá gurult.)~Laci rákvörösen 390 7 | Laci rákvörösen somfordált az ajtó felé.~- Megállj - inté 391 7 | kimehetsz.~- Kell valami? Inkább az Erzsinek szólnék. Ez ügyetlen - 392 7 | Mert nagyszerű mesterség az, fiam, fölséges tudomány, 393 7 | fiam, fölséges tudomány, az isten alkotásainak kikorrigálása; 394 7 | férfiasságot öntök. Valami az, fiacskám (s a vén szabó 395 7 | lehetetlen, édesapám.~- Már az igaz, de egyél abból a pecsenyéből, 396 7 | fekete pettyes karton viganó: az Erzsike ünneplő ruhája.~ 397 7 | Erzsike ünneplő ruhája.~Az öreg Lestyák hátratántorodék.~- 398 7 | hátratántorodék.~- Erős várunk nekünk az isten! - kiáltá rémülten, 399 7 | kísértet!~- Nem kísértet az, édesapám, hanem ő maga.~- 400 7 | hanem ő maga.~- Vigyen el az ördög, ha hiszem.~Kopogás 401 7 | hiszem.~Kopogás hallatszott az ajtón, mintha az ördög jönne 402 7 | hallatszott az ajtón, mintha az ördög jönne a hívó szóra. 403 7 | jönne a hívó szóra. Nem biz az. Puszta Máté szenátor uram 404 7 | elmondták, a gyűlés mit végzett az ő távozása után: Ágoston 405 7 | követség megy Vácra, ez az egyik (nagyon okosan van); 406 7 | nagyon okosan van); a másik az, hogy a köntöst harminc 407 7 | Szent Miklós templomából az ereklyetartó láncos vasládát, 408 7 | csitri haja.~Puszta Máté uram az ablak felé fordulva ingatta 409 7 | ingatta nagy fejét: »Ez hát az a hely, ahová idegen kéz 410 7 | örökös főbírája?~- Miért ne?~Az öreg búsan horgasztotta 411 7 | szóljanak már kedtek is, az isten áldja meg, beszéljék 412 7 | mint három fadarab.~Erre az ösztökélésre Permete Gáspár 413 7 | ujjára tizenötöt, de hogy ez az alacsony származás mégse 414 7 | származás mégse konveniál az ő nagy rangjához.~- Beszéd 415 7 | Mihály nevetve. - Hátha Cinna az egyiptomi királyoktól származik?~- 416 7 | nehéz, mint kegyelmednek az ellenkezőt, hogy nem az 417 7 | az ellenkezőt, hogy nem az egyiptomi királyoktól származik.~ 418 7 | is; mert Puszta Máténak az volt a nézete: »Tudja a 419 7 | tiszteletre méltó Seneca: az asszonynak elég, ha annyit 420 7 | annyit tud, hogy: ha rácsorog az eső, be kell menni az eresz 421 7 | rácsorog az eső, be kell menni az eresz alá.~- Itt ugyan hiába 422 7 | tett vele, valamit kevert az italába, másképp megfoghatatlan. 423 7 | asszonyoknál is jobban tetszett az »új esemény« Putnoki Balázsnak. 424 7 | csausznak: »Vidd ki ezt az embert, üttess a talpára 425 7 | szultánnak, hogy nem él, az hatlábnyi mélyen fekszik 426 7 | a föld alatt.«~Így járt az áruló Putnoki; hanem az 427 7 | az áruló Putnoki; hanem az olyan ordas szerencse is 428 7 | ért fel, mely féken tartá az ellenséget. Egy hadsereg, 429 7 | féltek már a kecskemétiek az ellenségtől, sőt inkább 430 7 | kössön; nagy mulatság volt az a népnek. A főbíró kivonult 431 7 | parancsolsz?«~Legendák röpködtek az országban a beszélő köntösről, 432 7 | megcsókolja, férjhez megy. Az okosabbak azt állították, 433 7 | valami különös isten csodája; az az egész, hogy a szultán 434 7 | különös isten csodája; az az egész, hogy a szultán póklábas 435 7 | Lestyák Mihály személyére is. Az ő története, hatalma hasonlóan 436 7 | köntös nemcsak azt mondta az ellenségnek: »Takarodjatok 437 7 | azóta sem fogytak el onnan; az iskola fölvirágzott, a lakosok 438 7(3)| császár Magyarországba jövén, az kecskeméti bírák, nagy ajándékokkal 439 7(3)| vitézektől megoltalmazná őket, az Császár 300 aranyat adván 440 7(3)| ha valaki bántaná őket, az köntöst mutatnák meg neki; 441 7(3)| valami török sereget láttak, az bíró az köntöst rávevén, 442 7(3)| sereget láttak, az bíró az köntöst rávevén, elejekbe 443 7(3)| törökök, lovaikról leugorván, az köntöst megcsókolták, és 444 8 | hiányzott a teljes boldogsághoz: az esküvő Cinnával.~S ennek 445 8 | sem állt útjában senki.~Az öreg Lestyák már rég kibékült 446 8 | Lestyák már rég kibékült az eszmével. A kis semmiházi 447 8 | mindig volt valami szeszélye.~Az első határnap akkorra volt 448 8 | gyerekek! - biztatá őket az öreg.~- Várjunk még, míg 449 8 | célzást.~- Bizony itt volna az esküvő ideje, már alig várom, 450 8 | Mihály (néha hetekig odajárt az úri kastélyokban), ha eljött 451 8 | döfnének bele ilyenkor. Az a gyanúja , hogy Mihály 452 8 | Szép volt ő még így is.~Az öreg Lestyák megijedt, hogy 453 8 | kis rezedaszálam. Szeret az téged, ha mondom, meg is 454 8 | sóhajtott ilyenkor; nem volt az ő sebére balzsam a sok szép 455 8 | szád, Mátyás!«~Mi lehetett az a titokzatos dolog, Cinna 456 8 | szobában bezárkózva, és az öreg sohasem említette, 457 8 | begombolkozva járt-kelt az övéi közt.~Végre egy este, 458 8 | napod is. Most már meglesz az a lakodalom, aki lelke van; 459 8 | Fáy-kisasszonyokat kiveri tőle az irigység szeplője. Nevess 460 8 | pirulni, mit szégyenled az unokáimat!), aranyakkal 461 8 | aranyakkal fognak gurigázni.~Az öreg egy csomó aranyat markolt 462 8 | Lestyák Mátyás nevű ember, az csinálta ezt a ruhadarabot.«~- 463 8 | is sejtem, miről van szó.~Az öreg suttogva folytatá:~- 464 8 | búzaszem; képes vagy-e ?« »Az én tűm mindent megvarr - 465 8 | megvarr - feleltem -, amit az én szemem meglát.«~Cinna 466 8 | Cinna fázékonyan bújt az öreg szabóhoz.~- És mibe 467 8 | kérdé a leány félénken.~Az öreg nevetett.~- Mi baj 468 8 | is lesz egy kaftánya, ez az egész. Meg az, hogy a török, 469 8 | kaftánya, ez az egész. Meg az, hogy a török, aki most 470 8 | hogy adnak oda Mihálynak az ötezer aranyból négyezret: » 471 8 | hozzálátott a munkához.~Nem volt az tréfadolog. Minden este 472 8 | felköltötte Cinnát, és megmutatta az egyes darabokat, amint fölvenni 473 8 | gőgtől rezgett. »Nézd ezt az elejét, ez itt a gallérja, 474 8 | elejét, ez itt a gallérja, ez az ujja!«~Hát még mikor tizenöt 475 8 | elkészült a másolatkaftány, az utolsó öltésig, s végigtekintvén 476 8 | kukorékoltak. A szabó kihajolt az ablakon. Éjfélre rendelte 477 8 | aranyos kaftány volt kiterítve az ágyon, olyan egyforma, mint 478 8 | ehhez? - kérdé a mester.~Az egyik azt mondta: »Csakugyan 479 8 | garmada aranyat öntött ki az asztal közepére.~- Éppen 480 8 | összecsókolni, és aki akkor előttem, az én művészetem előtt borul 481 8 | mért nem mondja már, melyik az új? - türelmetlenkedett 482 8 | Miért kérdi kelmed éppen az újat?~- Mert tudom, hogy 483 8 | is vigyétek el a régit... az igazit. Az új... az új megmarad 484 8 | el a régit... az igazit. Az új... az új megmarad Kecskemétnek.~ 485 8 | régit... az igazit. Az új... az új megmarad Kecskemétnek.~ 486 8 | retesz. A két alak eltűnt az éjhomályban, örökre.~Az 487 8 | az éjhomályban, örökre.~Az öreg lefeküdt, de üdítő 488 8 | Gonosz víziók gyötörték. Az aranyak, melyeket egy szakajtóba 489 8 | egy szakajtóba söprött, és az ágy alá dugott, elkezdtek 490 8 | másztok le, vissza mindjártAz egyik közülök a mellére 491 8 | úgy rémlett előtte, hogy az ördöngös aranyat megfogja 492 8 | folyadék ömlik, nyargal az ereiben, feszíti a halántékait. 493 8 | szívecském; ott nyerít már az ágy alatt a négyezer sárga 494 8 | színben volt, ragyogott az arca az életkedvtől. Éppen 495 8 | volt, ragyogott az arca az életkedvtől. Éppen most 496 8 | most végezte be öltözését. Az is egészen más, mint azelőtt; 497 8 | reggelt, apám uram! Mi az újság?~- Meg akarlak kérni 498 8 | üzentek be hajnalban. Éppen az ő levelüket hozta most Pintyő. 499 8 | Talán jobb lesz a Rárót, az jámborabb. Ma nem mehetnék 500 8 | I. Lipóttól a vásárait), az öreg Pintyő bekukkantott


1-500 | 501-582

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License